Kizilorda
| Kizilorda | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Kazahsztán | ||
| Jogállás | város | ||
| Alapítás éve | 1820 | ||
| Irányítószám | 120000–120018 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 242 462 fő (2021) | ||
| – elővárosokkal | 157400 (1999) fő | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság |
| ||
| Terület | 2400 km² | ||
| Időzóna | BTT ( UTC + 6 ) (UTC) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 50′ 52″, k. h. 65° 29′ 60″Koordináták: é. sz. 44° 50′ 52″, k. h. 65° 29′ 60″ | |||
| Kizilorda weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kizilorda témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kizilorda (kazak nyelven: Қызылорда) város Kazahsztánban, Kizilordai terület központja. A városnak az 1999 évi népszámláláskor 157 400 lakosa volt. Kizilorda a közeli Turgaya olajmezők ellátási csomópontjává fejlődött . Közelében repülőtér is van.
Története[szerkesztés]
Kizilorda városát 1820-ban alapították a Kokandi Kánátság erődjeként Ak-Metschet néven (Ак-Мечеть, kazah a "fehér minaret"). Az orosz erőknek Vaszilij Perovszkij tábornok által 1853-ban történt meghódítása után az erődítményt Fort-Perovszkij nevet kapta (Форт Перовский). 1925-től 1929-ig a Kazah Autonóm Szocialista Szovjet Köztársaság (a későbbi Kazah SZSZK, illetve a mai Kazahsztán elődje) fővárosa volt.
Közlekedés[szerkesztés]
A város közvetlen közelében található a Kizilorda (Qysylorda) repülőtér. Kizilordán halad át a Trans-Aral vasútvonal, amely Orenburgtól Taskentig vezet. A városon keresztül vezet az M32 út, amelynek kezdete Nyugat-Kazahsztánban van, és Simkentbe vezet. Itt kezdődik az A17-es út is, amely összeköti a várost Pavlodarral, valamint az E 004-es úttal.
