Kolumbia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kolumbiai Köztársaság
República de Colombia
Kolumbia zászlaja
Kolumbia zászlaja
Kolumbia címere
Kolumbia címere
Nemzeti mottó: Spanyol: "Libertad y Orden"
Szabadság és rend
Nemzeti himnusz: ¡Oh gloria inmarcesible!
LocationColombia.svg

Fővárosa Bogotá
é. sz. 4° 39′, ny. h. 74° 03′
Államforma Elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök Juan Manuel Santos
Alelnök Angelino Garzón
Hivatalos nyelv spanyol
Függetlenség Spanyolországtól
Kikiáltása 1810. július 20.
Elismerése 1819. augusztus 7.

Tagság A Dél-amerikai Unió, a CAN, a FLAR, a MERCOSUR,
a G3, az ENSZ, a Latin Unió és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint 49 521 405 fő (2015)[1] +/-
Rangsorban 27
Becsült 47 697 000 fő (2014. július)
Rangsorban 27
Népsűrűség 37 fő/km²
GDP 2006-os becslés
Összes 135 075 millió dollár (43)
PPP: 350 797 millió dollár
Egy főre jutó 2 888 dollár (96)
PPP: 8 091 dollár
HDI (2004) 0,790 (70) – közepes
Földrajzi adatok
Terület 1 141 748 km²
Rangsorban 26
Víz 8,8%
Időzóna UTC−5 (UTC-5)
Egyéb adatok
Pénznem Kolumbiai peso (COP)
Nemzetközi gépkocsijel CO
Hívószám 57
Internet TLD .co
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolumbiai Köztársaság témájú médiaállományokat.

Co-map.png

Kolumbia (spanyolul: Colombia) Dél-Amerika északnyugati részén fekvő ország. Hivatalos neve Kolumbiai Köztársaság (spanyolul: República de Colombia), fővárosa Bogotá. Nevét a kontinens európai felfedezőjéről, Kolumbusz Kristófról kapta.

A szárazföldön keleten Venezuela, délkeleten Brazília, délen Ecuador és Peru, északnyugaton pedig Panama határolja. Mind az Atlanti-, mind pedig a Csendes-óceánon van partszakasza. (A dél-amerikai országok esetén ez ritkaság, rajta kívül csak Chile mondhatja el ezt magáról, de az csak nyúlfarknyi szakaszon ér ki az Atlanti-óceánra.)

Ezeken túlmenően a kolumbiai kormány hivatalosan szomszédos országoknak tekinti azokat az országokat is, amelyekkel Kolumbiának közös tengeri határa van. Ezek a következők: Jamaica, Haiti, Honduras, Nicaragua, Costa Rica és a Dominikai Köztársaság.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolumbia domborzati térképe
A Nevado del Ruiz vulkán. 1985-ben kitört és több környező települést elpusztított.
A Chicamocha folyó kanyonja

Domborzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pacifikus hegységrendszer részeként a régióban gyakori a földrengés és a vulkáni kitörés. Kolumbiában az Andok hegyei uralkodnak. Az Andok délnyugaton három láncra oszlik:

  • Cordillera Occidental a csendes-óceáni partvidéken. Itt fekszik Cali város.
  • Cordillera Central a Cauca (nyugaton) és a Magdalena (keleten) folyók között. Itt fekszik Medellín, Manizales és Pereira város.
  • Cordillera Oriental északkeleten a Guajira-félszigetben végződik és itt fekszik Bogotá, Bucaramanga és Cúcuta város. A csúcsok magassága itt meghaladja 4000 métert, míg a másik két hegylánc csúcsainak magassága eléri az 5500 métert. A 2600 méter magasságban fekvő Bogotá a maga méretében a legmagasabban fekvő város a világon.

Az Andoktól keletre a szavannával fedett Llanos fekszik. Ez a táj az Orinoco-medence része és messze délkeleten már az Amazonas vidékének esőerdei fedik. Ez az alacsonyan fekvő vidék nagyjából Kolumbia területének felét teszi ki, de a lakosság 3%-a sem él itt.

Északon a karibi partvidéken lakik a lakosság 20%-a. Itt a fő kikötők Barranquilla és Cartagena. A vidék nagyrészt alacsonyan fekvő síkság, de itt található a Sierra Nevada de Santa Marta hegylánc is, az ország legmagasabb hegyeivel (Pico Cristóbal Colón, Pico Simón Bolívar), valamint a Guajira-sivatag.

A Csendes-óceán partján fekvő síkság keskeny és nem is folyamatos. Mögötte a Serranía de Baudó hegyvidékét sűrű növényzet fedi, lakossága ritka. A fő kikötő a Csendes-óceánon Buenaventura.

