Isztaravsan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Isztaravsan (Истаравшан)
Bunjikath, Tajikistan (494459).jpg
Közigazgatás
Ország Tádzsikisztán
Jogállás város
Irányítószám 735610
Testvérvárosok
Lista
Krasznojarszk (2000–)
Népesség
Teljes népesség57 400 fő (2013) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság992 m
Terület900 km²
IdőzónaUTC+5
Elhelyezkedése
Isztaravsan (Tádzsikisztán)
Isztaravsan
Isztaravsan
Pozíció Tádzsikisztán térképén
é. sz. 39° 54′ 39″, k. h. 69° 00′ 23″Koordináták: é. sz. 39° 54′ 39″, k. h. 69° 00′ 23″
A Wikimédia Commons tartalmaz Isztaravsan témájú médiaállományokat.

Isztaravsan (tádzsik nyelven Истаравшан), 2000-ig tádzsikul Úroteppa (Ӯротеппа), oroszul Ura-Tyube (Ура-Тюбе), üzbégül O‘ratepa város Tádzsikisztán északnyugati részén, az üzbég határ mellett.

Fekvése[szerkesztés]

Tádzsikisztán északnyugati részén, Szugd tartományban, a tartományi központ Hudzsandtól nagyjából 70 kilométerre délnyugatra fekszik az üzbég határ közvetlen közelében, 992 méter tengerszint feletti magasságban, a több mint 4000 méter magas Turkesztáni-hegység északi részén, a Fergana-völgy délnyugati kijáratánál fekvő település.

Története[szerkesztés]

Isztaravsan, Kék mecset (Kok Gumbaz)
Isztaravsan, városfal kapuval
Isztaravsan, Mug Tepe

A Ferganai-medence a vaskorban, a Kr. e. 8. században kezdett benépesülni. A Szir-darja középső szakaszán számos városias jellegű település jött létre, köztük Nurtepe az isztaravsani oázis északnyugati szélén. A mai város helyén a Kr. e. 6. században valószínűleg az Óperzsa Birodalomhoz tartozó Kurusata (Kurukada) település állt, amelyet a görög forrásokban Küropolisz néven említettek, és melyet hármas falgyűrűvel vettek körül. Az ókorban és a középkorban a várost többször is elpusztították.

A Selyemút Hudzsand és Szamarkand közti szakasza mellett fekvő város virágzó kereskedelmi központ volt. A közelében feküdt a 7-9. század között fennállt iráni kultúrájú uszrúsanai fejedelemség fővárosa, Bundzsikát, ami a hegyekből érkező vízforrásoknak köszönhetően termékeny kertekkel, földekkel rendelkezett, vízfolyásain több malom is működött. A 10. századi útleírások és földrajzi munkák tanúsága szerint fellegvárral, továbbá fallal körülvett városközponttal és kertekkel gazdagon ellátott külvárossal rendelkezett, és mintegy tízezres férfilakosságot tulajdonítanak neki. Isztaravsantól északra fekszik az Üzbegisztánhoz tartozó Shirin vára, amit a néphagyomán Farhád és Sírín legendás szerelmi történetével hoz kapcsolatba. A Selyemút innen a Szir-darja felé haladt kelet felé Hudzsandon, Iszfara városán és a ma Kirgizisztánhoz tartozó Os településen keresztül Kasgarig.

Leírása[szerkesztés]

A Fergana-völgy, amely az ókor óta itt létező öntözőcsatornák nélkül sivatagszerű, száraz táj lett volna, ma Közép-Ázsia egyik legsűrűbben lakott térsége, átlagosan 360 lakossal négyzetkilométerenként. Az Isztaravsan oázis a város központjától három kilométerre délre található Kattaszoj-víztározótól kap vizet, amelyet szezonálisan a Turisztán hegységből a Kattaszoj folyó táplál. Az 1965-ben feltöltött víztározó kapacitása 60 millió köbméter, célja a folyó árvizeinek megelőzése, amely 1947-ben sárhullámmal pusztította el a városközpontot. A tó rekreációs területként is szolgál.

Az Isztaravsan kerület (nohija) tíz faluból áll, amelyek mindegyike alkerületet (dzsamat) alkot. Nyugaton a kerület Üzbegisztánnal, északon a Zafarobod kerülettel, keletre a Goncsi kerülettel, délen pedig a Sahriszton kerülettel határos.

Óváros[szerkesztés]

Az óváros legjelentősebb történelmi épülete a mecset és a medresze, amelyeket a timurida Abd al-Latíf (Transzoxánia fejedelme 1449-1450 között) idején építettek.

A négyzet alakú főépületethez, amelynek központi kupolája van egy magas tamburk felett, egy kapun lehet bejutni, amelynek homlokzatát türkizkék és kék geometrikus és virágmintákkal díszített lapok ékesítik. A mecset egy belső udvarral határos, amelyet a másik oldalon a medresze osztálytermei vesznek körül. A Korán-iskolát a szovjet időszakban bezárták, ma a gyerekek iszlám és általános iskolai tantárgyakat tanulhatnak itt.

Nevezetességek[szerkesztés]

Isztaravsan, Havzi Sangin
  • Havzi Sangin-mecset - egy fallal körülvett kertben, az óvárosban található.
  • Kok Gumbaz (Кок Gumbbez, "Kék kupola") - 1420-1450 körül épült.

Források[szerkesztés]

  • Northern Tajikistan, the middle of 1st millenium. National Museum of Antiquities of Tajikistan
  • Igor V. P’yankov: Cyropolis. In: Encyclopædia Iranica.
  • Syrdarya Basin Water and Energy Complex. In: Daene C. McKinney, Amirkhan K. Kenshimov (Hrsg.): Optimization of the Use of *
  • M. A. Dandamayev: Media and Achaemenid Iran. In: János Harmatta (Hrsg.): History of Civilizations of Central Asia. The development of sedentary and nomadic civilizations: 700 B.C. to A.D. 250. Band II. (= Multiple History Series.) UNESCO Publishing, Paris 1994, S. 44.
  • A. Ivanov: Applied Arts: Metalwork, Ceramics and Sculpture. In: Chahryar Adle, Irfan Habib (Hrsg.): History of Civilizations of Central Asia. Development in contrast: from the sixteenth to the mid-nineteenth century. Band V, S. 628, 639, 645.
  • Vladislav Ivanovich Masalsky: Ura-Tjube. In: Энциклопедический словарь Брокгауза и Ефрона – Enziklopeditscheski slowar Brokgausa i Jefrona. Band 34a [68]: Углерод–Усилие. Brockhaus-Efron, Sankt Petersburg 1902, S. 895–896 (russisch, Volltext [Wikisource] PDF).
  • Ravshan Nazarov: The Ferghana Valley in the Eras of Khrushchev and Brezhnev. In: Frederick Starr (Hrsg.): Ferghana Valley: The Art of Central Asia (= Studies of Central Asia and the Caucasus.) M. E. Sharpe, New York 2011, ISBN 978-0-7656-2998-2, S. 152, 155.
  • Tajikistan. Trends in Conflict and Cooperation. (PDF) Swiss Peace, FAST International, April–Mai 2007
  • A priceless gem of Tajikistan. infoshos.ru.
  • K. Baypakov, Sh. Pidaev, A. Khakimov: The Artistic Culture of Central Asia and Azerbaijan in the 9th–15th Centuries. Band IV: * Architecture. International Institute for Central Asian Studies (IICAS), Samarkand/Taschkent 2013, S. 123 f.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Istarawschan című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.