Latin-Amerika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Latin-Amerika

Map-Latin America2.png

Területe 21,069,501 km²
Népessége 560,287,688
Államok 20
Függő területek 4
GDP 2260 milliárd $ (Deviza)
4500 milliárd $ (PPP)
Beszélt nyelvek spanyol, portugál, francia, kecsua, ajmara, azték, maja nyelvek, guaraní, olasz, angol, német, walesi, holland
Időzónák UTC -3:00-tól (Brazília)
UTC -8:00-ig (Mexikó)
Legnagyobb városai Mexikóváros
São Paulo
Buenos Aires
Rio de Janeiro
Lima
Bogotá
Santiago de Chile
Havanna

Latin-Amerika azon amerikai országok és területek gyűjtőneve, ahol újlatin nyelveket használnak hivatalos vagy fő beszélt nyelvként; elsősorban spanyol és portugál, továbbá francia nyelvet.[1]

Földrajzilag magában foglalja (északról dél felé haladva):

vagyis az Amerikai Egyesült Államok és Kanada kivételével jóformán az amerikai országok zömét.

Definíció[szerkesztés]

  • Hétköznapi értelemben véve a Latin-Amerika kifejezés csupán az amerikai kontinens azon területeire utal, ahol spanyolul vagy portugálul beszélnek.
  • Más értelmezés szerint viszont az összes olyan országot magában foglalja, ahol a lakosság nagy része a latinból származó újlatin nyelvet beszél. Így tehát Latin-Amerika fogalmába gyakran beleértjük a francia és az újlatin alapú kreol nyelvű amerikai országokat is. Ezt a nézetet erősíti a tény, hogy kezdetben már magát fogalmat is III. Napóleon alkotta meg a Franciaország területi érdekei miatt.
  • Gazdasági értelemben beletartozik az Egyesült Államok is (főként a déli rész), hiszen a nagy latin-amerikai gazdasági társaságok (pl. a spanyol nyelvű szórakoztatóipar) székhelyei is többnyire már az USA-ban vannak.

A név eredete[szerkesztés]

A kifejezést először 1856-ban egy konferencián Francisco Bilbao chilei filozófus használta először,[2] majd III. Napóleon francia császár kormánya népszerűsítette tovább az 1860-as években.[3]

III. Napóleon kormánya az Amérique Latine kifejezést mintegy célzásként szánva az angolszász világnak, remélvén, hogy a többi újlatin nyelvű országban társra talál az amerikai angolszász terjeszkedés megfékezésére. Majd az elnevezés hamar népszerűvé vált a francia, portugál, illetve spanyol ajkú telepesek között.

A spanyol Amerika kifejezést az Egyesült Államokban általánosan a 19. század végéig használták, és az Egyesült Államoktól délre fekvő országokat és területeket jelölte, ahol a domináns nyelv a spanyol volt. Ezt a kifejezést később felváltotta a pontosabb Latin-Amerika kifejezés.[4]

Országok és területek[szerkesztés]

Latin-Amerika uralkodó nyelvei
zöld - spanyol
sárga - portugál
kék - francia
Független államok Franciaország
tengerentúli területei
Egyesült Államok
társult állama

Kisebb karibi országok és függő területek és Francia Guyana kivételével az országok:

Ország Népesség
(2018)
Terület Főváros Legnagyobb
város
Elnök
(2020-'21 táján)
 Argentína 44,7 millió 2 766 890 km² Buenos Aires Buenos Aires Alberto Fernández
 Bolívia 11,3 millió 1 098 581 km² Sucre Santa Cruz de la Sierra Jeanine Áñez (ideiglenes)
 Brazília 208,9 millió 8 547 877 km² Brasilia São Paulo Jair Bolsonaro
 Chile 17,9 millió 756 950 km² Santiago Santiago Sebastián Piñera
 Kolumbia 48,2 millió 1 141 748 km² Bogota Bogota Iván Duque
 Costa Rica 5 millió 51 100 km² San José San José Carlos Alvarado
 Dominikai Köztársaság 10,3 millió 48 730 km² Santo Domingo Santo Domingo Danilo Medina
 Kuba 11,1 millió 110 861 km² La Havane La Havane Miguel Díaz-Canel
 Ecuador 16,5 millió 283 560 km² Quito Guayaquil Lenín Moreno
 Guatemala 16,6 millió 108 890 km² Guatemala Guatemala Alejandro Giammattei
 Haiti 10,8 millió 27 750 km 2 Port au Prince Port au Prince Jovenel Moses
 Honduras 9,2 millió 112 090 km² Tegucigalpa Tegucigalpa Juan Orlando Hernández
 Mexikó 126 millió 1 972 550 km² Mexico Mexico Andrés Manuel López Obrador
 Nicaragua 6,1 millió 129 494 km² Managua Managua Daniel Ortega
 Panama 3,7 millió 75 640 km² Panama Panama Laurentino Cortizo
 Paraguay 7 millió 406 750 km² Asuncion Asuncion Mario Abdo
 Peru 31,3 millió 1 285 220 km² Lima Lima Martín Vizcarra
 Puerto Rico 3,2 millió 8870 km² San Juan San Juan Joe Biden,
kormányzó: Alejandro García Padilla
 Salvador 6,2 millió 21 040 km² San Salvador San Salvador Nayib Bukele
 Uruguay 3,4 millió 176 220 km² Montevideo Montevideo Luis Lacalle Pou
 Venezuela 31,7 millió 916 445 km² Caracas Caracas Nicolás Maduro
Össz. 618,3 millió 20 021 506 km²
San José egy utcaképe Costa Ricában

Demográfia[szerkesztés]

Latin-Amerikában él a világ genetikailag egyik legsokszínűbb emberi populációja. A népesség összetétele országról országra változik, és a világ minden tájáról származó rasszok képviseltetik itt magukat. A populáció többsége európai és amerindián felmenőkkel rendelkezik, de nagy számban él afrikai, illetve kisebb számban ázsiai származású ősökkel rendelkező lakosság is.

Amerindiánok[szerkesztés]

Amerika őslakos népei, akiknek száma az erőszakos európai kolonizáció következtében jelentősen lecsökkent, azonban mára újra növekedésnek indult és meghaladja 60 milliót.[forrás?] Ennek ellenére csak Bolíviában alkotnak többséget, ahol a teljes lakosság 55% százalékát teszik ki. Továbbá jelentős kisebbséget alkotnak Peruban (45%), Guatemalában és Ecuadorban (25%).[forrás?]

Ország Népesség Fehér Mesztic Mulatt Amerindián Fekete Fehér
és mesztic
Kevert Egyéb
Argentína 40,301,927 97%[5] 3%
Aruba 100,018 80% 20%
Belize 311,500 49% 25% 11% 6% 10%
Bolívia 9,119,152 15% 30% 55%
Brazília2 190,010,647 53,7% 38,5% 6,2% 1,6%
Chile 16,800,000 52.7-90%[5][6] 10%-44% 3,2% 0,1%
Kolumbia 44,379,598 20% 58% 14% 1% 4% 3%
Costa Rica 4,133,884 1% 3% 94% 2%
Kuba3 11,394,043 65% 10% 25%
Dominikai Köztársaság 9,365,818 16% 11% 73%
Ecuador 13,755,680 65% 25% 3% 7%
El Salvador 6,948,073 9% 90% 1%
Francia Guyana 199,509 12% 88%
Guadeloupe 452,776 5% 95%
Guatemala 12,728,111 40,5% 59,4% 0,1%
Haiti 8,706,497 95% 5%
Honduras 7,483,763 1% 90% 7% 2%
Martinique 436,131 5% 95%
Mexikó 108,700,891 12% 75% 12% 1%
Holland Antillák 223,652 85% 15%
Nicaragua 5,675,356 17% 69% 5% 9%
Panama 3,242,173 10% 70% 6% 14%
Paraguay 6,669,086 95% 5%
Peru 28,674,757 15% 37% 45% 3%
Puerto Rico 3,944,259 80,5% 0,4% 8% 4,1% 7%
Saint-Barthélemy 6,852 100%
Saint-Martin 33,102 100%
Saint-Pierre és Miquelon 7,036 100%
Uruguay 3,460,607 88% 8% 4%
Venezuela 4 26,023,528 21% 2% 10% 67%
Átlag 562,461,667 33,8% 27% 15,2% 10,9% 4,9% 4,8% 1,7% 1,8%

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dressing, J. David. "Latin America" in The Encyclopedia of Latin American History and Culture", vol. 3, p. 390. New York: Charles Scribner's Sons 1996.
  2. Iniciativa de la América. Idea de un Congreso Federal de las Repúblicas (spanyol nyelven), 1856. június 22. (Hozzáférés: 2017. július 16.)
  3. John A. Britton. Cables, Crises, and the Press: The Geopolitics of the New Information System in the Americas, 1866–1903, 16–18. o. (2013). ISBN 9780826353986 
  4. Испанская Америка. www.amerika.org.ua. (Hozzáférés: 2021. szeptember 8.)
  5. a b Composición Étnica de las Tres Áreas Culturales del Continente Americano al Comienzo del Siglo XXI (PDF)
  6. Argentina, como Chile y Uruguay, su población está formada casi exclusivamente por una población blanca e blanca mestiza procedente del sur de Europa, más del 90% E. García Zarza, 1992, 19.. [2009. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 26.)