Vízhozam

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A vízhozam a folyóvizek és víztermelő kutak teljesítményének mérőszáma. Minden olyan esetben vízhozamról beszélünk, amikor időegység alatt a vizsgált felületre bizonyos mennyiségű víz érkezik.

Folyóvizeknél a vízhozam a vizsgált időegység alatt a vizsgálati keresztszelvénybe érkező vízmennyiséget jelenti. Rendkívül sok dolog befolyásolja. (sebesség, vízállás, medermorfológia stb.)

  • Jele: Q
  • Mértékegysége: m³/h, m³/s, m³/min

Ha Q=1 m³/h, az azt jelenti, hogy egy óra alatt egy m³ víz halad át a vizsgált keresztszelvényen. A vízhozamot több eljárással is számolhatjuk. Például egy klasszikus közülük: Q=v*A, ahol a „v” a sebesség [m/s] az „A” a nedvesített keresztszelvény [m²].

Gyakorlati mérési eljárások: Danaidás mérés, forgószárnyas vízhozammérő, ultrahangos mérőműszer, köbözés, bukóéles mérés, stb.

Kutaknál is beszélhetünk vízhozamról. A vízadó réteg hozamáról, „amiből a kút táplálkozik”, valamint a kútból kitermelhető vízhozamról. Ez azt jelenti, hogy tartósan mennyi vizet tudunk kitermelni a kútból. A kút tervezési és üzemeltetési munkálatoknál az az ideális, ha legfeljebb annyi vizet termelünk ki, hogy a kút ne „homokoljon”. Ha többet veszünk ki, mint amit a kút vízadó rétege ad, akkor a kútban erősen lecsökken a vízszint, és a szivattyú által beszívott víz homokot hoz magával, ez tönkreteheti a szivattyút, a kút esetleges beomlásához, a vízadó réteg további károsodásához vezethet. A kútból tartósan kitermelhető vízhozam függ:

  • A kút átmérőjétől (d)
  • a vízadó réteg vízáteresztő képességi együtthatójától (k)
  • A vízadó réteg vastagsága (H)
  • A leszívás mértéke (s)
  • A leszívási sugár nagysága (R)

A maximális (kritikus) hozam 2/3 része a tartósan kitermelhető hozam. Qm= 2/3Qmax. A vízműveknél használt kutak esetén ez jellemzően 200-500 m³/h.

Például a Duna átlagos vízhozama: