Amu-darja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Amu-darja
A Tádzsik-Afgán Barátság híd építése a ködbe vesző Amu-Darján
A Tádzsik-Afgán Barátság híd építése a ködbe vesző Amu-Darján
Közigazgatás
Országok  Afganisztán
 Türkmenisztán
 Üzbegisztán
 Tádzsikisztán
Földrajzi adatok
Hossz2620 km
Vízhozam2525 m³/s
Vízgyűjtő terület227 000 km²
Forrás a Vahs és a Pandzs összefolyása
é. sz. 37° 06′ 28″, k. h. 68° 18′ 50″
Torkolat régebben az Aral-tó
é. sz. 37° 06′ 22″, k. h. 68° 18′ 23″Koordináták: é. sz. 37° 06′ 22″, k. h. 68° 18′ 23″
Elhelyezkedése
Amudaryamap.jpg
A Wikimédia Commons tartalmaz Amu-darja témájú médiaállományokat.

Az Amu-darja (az ókorban ógörögül Ὦξος [Óxosz], latinul Oxus, tádzsikul Омударё [Omudarjo] vagy дарёи Ому [darjoi Omu], perzsául آمودریا [Âmudaryâ], üzbégül Amudarjo) Közép-Ázsia két leghosszabb folyója közül az egyik (a másik a vele szinte párhuzamosan folyó Szir-darja).

Neve[szerkesztés]

A darja szó jelentése perzsa nyelven „tenger” vagy „nagy folyó”. Van olyan etimológia, amely szerint az Amu előtag a mai Türkmenabat város ókori nevével lehet összefüggésben (Āmul).

A helyiek közül sokan – ahogy a legtöbb középkori muszlim forrás is جيحون [Dzsajhun] néven emlegetik, ami egyes vélemények szerint a Gihon szóból származik, amely a bibliai Édenkert négy nagy folyójának egyikét jelöli.

Ókori neve, az Oxus a mai Vahs folyó nevének egy változata lehet.

A hindu Vaju-purána és a Matszja-purána Csaksu néven említik.

Leírása[szerkesztés]

Az Amu-darja a Pamír-hegységben ered és korábban az Aral-tóba ömlött, ma már azonban az intenzív öntözés által is csökkentett vízbőségű folyó nem éri el a zsugorodó tavat és korábbi deltájának ágai eltűnnek a Turáni-alföldön.

A Vahs és a Pandzs folyók összeömlése hozza létre, hossza innentől számítva mintegy 1400 kilométer, de ha a Pandzs pamíri forrásvidékétől számítjuk, akkor mintegy 2620 km, amivel a Föld 29. leghosszabb folyója. Vízgyűjtő területe mintegy 227 000 km²,[1] ezzel a 48. legnagyobb. Medencéjén Afganisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán osztozik.

Mintegy 1450 kilométeres szakaszon hajózható. Átlagos vízhozama 2525 m³/másodperc.

Pontonhíd az Amu-darján Urganch (Üzbegisztán) közelében

Egyik fő forrása a Pamír folyó, amely a Pamír-hegységben a Zorkul tóból ered és keleti irányban Istrag felé folyik, ahol észak felé fordul. Ezután az Amu-darja délnyugati irányba fordul, a tőle északra elterülő Tádzsikisztán és a déli Afganisztán határát alkotva. Ezen a szakaszon a Tádzsik-Afgán Barátság-hídon lehet átkelni a folyón. Tovább haladva nyugat felé a folyó mintegy 200 kilométeres szakaszon az üzbég-afgán határt alkotja, elhaladva Termez mellett és az Afgán–üzbég barátság híd alatt. Újabb száz kilométeres szakaszon az afgán-türkmén határt is az Amu-darja jelöli ki, itt azonban északnyugat felé tartva a folyó Kerkinél türkmén területre lép. Elhalad Türkmenabat mellett és Kalkabadtól a türkmén-üzbég határon folyik tovább, majd sok ágra szakad, amelyek egykor a folyó deltáját alkották, Urganch, Daşoguz és más városok közelében, de az ágak nem érik el a zsugorodó Aral-tót.

A történelmi feljegyzések arra utalnak, hogy valamikor a folyó nyugati irányban a Kaszpi-tengerbe ömlött, esetleg az Aral-tóba is és a Kaszpi-tengerbe is egyszerre.

Az öntözés[szerkesztés]

A kiszáradt Amu-darja-delta egy részlete a magasból

Az Aral-tó látványos kiszáradása akkor kezdődött, amikor a 20. század közepén Moszkvában - ekkor a régió még a Moszkva-központú Szovjetunió része volt - úgy döntöttek, hogy az Amu-darja és a Szir-darja környékén tömeges méretekben gyapotot fognak termelni, és ennek öntözéséhez felhasználják a folyók vizét. A Kara-kum és a Kizil-kum sivatagban hatalmas csatornákat építettek.

A gyapot mellett rizst is termesztenek, amelynek vízben kell állnia. Az elmúlt évszázadban a megművelt földek nagysága az Aral környékén megduplázódott, lakossága két és félszeresére, mintegy 35 millió főre nőtt. Az öntözésre felhasznált víz mellett nagy mennyiség elszivárog a homokban, vagy a hőségben elpárolog. Az üzbég gyapotmezőkre a feljebb még több száz méter széles Amu-darja már nem jut el. Az Aral az utóbbi fél évszázadban elvesztette vizének négyötödét (jelenlegi vízmennyisége mintegy 210 km³), folyamatosan apad és az öntözés visszafogása nélkül el fog tűnni, megváltoztatva a régió klímáját és élővilágát.

Az Aral-tó régiójában ivásra is az Amu-darja vizét használják. A szennyezett víz sok megbetegedést okoz.[2][3]

A folklórban[szerkesztés]

A karakalpak népdal hasonló érzelmi tartalmat kapcsol az Amu-darjához, mint a magyar népdalok a Tiszához:

„Amu-darja vize tiszta,
Aki itta, vágyik vissza.”[4]

Irodalom[szerkesztés]

  • Curzon, George Nathaniel. 1896. The Pamirs and the Source of the Oxus. Royal Geographical Society, London. Reprint: Elibron Classics Series, Adamant Media Corporation. 2005. ISBN 1-4021-5983-8 (pbk; ISBN 1-4021-3090-2 (hbk).
  • Gordon, T. E. 1876. The Roof of the World: Being the Narrative of a Journey over the high plateau of Tibet to the Russian Frontier and the Oxus sources on Pamir. Edinburgh. Edmonston and Douglas. Reprint by Ch'eng Wen Publishing Company. Taipei. 1971.
  • Toynbee, Arnold J. 1961. Between Oxus and Jumna. London. Oxford University Press.
  • Wood, John, 1872. A Journey to the Source of the River Oxus. With an essay on the Geography of the Valley of the Oxus by Colonel Henry Yule. London: John Murray.
  • Eberhard Czaya: A Föld folyói. Gondolat Kiadó, Budapest, 1988. 212 p. ISBN 963-282-068-1

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Eberhard Czaya: A Föld folyói. (Gondolat, 1988) 212 o. ISBN 963-282-068-1
  2. Az Aral-tó esete
  3. Az Aral tragédiája. [2008. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 5.)
  4. Mándoky Kongur István: Amu-darja széles vize (Válogatás a török népek folklórjából)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Amu Darya című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.