Kolumbiához tartozik több sziget is a Karib-tengeren és a Csendes-óceánon.

Vízrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország területe megoszlik a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán vízgyűjtő területe között. A keleti síkság az ország területének majdnem felével az Orinoco vízgyűjtő területéhez tartozik. A déli esőerdők térsége már az Amazonas vízgyűjtőjén fekszik. A hegyvidékek vizeit is jelentős méretű folyók vezetik le. E folyók vízjárása erősen függ az esős és száraz évszak váltakozásától, rendszeresek a pusztító áradások mind a hegyvidékeken, mind az alacsonyan fekvő vidékeken. Az El Niño jelenség nehezen előrejelezhető heves esőzéseket vált ki, amelyek szokatlan időben szokatlanul nagy, ezért különösen pusztító árvizeket vált vált ki.

Fő folyók: Amazonas, Apaporis, Arauca, Caquetá, Cauca, Guainía-Negro, Guainía, Inirida, Magdalena, Meta, Río Negro, Orinoco, Putumayo, Vaupés.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország déli részén húzódik az Egyenlítő. Az évi középhőmérséklet 24 °C. A hőmérséklet elsősorban a tengerszint feletti magasságtól függ. Általában 300 m szintkülönbség 2 °C fok különbséget okoz az évi középhőmérsékletben. Az ország hegyvidéki részein így a forró folyóvölgyek felett havas csúcsok emelkednek. Az évi csapadék mennyisége 2000 mm körül mozog. Az ország északi részén 400 mm alatt van a csapadék. Legcsapadékosabb a csendes-óceáni tengerpartra néző hegyoldalak vidéke, legszárazabb pedig a Guajira félsziget. Mivel a széljárás meglehetősen állandó, a hegyeknek van esőnek kitett és esőárnyékban lévő oldala, jelentősen eltérő növény- és állatvilággal.

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek növényekről
Cayenas virág
Sámánfa
Bambuszformák
Óriás viaszpálma, az ország nemzeti fája
A naranjilla gyümölcse
A curuba (Passiflora) gyümölcse
A maracuja
Acca sellowiana
A barackpálma gyümölcse
Képek állatokról
Gyapjasfejű tamarin
Vörös bőgőmajom
Háromujjú lajhárfélék
Feketecsőrű tukán
Kilencöves tatu
Pápaszemes kajmán
Hegyi tapír
Alpaka
Arakanga
Jaguarundi
Kék anolisz
Kutyafejű boa

A növény- és állatvilág a helyi éghajlat szerint alakul. A félszáraz északkeleti sztyeppek és trópusi sivatagok növényzete elszórt fákból és bozótokból áll. Ettől délre szavanna fedi a keleti síkságot, a Llanos kolumbiai részét. A délkeleti esős térségben trópusi esőerdő nő.

A hegyvidékeken a növényzet is a tengerszint feletti magasságtól függ. Az alábbiakban a növényzeti övekhez megadott tengerszint feletti magasság tájékoztató értékű. A tényleges helyzet függ az Egyenlítőtől való távolságtól, a csapadékmennyiségtől, a széliránytól, a lejtőszögtől, a talajtól, az emberi tevékenységtől.

  • tierra caliente (forró föld) 1000 m alatt. Trópusi növényzet fedi.
  • tierra templada (mérsékelt föld) 1000–2000 m között. A legtermékenyebb vidék, a lakosság zömének lakhelye. Itt a legjobbak feltételek a kávéültetvényeknek.
  • tierra fria (hideg föld) 2000–3200 m között. Itt gabonát és burgonyát termesztenek.
  • zona forestada (erdők öve) 3200–3900 m között.
  • páramos (fátlan legelők öve) 3900–4600 m.
  • tierra helada (fagyos föld) 4600 m fölött. Az állandó hó és jég földje.

Természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természetes és az épített környezetet fenyegetik természeti veszélyforrások és az emberi tevékenység is.

Veszélyt okoz, hogy Kolumbia a csendes-óceáni vulkanikus övben fekszik. 15 nagyobb vulkán van az országban, amelyek kitörései időnként emberéleteket követelnek. A tektonikus mozgások pusztító földrengéseket okoznak. A hegyvidékeken és a síkságokon egyaránt előfordulnak nagy árvizek, amelyek rendszeresen emberéleteket követelnek és súlyos anyagi károkat okoznak az esős évszakban. Az El Niño jelenség okozta erős esőzések ciklusa nehezen előjelezhető, időnként nagyon súlyos árvizeket okoznak.

Az erdők kivágása jelentős változásokat okozott az Andok tájain, Amazónia esőerdeiben és a Csendes-óceán partvidékén. Akkor is erdők szűnnek meg, amikor az alacsonyan fekvő vidékek trópusi erdeit olajpálma-ültetvénnyé alakítják. Mégis, az erdőpusztulás üteme Kolumbiában viszonylag alacsony a környező országokhoz képest. A városi térségek ipara, amely fosszilis tüzelőanyagokat használ, és más emberi tevékenység elszennyezi a helyi környezetet, a hirtelen növekvő nagyvárosok vízellátása a mélységi vizek szintjét csökkenti. A környezet romlásához hozzájárulnak a fegyveres konfliktusok is. Illegális fegyveres csoportok nagy területeken kiirtják az erdőt, hogy kábítószert termeljenek. 2007-es becslés szerint 99 000 hektáron neveltek kokacserjét. Válaszként a kormány ezeket a növényeket veszélyes vegyszerekkel permetezteti le. A felkelők nagyobb csővezetékek elpusztításával is jelentős környezeti károkat okoznak.

Kolumbia nemzeti parkjai

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzeti parkok rendszeréhez 49 természetvédelmi terület tartozik.[2] Az ország biztonsági helyzete miatt többségük nem látogatható.

Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kolombusz előtti kultúrák

A mai Bogotá közelében i. e. 10 000 körül vadászó-gyűjtögető csoportok éltek, amelyek kereskedtek egymással és a Magdalena folyó völgyében élőkkel. I. e. 1000 körül az indiánok körében tagolt társadalmi szervezet épült ki, csúcsán a főnökökkel. A mai Kolumbiában két kultúra épített ki jól rétegzett társadalmi rendszert: a tayronák a karibi partvidéken és a muiszkák a Bogotá körüli felföldön. Mindkét csoport a csibcsa nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélt. Az inkák előtt a muiszkák építették ki a legfejlettebb politikai rendszert Dél-Amerikában.

Spanyol felfedezők először a karibi partvidéket érték el 1500-ban Rodrigo de Bastidas vezetésével. Kolumbusz Kristóf 1502-ben hajózott arrafelé. 1508-ban kezdődött a terület meghódítása Urabá vidékén, Vasco Núñez de Balboa vezetésével. 1513-ban ő volt az első európai, aki felfedezte a Csendes-óceánt, és híreket hozott a spanyolok számára a mai Peruról és Chiléről. A terület lakossága csibcsa és karib törzsek százaiból állt. Amikor a spanyolok meghódították őket, a harcok és a betegségek a bennszülöttek létszámának jelentős csökkenését okozták. A 16. században az európaiak megkezdték az afrikai rabszolgák importját.

A hódítás és gyarmatosítás kezdetétől számos lázadás volt a spanyol uralom ellen, de mindegyiket leverték, vagy olyan gyenge maradt, hogy nem tudott változtatni az általános állapoton. Az utolsó, ami végül a Spanyolországtól való függetlenségre vezetett, 1810 körül zajlott. Előzménye St. Dominque (a mai Haiti) 1804-es függetlenné válása volt. Innen kapott jelentős támogatást a kolumbiai függetlenségi harc két vezetője: Simón Bolívar és Francisco de Paula Santander. A függetlenségi harc 1819-ben ért véget, amikor Új-Granada Alkirályságból Nagy-Kolumbia szövetségi állam lett. Ennek része volt a mai Ecuador, Venezuela és Panama.

Belső politikai és területi viták után 1830-ban kivált Venezuela és Quito (a mai Ecuador). A föderáció és a központosított állam hívei közötti (gyakran fegyveres) harcok az állam nevének gyakori változásában tükröződtek.

A 19. század második felétől mély szakadék volt a liberálisok és a konzervatívok között, amely többször vezetett igen véres polgárháborúra. A legnevezetesebb az ezernapos háború (1899–1902), amelynek során az Amerikai Egyesült Államok befolyására elszakadt Panama megye (ahol a Panama-csatorna épült) és 1903-ban önálló országgá alakult. Ezután Kolumbia egyéves háborúba sodródott Peruval, mert vitatták Amazonas megye és székhelye, Leticia hovatartozását. Majd a viszonylagos politikai stabilitás kora jött, de az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején az erőszak újabb hulláma tetőzött. Ezt a két vezető politikai párt közötti feszültség okozta és Jorge Eliécer Gaitán liberális párti elnökjelölt 1948. április 8-án történt meggyilkolása robbantotta ki. A gyilkosság után Bogotában zavargások törtek ki, amelyek átterjedtek az ország más vidékeire is. 180 000 ember halt meg.

