Ugrás a tartalomhoz

Amazonas

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az Amazonas folyamról szól. Hasonló címmel lásd még: Amazonas (egyértelműsítő lap).
Amazonas
Az Amazonas Peru közelében
Az Amazonas Peru közelében
Közigazgatás
Országok Peru,  Kolumbia,  Brazília
Földrajzi adatok
Hossz6992,6[1] km
Forrásszint5 597 m
Vízhozam225 000 m³/s
Vízgyűjtő terület7 045 000 km²
ForrásAndok, Peru
d. sz. 4° 26′ 54″, ny. h. 73° 27′ 21″4.448360°S 73.455900°W
TorkolatAtlanti-óceán
é. sz. 0° 42′ 28″, ny. h. 50° 05′ 22″0.707778°N 50.089444°W
Elhelyezkedése
Térkép
Az Amazonas és mellékfolyói
Az Amazonas és mellékfolyói
A Wikimédia Commons tartalmaz Amazonas témájú médiaállományokat.

A dél-amerikai Amazonas (spanyolul: Río Amazonas, portugálul: Rio Amazonas) a legbővizűbb és egyben a második leghosszabb (más mérések alapján a leghosszabb) folyó a maga csaknem 7000 kilométeres hosszával (a legbátrabb becslések alapján hossza 6992 km). Az Amazonason több víz folyik le, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A vízgyűjtő területe is ennek a folyónak a legnagyobb: 7 045 000 km² – ez Dél-Amerika területének 40%-a. Az Atlanti-óceánba ömlő édesvíz mennyisége átlagosan mintegy 225 000 m³/s, az esős évszakban 340 000 m³/s; a világ óceánjaiba ömlő édesvíz mennyiségének egyötöde. Torkolatának környékén a víz iható még ott is, ahol a tengerről a szárazföld már nem is látszik, és a tenger sótartalma még a parttól 150 kilométerre is jelentősen kisebb a szokásosnál. A folyam óceánjárókkal még Iquitosnál, a tengertől 3700 kilométerre is hajózható, kisebb hajók még további 780 km-t mehetnek felfelé.

Torkolatrendszere

[szerkesztés]

Brazíliában, az Egyenlítőnél ömlik az Atlanti-óceánba. Torkolata impozáns jelenség; a tölcsér- és deltatorkolat több száz négyzetkilométeres hibridje.

Az Amazonas hordaléka még a szárazföldtől 100 kilométerre is sárgára festi a tenger vizét. Az Atlanti-óceán több méteres árapályának eredménye egy olyan delta, amelynek ágai tölcsértorkolatok. A torkolat szigeteinek alakja gyorsan (évtizedes távlatban) változik.

Az Egyenlítő szinte „telibe találja” a deltában, az esőerdők övezetében épült Macapá városát. A folyam itt éri el a tengert; a Belém melletti Marajó-öbölbe két kisebb folyó, a Pará és a Tocantins ömlik.

Az Amazonas hosszáról

[szerkesztés]

Először Francisco de Orellana spanyol kutató próbálta meg végigjárni a 16. században. Expedícióját harcos nők támadták meg, ezért kapta a brazíliai szakaszán a görög mitológia harcos nőire utaló Amazonas nevet.

Három országon folyik keresztül, és ezek lakói az egyes szakaszokon más-más néven ismerik: Lloqueta, Apurimac, Ena, Tambo, Ucayali, Maranon, Solimoes – mind az általunk csak Amazonasnak ismert folyam helyi nevei.

A legújabb mérések szerint az Amazonas a világ leghosszabb folyója. Eddig a Nílust tartották annak, de míg ez utóbbi „csak” 6695 km, addig az Amazonas 6850 km hosszú. Először két brazil felfedezőnek, Paula Salhanának és Roberto Wernecknek sikerült eljutnia a forrásáig 1994-ben, de nekik is 13 évet kellett várniuk, amíg összeállt egy, a felfedezésüket megerősítő tudományos expedíció. Ez a feltételezés tudományosan még nem bizonyított.[pontosabban?]

