Szir-darja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Aral-tó medencéjének országai (sárgával), középen a Szir-darja (Syr Darya) folyó.

A Szir-darja (az ókori Iaxartész [Ἰαξάρτης], kazak: Сырдария; tádzsik: Сирдарё; üzbég: Sirdaryo; perzsa: سيردريا, Szirdarja vagy Szirdarjo) egyike Közép-Ázsia két leghosszabb folyójának, a vele szinte párhuzamosan futó Amu-darjával együtt.

Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán folyója.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tiensan hegységben eredő folyók, a Narin-folyó és a Kara-darja találkozásával jön létre a Ferganai-völgy keleti részében. Ha felső folyásának tekintjük a Narin-folyót, a Szir-darja Közép-Ázsiában a leghosszabb, mintegy 3019 kilométer - a Narin nélkül 2212 kilométer -,de kevesebb vizet szállít az Amu-darjánál (a torkolat közelében átlagos vízhozama 1180 m³/másodperc). A Fergana-völgyben több mellékfolyójának a vize az intenzív öntözés miatt ma már nem éri el a Szir-darját. Vízgyűjtő területének nagysága nem pontosan felmért, felső folyása 462 000 km²-es terület folyója.[1] A teljes vízgyűjtő mintegy 800 000 km², kilenc Magyarországnyi terület lehet, de ennek nem több, mint negyedéből jut valóban víz a folyóba.

A Narin Kirgizisztánban, a Kara-darja Üzbegisztán keleti részében ered, a két folyó Üzbegisztánban találkozik (40,9° É 71,75° K). A Szir-darja nyugat, illetve északnyugati irányban halad az Aral-tó felé, amelynek keleti oldalába ömlik.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ókori görög neve Jaxartész. A középkori iszlám források Szajhun névvel említik, mint a bibliai Édenkert négy nagy folyójának egyikét. (Ugyanebből az okból az Amu-Darja neve ugyanezekben a forrásokban Dzsajhun volt.)

Mai nemzetközi nevét keleten régóta használják, másutt azonban csak a 20. század elejétől terjedt el, korábban ókori görög neve különböző változatain ismerték.

A Szir-darja Hudzsandnál.

A történelemben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szir-darja volt keleten a makedón Nagy Sándor hódításainak északi határa. Sok történész szerint itt alapította Kr. e. 329-ben állandó helyőrségi székhelynek Alexandria Eszkháte városát, a mai tádzsik Hudzsand elődjét.[2] Valójában csak új nevet adott a Nagy Kürosz perzsa uralkodó által két évszázaddal korábban alapított Küropolisznak, és talán hozzá is építtetett a városhoz.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szir-darja témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Syr Darya című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.