1953 és 1957 között katonai diktatúra volt. Ezután a két fő párt, a Kolumbiai Konzervatív Párt és a Kolumbiai Liberális Párt létrehozta a Nemzeti Frontot, abból a célból, hogy a konzervatívok és a liberálisok együtt kormányozzanak. A megállapodás szerint az elnöki tisztséget konzervatív és a liberális politikus négyévenként váltakozva tölti be, 16 évig fenntartva e rendszert, a 16 év letelte után meghosszabbították a rendszert 4 évvel és 1982 óta szabad választások vannak. Minden más választott hivatalt paritásos alapon töltenek be. Ez a megállapodás vetett véget az erőszak korszakának, a Nemzeti Front kormányai fontos gazdasági és szociális reformokat hajtottak végre. Végeredményben az egymást követő liberális és konzervatív kormányok politikája közötti ellentét ellentmondásos eredményre vezetett. Bár sok területen haladás volt, számos szociális és politikai jogtalanság folytatódott és a hidegháború légkörében gerillaszervezetek alakultak a kormány és a politikai apparátus elleni harcra. Ilyen volt a FARC, az ELN és az M-19.

Az 1970-es évek végétől hatalmas és erőszakos kábítószer-kereskedő kartellek alakultak, az 1980-as és 1990-es években tevékenykedtek. Főleg a Pablo Escobar vezette medellíni kartell és a cali kartell tett szert kiterjedt politikai, gazdasági és társadalmi befolyásra Kolumbiában ebben az időszakban. Ezek a kartellek a politikai paletta minden részéből származó illegális fegyveres csoportokat pénzeltek és befolyásoltak. Ezeknek a gerilláknak szélsőséges ellenségei maguk is paramilitáris csoportokat alakítottak és vontak befolyásuk alá.

1991-ben a kolumbiai alkotmányozó gyűlés új alkotmányt fogadott el. Az alkotmány mindenkinek biztosítja a politikai, nemzetiségi, emberi és nemi jogokat. Megtiltja a kolumbiai állampolgárok kiadását külső hatalmaknak. Ez a tilalom a kábítószer kartellek lobbizására került bele az alkotmányba. A kartellek előtte véres hadjáratot folytattak a kiadatások ellen, terrorista támadásokkal és maffiaszerű kivégzésekkel. Ma is képesek a kormány és a politikai rendszer befolyásolására korrupció útján.

Manapság is pusztítja az országot a kábítószer-kereskedelem hatása, a FARC-hoz hasonló gerillaszervezetek harca, az AUC-hoz (amely ugyan leszerelt, de mégis tevékeny paramilitáris erő) hasonló szervezetek elleni harc. Rajtuk kívül is van számos kisebb frakció, amelyek együtt véres fegyveres konfliktusban tartják az országot. Andrés Pastrana elnök és a FARC 1998 és 2002 között tárgyalásokat folytatott a konfliktus megoldásáról, de ezek végül zsákutcába jutottak. Andrés Pastrana elnök megkezdte a Kolumbia Terv végrehajtását, amelynek egyidejűleg célja a fegyveres konfliktus befejezése és egy szigorú kábítószer-ellenes stratégia végrehajtása.

Álvaro Uribe elnöksége alatt, aki megválasztásakor a FARC és a hozzá hasonló bűnöző csoportok elnyomását ígérte, a biztonsági helyzet javult. Az emberrablások száma csökkent (a 2000-es 3700-ról 2005-ben 800-ra), a gyilkosságok száma több mint 48%-kal csökkent 2002 júliusa és 2005 májusa között, a terrorista gerillák száma pedig 16 900-ról 8900-ra csökkent. Ez együtt járt a gazdaság és az idegenforgalom szerencsés növekedésével. De a 2006–2007-ben lezajlott botrányok megmutatták, hogy a múltban is, ma is kapcsolatban állnak kormánytisztviselők és politikusok - főleg a kormánypártból - az AUC-cal és más paramilitáris csoportokkal.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kongresszus épülete, Bogotá

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elnöki palota Bogotában

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Partido Liberal (liberális)
  • Partido Conservador Colombiano (konzervatív)
  • La U (uribista)
  • Cambio Radical (uribista)
  • Polo Democrático Alternativo (balra)
  • Oxígeno verde (zöld)
  • Partido Comunista de Colombia (kommunista)
  • Movimiento Obrero Independiente y Revolucionario

Elnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolumbia megyéi.png
  1. Amazonas megye
  2. Antioquia megye
  3. Arauca megye
  4. Atlántico megye
  5. Bolívar megye
  6. Boyacá megye
  7. Caldas megye
  8. Caquetá megye
  9. Casanare megye
  10. Cauca megye
  11. Cesar megye
  12. Chocó megye
  13. Córdoba megye
  14. Cundinamarca megye
  15. Észak-Santander megye
  16. Guainía megye
  17. Guaviare megye
  18. Huila megye
  19. La Guajira megye
  20. Magdalena megye
  21. Meta megye
  22. Nariño megye
  23. Putumayo megye
  24. Quindío megye
  25. Risaralda megye
  26. San Andrés y Providencia megye
  27. Santander megye
  28. Sucre megye
  29. Tolima megye
  30. Valle del Cauca megye
  31. Vaupés megye
  32. Vichada megye
  33. Bogotá város

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népsűrűségi térkép
Képek
Emberek egy piacon, Amazonas-medence
Zenészek
Primada de Bogotá katedrális a fővárosban
Modern templom, El Tigre
Krisztus-szobor a hegyen, Villa de Leyva
Bogotá, a főváros
Medellín, az ország második legnagyobb városa
Cali
Barranquilla
Az afroamerikai lakosság lakterülete - narancssárgával

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városi lakosság aránya 76,5% (2003-ban). Bogotá, Cali, Medellín és Baranquilla lélekszáma meghaladja az 1 milliót.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai összetétel: mesztic 58%, fehér 26%, fekete 15%, indián 1%

Vallási megoszlás: római katolikus 94%, egyéb 6%

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek
Bogotá üzleti negyede
Bogotá üzleti negyede
Cartagena kikötője
Kávéültetvény Quindío tartományban
Megművelt földek Ipiales környékén, az ország délnyugati részén
Ganaderia en Cordoba, Colombia.jpg
Külszíni bánya, El Cerrejón
Szélerőművek, La Guajira
Gazdasági ábrák 2002-2011 között (1.GDP-növekedés, 2. Infláció, 3. Munkanélküliség, 4. Szegénységi ráta)

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdasági-ipari ország, Latin-Amerika közepesen fejlett országai közé tartozik. A belpolitikai bizonytalanságot kihasználva virágzik a feketegazdaság (kokain-, marihuána- és heroinkereskedelem), a smaragdcsempészet és a pénzhamisítás.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 21. század elején az ország területének csak mintegy 5%-át adják a szántóföldek, gyümölcsösök és kertek, 35% rét és legelő, 44% erdőség, 16% beépített ill. terméketlen.

Mezőgazdasági terményei közül a legjelentősebb a kávé (több, mint egy évszázada, ma a világtermelés 10%-át adja), továbbá a banán, cukornád, kakaó, dohány, rizs, kukorica, cirok, burgonya. Pálmaolaj-termelése 5. a világon. Jelentős a drognövények illegálisan folytatott termesztése is. A 21. század elején a világ koka-termésének kb. 70-80%-a innen származik.[3]

Állattenyésztésére a szarvasmarha, juh, sertés, ló és baromfi tartása jellemző.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ásványkincsekben és energiahordozókban gazdag. Jelentős bányászat (kőszén, kőolaj, földgáz, nikkel, arany, vasérc, kaolin, platina, ezüst, azbeszt, drágakövek, só). Smaragd bányászatában világelső (2005-ben) a világ smaragdtermelésének mintegy 60%-át adja. [4]

Legfontosabb ipari ágazatai a petrolkémia, kohászat (acél- és nikkelgyártás), élelmiszer-, textil-, papíripar és gépgyártás.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő külkereskedelmi partnerei (2012-ben)[5] :

  • Kivitel: 40% USA-ba, 5% Spanyolországba, 5% Kínába
  • Behozatal: 30% USA-ból, 11,5% Kínából, 10% Mexikóból

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

45A jelzésű főút a Chicamocha Nemzeti Parkon keresztül

Az országban 3 304 km hosszú a vasút.