Vízrajz

[szerkesztés]

Hosszúság

[szerkesztés]
Az Amazonas hosszának megoszlása az országok között[2]
Ország Állam, megye (fkm) (%)
Felső-Amazonas
 Kolumbia;  Peru Amazonas; Loreto 95 1,5
 Peru Loreto 618 9,5
713 11,0
Solimões
 Brazília Amazonas 1630 25,0
Amazonas
 Brazília Amazonas; Pará; Amapá 1437 22,0
3780 58,0
Ucayali
 Peru Loreto; Ucayali 1668,2 25,6
Tambo
 Peru Junín 158,5 2,4
Ené
 Peru Junín 180,6 2,8
Apurimac
 Peru Cusco, Ayacucho; Apurímac, Arequipa 730,7 11,2
2738 42,0
6518 100,0

Vízgyűjtő terület

[szerkesztés]
Az Amazonas vízgyűjtő területének felosztása az országok között[3]
Ország Állam (km2) (%)
 Bolívia 724000 10,4
 Brazília 4674619 67,5
Acre 164123 3,5
Amapá 44870 1,0
Amazonas 1559159 33,3
Brazíliaváros 1010 0,02
Goiás 212131 4,5
Maranhão 39396 0,8
Mato Grosso 723470 15,5
Pará 1190147 25,5
Rondônia 237591 5,08
Roraima 224301 4,8
Tocantins 278421 6,0
 Ecuador 146688 2,1
 Guyana 12224 0,2
 Kolumbia 345293 5,0
 Peru 967176 14,0
 Venezuela 53000 0,8
6923000 100,0

Vízhozam

[szerkesztés]
Az Amazonas vízhozamának eloszlása az országok között[3][4][5]
Ország Állam (km3/year) (%)
 Bolívia 291,0 4,0
 Brazília 4167,3 57,2
Acre 144,2 2,0
Amapá 57,7 0,8
Amazonas 1848,3 25,4
Brazíliaváros
Goiás 96,7 1,3
Maranhão 9,4 0,1
Mato Grosso 490,6 6,7
Pará 1053,1 14,5
Rondônia 140,6 1,9
Roraima 211,6 2,9
Tocantins 115,1 1,6
 Ecuador 258,4 3,6
 Guyana 8,8 0,1
 Kolumbia 755,0 10,4
 Peru 1739,5 23,9
 Venezuela 60,0 0,8
7280,0 100,0

Az Amazonas vízhozama Santarém városnál (Pará állam), a Tapajós folyó torkolata alatt (1998/01/01 és 2022/12/31 közötti időszak):[6][7]

Év Vízhozam (m3/s)
legkisebb közepes legnagyobb
1998 69 202 175 218 278 306
1999 73 921 182 266 270 080
2000 73 306 171 899 275 060
2001 67 300 173 517 268 820
2002 92 711 207 186 296 805
2003 100 473 182 767 252 626
2004 100 986 184 880 265 644
2005 67 464 172 411 280 340
2006 91 126 192 500 301 860
2007 73 256 192 715 309 478
2008 101 146 198 128 316 669
2009 76 598 204 920 303 192
2010 72 101 172 255 255 208
2011 65 803 155 030 256 798
2012 50 070 194 883 323 680
2013 55 108 206 295 305 526
2014 151 997 235 390 338 905
2015 70 119 261 580 378 767
2016 69 995 230 788 367 296
2017 104 111 223 193 352 935
2018 95 376 262 946 386 022
2019 96 260 260 664 382 840
2020 72 955 234 725 388 213
2021 94 903 262 264 376 740
2022 101 693 259 902 405 999
Átlag 83 599 207 933 295 577

Mellékfolyói

[szerkesztés]

Legnagyobb mellékfolyói (a forrástól a torkolat felé):

  • bal oldali :
    • Marañón
    • Nanay
    • Napo (Peruban)
    • Ampiyaçu
    • Içá (Kolumbiában, Peruban és Ecuadorban Putumayónak nevezik)
    • Japurá (Kolumbiában Caquetá)
    • Badajós
    • Manacapuru
    • Rio Negro (Kolumbiában és Venezuelában Río Negro)
    • Urubu
    • Uatumã
    • Nhamundá
    • Trombetas
    • Curuá
    • Maicuru
    • Paru
    • Jari
  • jobb oldali :

A globális felmelegedés hatása a folyamra

[szerkesztés]

Az Amazonas vízszintje egyre alacsonyabb; apadásáért a globális felmelegedést okolják.[8]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Amazon River. Encyclopædia Britannica. [2015. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. ↑ Aguas Amazónicas
  3. ↑ a b HyBam
  4. ↑ SEMA. [2022. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 27.)
  5. ↑ ANA
  6. ↑ River and Reservoir Watch Version 4.5
  7. ↑ The Flood Observatory
  8. ↑ Amazon dries up. YouTube

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:Amazon River
A Wikimédia Commons tartalmaz Amazonas témájú médiaállományokat.
Ez a folyóról, patakról, vízesésről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Ez az Latin-Amerikáról vagy latin-amerikai országról szóló vagy azzal kapcsolatos tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Amazonas&oldid=28707756”