Vízgyűjtő terület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Európa fő vízgyűjtő területei és vízválasztói
A Latorca (Latorița) folyó vízgyűjtő területének 3D animációs ábrázolása

A vízgyűjtő terület a vízválasztók által elhatárolt olyan terület, ahol a csapadékból és hóolvadásból származó víz lefelé folyik a helyi erózióbázis felé, leggyakrabban patakba, folyóba, tóba vagy tengerbe, de néha víznyelőbe. (Pl. Szlovéniában van sok ilyen búvópatak.) A vízgyűjtő területbe beletartoznak a területén átfolyó folyóvizek és a szárazföld, ahonnan a víz ezekbe folyik. A vízgyűjtő területeket vízválasztók, azaz hegy- vagy dombvonulatok választják el egymástól, de előfordul a völgyi vízválasztó is, például Külső-Somogy területén a Balaton vízválasztója több helyen völgyi vízválasztó.[1]

Előfordul, hogy a felszíni vizek vízválasztója és a felszín alatti vizek vízválasztója eltér. Ilyen a helyzet a Schwäbische Alb egyes területein, ahol a felszíni vizek a Rajna vízgyűjtőjéhez tartozó Neckarba folynak, míg a felszín alatti karsztvizek a Blaun keresztül Dunába.[2]

A világ legnagyobb vízgyűjtő területe az Amazonas folyóé, melynek területe 6 144 727 km² (Dél-Amerika területének egyharmada).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]