A szilárd útburkolat hossza 112 998 km (a 2000-es évek elején). A városokat megfelelő úthálózat köti össze. A legelterjedtebb közlekedési forma a busz, mivel nincs metró, villamos, vagy hév. Fejlesztés alatt áll olyan kötött pályás busz (hasonló a villamoshoz), ami állami tulajdonban van. A buszok magántulajdonban vannak.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek
Karneváli kép, Carnaval de Barranquilla
Karnevál, El Carnaval de Negros y Blancos
Egy fieszta résztvevői, Palenque
Táncosok Cartagenaban
Néptáncosok
Cumbia-táncosok, San Pedro, Cordoba
Salsa-táncosok
Arhuaca kézműves válltáskák
Mochilarhuaca.jpg
Tiple - kolumbiai gitár
Vueltiao kalap, nemzeti szimbólum
Indián dobos
Hagyományos stílusban épült házak, Lejva
Cartagena colonial 1Colombia.png
Unicauca - El Carmen 1.jpg
Barranquilla Edificio García.jpg
Las Lajas-szentély (bazilika)
Hagyományos (chiva) busz

Az országban a különböző kultúrák sokasága keveredik egymással. A régmúlt hagyományai tovább élnek, köztük az indián kultúrák, a spanyol gyarmatosítók és az európaiak által vásárolt afrikai rabszolgák sokszínű kulturális öröksége.

Az egymástól eltérő kultúrák rányomták bélyegüket az élet különböző területeire, az ételektől kezdve a zenén és építészeten át az irodalomig. Ezek együttesen jelentik a prosperitás kolumbiai receptjét.

Kolumbia a fesztiválok földje. Az orchidea-termesztés központjában, Medellínben minden évben megrendezik a virágfesztivált. A Karib-tengeri Barranquilla karneváli szezonban zajos felvonulások színhelye. Az ország déli részén az év elején kezdődik az egy hétig tartó fieszta. A fekete napon, január 5-én a tréfacsinálók fekete kenőcsbe mártják a kezüket és ezzel mázolják össze a szembejövők arcát. A következő nap a fehér nap, amikor jókora adag lisztet vagy hintőport szórnak egymásra. A további kedvelt szórakozás a bikaviadal. A legnagyobb tömegeket vonzó bikaviadalra január második hetében a Manizales nevű hegyi faluban kerül sor.[6]

Kulturális régiók

Az ország fővárosában, Bogotában levő Museo del Oróban a prekolumbián aranytárgyak egyik leggazdagabb gyűjteményét őrzik. A spanyol hódítók előtt itt indián népcsoportok éltek, amelyek jelentős értékeket hagytak az utókorra. A csibcsák és kimbaják tehetséges aranyművesek lévén, elsősorban kézművességből éltek. Az általuk készített ékszerek és tárgyak messzi földön híresek. A bogotái Museo del Oro (Arany Múzeum) karperecekből, fülbevalókból, gyűrűkből, maszkokból, szobrokból álló gyűjteménye több mint 36 000, tucatnyi Kolumbusz előtti kultúrából származó és olyan mesterségbeli tudásról tanúskodó darabot számlál, amelyek a mai ékszerészeket is bámulatra késztetik. [7]

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Filmművészet

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leghíresebb kolumbiai író a Nobel-díjas Gabriel García Márquez (1927–2014). További jelentős író, költő: Álvaro Mutis (1923–2013).

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai kolumbiai zenére hatással volt a bennszülött, az afrikai, az európai és a modern amerikai és karibi zenei formák is, mint például a kubai, jamaicai, trinidadi. Régiónként a zenei stílus változó, amely az Andok hagyományos, húros hangszerekre épülő formáitól a karib-tengeri partvidék tangóharmonika-alapú vallenatójáig terjed. A cumbia országszerte népszerű. A további legnépszerűbb zenei stílusok a salsa, a merengue és a bambuco.

Ismert kolumbiai zenei előadók:
Juanes (1972–): énekes, dalszerző,
Shakira (1977–): énekes, dalszerző.

Hagyomány és néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csibcsák nevéhez fűződik az El Dorado legendája. Eszerint vallási szertartás keretében gyantával kenték be a csibcsák uralkodók meztelen testét, akik azután aranyporban meghemperegtek, majd beugrottak a szent Guatavita-tóba, aahol megtisztultak. A szertartás híre eljutott az aranyra éhes spanyolokhoz, akik az országban nemcsak nemesfémeket, hanem gazdag termőföldeket is találtak.[8]

Nemzeti szimbólumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szokások - illemtan: [9][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ha dohányozni akarunk, mindig kínáljuk meg cigarettával a jelenlevőket.
  • Amikor vendégségbe készülünk, küldjünk előre a hölgyeknek rózsát, vagy vigyünk magunkkal külföldi márkájú bort, likőrt vagy csokoládét.
  • Az ajándékokat nem illik kibontani az ajándékozó jelenlétében.
  • Amennyiben családnál lakunk és nem utcai öltözetben hagyjuk el a szobánkat, mindig viseljünk köntöst és papucsot.
  • Beszélgetések során kerüljük a politikai kérdéseket. Ehelyett a sport - főleg a foci - jó társalgási téma.
  • Készüljünk fel rá, hogy minden több időt vesz igénybe a vártnál. Ne türelmetlenkedjünk, hanem legyünk elnézőek!
  • Tájékozódjunk a kolumbiai történelemről, művészetről és irodalomról. Érdeklődő természetünk jó hatással lesz vendéglátónkra, akárcsak az, hogy spanyol kifejezéseket használunk.
  • Lehetőleg ne mondjunk határozott nemet semmilyen udvarias kérésre.

