Andok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Andok
Andok
Andok

Magasság6961 m
Hely Dél-Amerika
 Argentína
 Chile
 Peru
 Bolívia
 Ecuador
 Kolumbia
 Venezuela
Hegység Kordillerák
Legmagasabb pont Aconcagua (6962 m)
Típus vulkanikus, gyűrődéses
Hosszúság7000 km
Szélesség200-600 km
Elhelyezkedése
Andok (Dél-Amerika)
Andok
Andok
Pozíció Dél-Amerika térképén
d. sz. 32° 39′ 12″, ny. h. 70° 00′ 42″Koordináták: d. sz. 32° 39′ 12″, ny. h. 70° 00′ 42″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Andok témájú médiaállományokat.

Az Andok a Föld leghosszabb hegysége Dél-Amerika nyugati partja mentén. Hossza 7000 km, szélessége nagyjából 200–300 km, néhány helyen (a 18° és a 20° szélességek között) meghaladja az 500 km-t (Bolíviában 640 km),[1] átlagos magassága 4000 m. A központi vonulatok oldalairól kisebb hegységek válnak le. Hét országban terül el: Argentína, Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru, Venezuela.

Cono de Arita, Salta (Argentína)

Az Andok a második legmagasabb hegység. Legmagasabb pontja az Aconcagua (6962 m). A Chimborazo az ecuadori Andokban a Föld középpontjától legtávolabb eső hely, az egyenlítői kidudorodás miatt. Az Andok nem olyan magas mint a Himalája, de legalább olyan széles és majdnem kétszer olyan hosszú.

Fizikai jellemzők[szerkesztés]

Geológia[szerkesztés]

Az Andokat alapvetően lemeztektonikai folyamatok hozták létre, a Nazca kéreglemez alábukása (szubdukciója) a dél-amerikai lemez alá. A két lemez határát a Peru-Chile óceáni árok jelzi. A fiatal Nazca litoszféra ellenállása a szegélyek mentén sok földrengést okoz.

Az Andok kialakulása a jura időszakban kezdődött. A kréta időszakban kezdte elnyerni mai formáját, a keleti ősi kratonok üledékes és átalakult kőzeteinek kiemelkedésével törésével és gyűrődésével. A Nazca lemez, illetve részben az Antarktiszi kéreglemez alábukása életben tartja a tektonikus erőket és folyamatos hegységképződéshez (orogenezishez) vezet, amely nagy földrengésekkel és vulkánkitörésekkel jár. Délen nagy törés választja el a Tűzföldet a kis Scotia kéreglemeztől. Az 1000 kilométeres Drake-átjáró túloldalán, a Scotia lemeztől délre fekszenek az Antarktiszi-félsziget hegyei, amelyek az Andok láncai meghosszabbításának látszanak.

Az Andokban több aktív vulkán van. A leghíresebb a Cotopaxi, az egyik legmagasabb aktív vulkán a világon. Az Andok három részre oszlik: a Déli-Andok Argentínában és Chileben, Közép-Andok Chile északi részén, Peruban és Bolíviában, Északi-Andok Ecuador északi részén, Peruban és Venezuelában. Az Északi-Andok két vonulatra oszlik: a Nyugati Kordillera és a Keleti Kordillera, amelyeket mély medencék választanak el egymástól.

Éghajlat[szerkesztés]

Az Andok éghajlata a magassággal és tengerhez való közelséggel változik. A déli rész esős és hideg, a központi nagyon száraz, az északi esős és meleg, 18 °C átlaghőmérséklettel. Az éghajlat a magassággal hirtelen változik. A hóborította Cotopaxi hegycsúcstól néhány kilométerre már esőerdők vannak. A hóhatár az elhelyezkedéstől függ. Ecuadorban, Venezuelában, Kolumbiában és Peruban 4500–4800 m, Dél-Peru és Észak-Chile száraz hegységeiben (a 30° déli szélesség körül) 4800–5200 m. Dél felé csökkenni kezd, az Aconcaguán (32° D) 4500 m, a 40° szélességnél 2000 m, az 50°-nál 500 m, és a Tűzföldön (55° D) már csak 300 m. Az 50° D-től kezdődően több gleccser lenyúlik a tengerszintre.

Élővilág[szerkesztés]

Emberek[szerkesztés]

Felfedezése[szerkesztés]

Woodbine Parish és Joseph Barclay Pentland végighaladt a bolíviai Andok nagy részén 1826 és 1827 között.

Hegycsúcsok[szerkesztés]

Az Andok 10 legmagasabb hegycsúcsa:

Az El Misti egy tipikus rétegvulkán az Andokban
Magasság (m) Név Ország
6962 Aconcagua  Argentína
6891 Ojos del Salado  Argentína,  Chile
6792 Monte Pissis  Argentína
6770 Cerro Mercedario  Argentína
6768 Huascarán  Peru
6759 Cerro Bonete  Argentína
6758 Nevado Tres Cruces  Argentína,  Chile
6739 Llullaillaco  Argentína,  Chile
6658 Walther Penck-csúcs  Argentína
6638 Incahuasi  Argentína,  Chile

Források[szerkesztés]

  1. Andok térkép

Irodalom[szerkesztés]

  • Longhena, M.-Walter, A.: Az ősi Peru - Az Andok kultúrái, az Inkák birodalma, Officina '96 Kiadó, 2002.
  • Az Andok kincsei, Elektra Kiadóház, 2010

Szakcikkek[szerkesztés]

  • H. "Bedouin" Áron, Qoyllurrity: a hó csillaga : zarándokút az Andok csúcsai között, A Földgömb: a Magyar Földrajzi Társaság folyóirata, 2009. (11. évf.) 3. sz. 42-57. old.
  • Pajtókné Tari Ilona: Salar de Uyuni : kalandozás az Andok hegyláncai között, A Földgömb: a Magyar Földrajzi Társaság folyóirata, 2006. (8. évf.) 3. sz. 18-25. old
  • Mező Szilveszter: Az ismeretlen Andok - A Méridai-Kordillera ösvényein, Élet és tudomány, 2004. (59. évf.) 25. sz. 784-787. old.
  • Kókai Sándor: Misztikum és valóság az Andok láncai között: Peru, Természet világa: természettudományi közlöny, 1999. (130. évf.) 2. sz. 66-68. old.
  • Sáfrány József: Tengerparti sivatag: az Andok lábánál, Természetbúvár, 1997. (52. évf.) 4. sz. 28-30. old.
  • Jégszigetek az Andok tavaiban, Természet világa: természettudományi közlöny, 1983. (114. évf.) 2. sz. 75-76. old.
  • A déli Andok vulkánjainak idei kitörése, Természettudományi közlöny , 1932. (64. évf.) 959-960. sz. 340-343. old.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Andok témájú médiaállományokat.