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Juan Pablo Montoya

Ismert kolumbiai sportolók:

  • Juan Pablo Montoya (1975–): autóversenyző, Formula–1-es pilóta). 2006-ban a Mclaren-Mercedes csapattól távozott az amerikai NASCAR sorozatba és jelenleg is ott versenyzik. A F1-ben versenyzett a BMW-nél is és 2003 során Raikkonen mellett meg tudta szorongatni a 7x-es F1-es VB-ot, Michel Schumachert is a vb pontversenyben.
  • továbbá: Antonio Cervantes Reyes, Luis Alberto Herrera Herrera, René Higuita, Miguel Lora Escudero, Álvaro Enrique Mejía Flores, Fabio Parra, Ximena Restrepo, Freddy Rincón, Albeiro Usuriaga, Carlos Valderrama, Faustino Asprilla, Rene Higuita, Santiago Botero, James Rodríguez

Híres teniszezőjük: Catalina Castaño.

Kerékpár: Nairo Quintana

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyerekek népszerű hangszerekkel
Dátum spanyol neve magyar neve
január 1. Año Nuevo újév
január 6. Epifanía/ 3 Reyes Magos Vízkereszt
március 19. San José Szent József
március 24. Jueves Santo Zöldcsütörtök
március/április Viernes Santo nagypéntek
május 1. Día del Trabajo a munka ünnepe
május 4. Ascensión del Señor Jézus mennybemenetele
május 25. Corpus Christi Úrnapja
június 2. Sagrado Corazón Jézus-szíve ünnep
július 20. Día de la Independencia a függetlenség napja
augusztus 7. Batalla de Boyacá A felszabadulás napja
augusztus 15. Asunción de la Virgen Mária mennybemenetele
október 12. Día de la Raza Kolumbusz napja
november 1. Día de Todos los Santos Mindenszentek napja
november 11. Independencia de Cartagena Függetlenség Cartagena-tól
december 8. Inmaculada Concepción Mária fogamzása
december 25-26. Navidad Karácsony

Az ünnepek miatti munkaszüneti napot mindig hétfőre teszik, és ünnepségeket is akkor tartanak.

Fesztiválok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Január

Feria de Cali - Cali - Valle del Cauca

Feria de Manizales - Manizales - Caldas

HAY Festival - Cartagena - Bolívar

Campeonato de Voleibol Playa - Cartagena - Bolívar

Carnavales de Ocaña - Norte de Santander

Carnaval de Blancos y Negros - Pasto - Nariño

Feria Taurina de la Candelaria - Medellín - Antioquia

Feria Taurina - Cartagena - Bolívar

Festival de la Miel - Oiba – Santander

Fiesta de las Corralejas - Sincelejo

Riosucio, Caldas, Carnaval de Riosucio - Caldas

Reinado Departamental de la Panela - Villeta

Reinado del Arroz - Aguazul – Casanare

Sirenato del Mar - Tolu

Február

Carnaval de Barranquilla - Barranquilla - Atlántico

Feria Taurina Bogotá

Temporada Taurina - Medellín - Antioquia

Festival del Corrido Llanero - Puerto Carreño - Vichada

Festival de la Subienda - Honda – Tolima

Fiesta de la Candelaria - Cartagena - Bolívar

Carnaval del Fuego - Tumaco – Nariño

Március

Festival internacional de cine - Cartagena

Festival Iberoamericano de Teatro - Bogotá

Exposición Internacional de Orquídeas - Medellín

Semana Santa - Popayan

Festival de Música Religiosa - Popayan - Mompox - Pamplona

Ferias y Fiestas - Acacías – Meta

Festival de la Canción Llanera - Villavicencio – Meta

Festival del Burro - San Antero – Cordoba

Április

Festival de Luna Verde - San Andrés

Festival Internacional de la Leyenda Vallenata - Valledupar

Feria del Cebú - San Martín – Meta

Festival del Cangrejo - San Andrés Islas

Festival de Cine Eurocine – Bogotá

Május

Festival de Interpretes de la Canción Mono Nuñez - Ginebra - Valle

Fiestas del San Pedro y Festival del Bunde Tolimense - Espinal - Tolima

Feria Ganadera - Socorro – Santader

Feria Internacional del Libro - Bogotá

Festival de la Cultura Wayuú - Guajira

Festival de la Cachama - Puerto Gaitan – Meta

Festival de la Arepa de Huevo - Luruaco - Atlántico

Ferias y Fiestas de Natagaima - Tolima

Június

Festival del Mono Nuñez - Ginebra – Valle

Festival Folclorico y Reinado Nacional del Bambuco - Neiva - Huila

Reinado Nacional del Bambuco - Neiva – Huila

Reinado Nacional del Cafe - Calarca - Quindio

Festival Folclórico del Caqueta - Florencia Caqueta

Festival Internacional de Tango- Medellín

Festival Nacional del Porro - San Pelayo – Monteria

Festival Folclórico - Ibague Tolima

Festival del Mango - San Antonio Atlántico

Feria Nacional Gallistica - Monteria

Reinado Nacional de la Ganadería - Monteria - Córdoba

Festival y Reinado del Divivi - Rioacha – Guajira

Corpus Christi - Anolaima

Július

Fiestas del mar - Santa Marta

Festival del sol y del acero - Sogamoso, Boyaca

Feria Agropecuaria - Charalá – Santander

Ferias y Fiestas de la Panela - Convención – Santander

Feria de la Piña - Lebrija – Santander

Festival de la Cumbia - El Banco – Magdalena

Torneo Internacional del Joropo - Villavicencio

Opera al Parque - Bogotá

Nemzetközi Költészeti Fesztivál- Medellín

Augusztus

Feria de las Flores - Medellín

Desfile de Silleteros - Medellín

Colombiamoda - Medellín

Fiestas de La Cosecha - Pereira, Risaralda

Fiestas Folclóricas - Capitanejo – Santander

Fiesta del Petróleo - Barrancabermeja

Festival de Verano - Bogotá

Festival de Tiple y la Guabina - Veléz – Santander

Festival de Cometas - Villa De Leyva

Festibuga - Buga – Valle Del Cauca

Festival de la Bahía - Bahía Solano

Festival Folclórico del Litoral Pacifico - Buenaventura

Festival Internacional de la Cultura - Tunja, Boyacá

Szeptember

Festival Internacional de la Cultura - Tunja, Boyacá

Concurso Nacional de bandas - Paipa, Boyaca

Feria Bonita - Bucaramanga

Festival Latinoamericano de Teatro - Manizales - Caldas

Festival de la Talla en Piedra - Barichara

Festival de Música Folclórica - Socorro – Santander

Festival Cuna de Acordeones - Villa Nueva – Guajira

Green Moon Festival - San Andrés Islas

Festival de la Trova - Medellín

Jazz al Parque - Bogotá

Festival Internacional del Jazz del Teatro Libre - Bogotá

Fiestas de San Pacho - Quibdó - Chocó

Október

Reinado Nacional del Turismo - Girardot, Cundinamarca

Feria Internacional de Bogotá

Festival de Cine - Bogotá

Festival Nacional de Gaitas - Ovejas – Sucre

Festival Latinoamericano de Danzas Folclóricas - Guacarí – Valle del Cuaca

Concurso Nacional de Duos - Armenia – Quindio

Festival y Reinado Nacional del Carbón - Barrancas – Guajira)

Reinado Nacional de la Cosecha - Granada – Meta

Encuentro Mundial de Coleo - Villavicencio – Meta

Reinado Nacional de Turismo - Girardot – Cundinamarca

November

Concurso Nacional de Belleza - Cartagena

Reinado Internacional de Coco - San Andres

Festival Internacional Folclórico y Turístico del Llano - San Martin - Meta

Fiesta Nacional de la Agricultura - Palmira – Valle

December

Expoartesanias - Bogotá - CORFERIAS

Desfile de Danzas, Mitos y Leyendas - Medellin

Aguinaldo Boyacense - Tunja

Festival de Arte "Memoria e Imaginacion" - Cartagena

Festival de Luces - Villa De Leyva

Fiesta de Velas y Faroles - Quimbaya Quindio

Feria de Cali - Cali

Torneo Internacional de Contrapuenteo y La Voz Recia - Yopal Arauca.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Világbank
  2. http://www.presidencia.gov.co/parques/english/index.htm
  3. Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2007.
  4. Nyitott szemmel: Dél-Amerika, 2007.
  5. CIA World Factbook
  6. Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1995.
  7. Nyitott szemmel: Dél-Amerika, 2008.
  8. Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1995.
  9. Az üzleti kultúra enciklopédiája, Gemini Budapest Kiadó, 1998.