Állam

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Thomas Hobbes Leviathan című művének fedőlapja – a modern államelmélet egyik forrása

Az állam az egyik alapvető fogalma számos különböző tudományágnak, mint a jogtudomány és ezen belül a nemzetközi jog, a politikatudomány, a szociológia, a történettudomány, vagy a földrajz. Ebből, valamint a világnézeti, ideológiai különbségekből következően számos eltérő meghatározása létezik. A 19. századtól kialakult az önálló államtudomány(wd) is, amelynek tárgya az állam, az állami élet (alkotmányjog, közigazgatási jog, államgazdaságtan, statisztika, alkotmánytörténet és mások).[1][2]

Az állam alapvető, legszélesebb körben elfogadott meghatározása: Emberek meghatározott földterületen élő csoportjának közös kormányzattal(wd) és szuverenitással rendelkező közössége, jelentős, de (a többi állam szerepe miatt) viszonylagos önállósággal rendelkező társadalmi szervezet. Feladata az adott társadalmi és gazdasági viszonyok rendszerének lényegi fenntartása, a külső védelem biztosítása, a társadalom szervezése, irányítása és vezetése.[3]

További meghatározások[szerkesztés]

Georg Jellinek neves német államjogász a 19. század végén fogalmazta meg azt az elméletét, amely szerint az állam három legfontosabb alkotórésze a szervezett emberi csoport, az általa elfoglalt földterület, és a működőképes hatalmi szervezet. Az állam későbbi, részletesebb meghatározásai általában mind ezekből a tényezőkből indultak ki.

Az állam, mint a nemzetközi jog alanya[szerkesztés]

A nemzetközi jog akkor vesz tudományt az államról, amikor annak létezése már tény, keletkezési folyamata befejeződött, azaz az állam valamennyi fogalmi eleme ténylegesen létrejött.

Az állam fogalmi elemei a nemzetközi szokásjog, valamint a montevideói egyezmény (1933) alapján a következők:[4]

  • állandó népesség kialakulása
  • azonosítható, meghatározott földrajzi terület
  • a népesség és a terület felett hatalmat gyakorló kormány létezése
  • képesség arra, hogy más államokkal kapcsolatba lépjen.

Társadalomtudományi meghatározásai[szerkesztés]

Az állam szociológiai megfogalmazásai közül a legelfogadottabb Max Weber meghatározása, ami szerint az állam az az intézmény, amely egy meghatározott területen belül rendelkezik a fizikai erő legitim használatának monopóliumával, azaz kizárólagosan alkalmazhatja a fegyveres erőket, az állami bürokráciát, a bíróságokat és a rendőrséget.[5] Max Weber meghatározásán túlmenően a különböző társadalmi ideológiák további meghatározásokat alkalmaznak:

  • A liberalizmus az állam fő feladata az egyének szabadságának védelmezése. Ebben a szellemben szükséges, de korlátozott szerepű intézmény.
  • A marxizmus szerint az állam az osztálytársadalmakban az uralkodó osztály eszköze hatalma fenntartására; a szocialista forradalom után az állam szerepe fokozatosan megszűnik, mint intézmény elhal.
Antikapitalista plakát 1911-ből
  • Az anarchizmus szerint az állam az uralkodó osztály eszköze a tömegek erőszakos kizsákmányolására az adózás, a bérmunka kötelezettsége révén. Az uralkodó osztály a hatalom központi gyakorlásával elnyomja a tömegek és egyének önrendelkezésének lehetőségét. Az állam eredendően erkölcstelen, szükségtelen, káros, ezért el kell törölni.[6][7] Több keresztény anarchista, mint Jacques Ellul is, az államot a Jelenések könyve fenevadjával azonosította.[8][9]

A szó etimológiája[szerkesztés]

A magyar nyelvben az állam szó a nyelvújítás alkotása, valószínűleg az áll ige úgynevezett „koholt képzős” származékaként hozták létre. Egy ideig konkurált a latin status fordításaként keletkezett álladalom szóval, majd átvette annak helyét. Nemzetközileg számos indoeurópai és más nyelvben is a latin status szóból ered a megfelelő kifejezés.[10]

xxxxxxxxxxxxxx

Léteznek ún. de facto államok, melyek bizonyos állami funkciókat gyakorolnak, de más államok nem ismerik el őket. Egy állam demokratikus, ha a főhatalom a népszuverenitáson alapul; ellentéte a despotikus hatalomgyakorlás vagy a modern diktatúra.

Az államok kialakulása[szerkesztés]

Az első államok létrejötte[szerkesztés]

Az államok létrejöttének eredeti formája az ősi emberi csoportok társadalommá, állammá szerveződésének történelmi folyamata. Ugyancsak eredeti keletkezési módja az államoknak az uratlan területek benépesülése és ott önálló állam létrehozása.[4]

Új államok kialakulásának lehetőségei meglévő államokból[szerkesztés]

A történelem során számos módon alakultak ki új államok a meglévőekből, és ez a folyamat soha nem zárult le. Az államok ilyen keletkezésének lehetséges módjai a következők:[4]

  • több állam, vagy meglévő államok egyes részeinek összeolvadása új állammá;
  • egy állam egyes részeinek elszakadása és új állam kikiáltása;
  • egy meglévő állam több részre szakadása, több új állam keletkezése egy régebbi helyén.

Az új államok már a keletkezés tényével a nemzetközi jogosultságok és kötelezettségek alanyai lehetnek, azonban a tényleges nemzetközi kapcsolatok létrejöttének alapfeltétele a hallgatólagos vagy kifejezett elismerés más államok részéről.[3] A diplomáciai elismerés(wd) hatékonyan segíti az új államok kapcsolatainak fejlődését a meglévő államokkal, de nem szükséges feltétele az államként történő (hallgatólagos) elismerésnek.

Az államok szerkezete[szerkesztés]

Az államuk szuverenitásuk alapján szabadon döntenek belső szerkezetükről, politikai és közigazgatási földrajzi tagolásukról. Szerkezetük szerint az államok sokfélék lehetnek, annak függvényében, hogy a milyen részegységekből állnak, és megosztják-e és mennyiben közös szuverenitásuk egy részét ezekkel a részegységeikkel. Történelmileg két vagy több állam között gyakran különböző társulási formák jöttek létre. Ilyenek voltak a perszonálunió és a reálunió. Ma az összetett államok két fő típusa a szövetségi állam (föderáció) és az államszövetség (konföderáció). A konföderációban részt vevő egységek önállósága nagyobb, a föderáció szorosabb együttműködést feltételez. A társulási formák között sokféle átmenet létezik, és az egyes államszervezeti megoldások idővel változnak is. Belgium föderális államszerkezete például sok államjogi szakértő szerint már közelít a konföderációhoz.[11]

A társulási formák tényleges megvalósulása, a társult államok közötti együttműködés mélysége, akár a társulás elnevezésétől függetlenül is, jelentősen különbözhet. Svájc hivatalos neve több nyelven is Svájci Konföderáció, de a gyakorlatban az államalkotó kantonok együttműködése – legalább az 1847-es Sonderbund-háború óta – ennél szorosabb, a föderáció jegyeit viseli magán.

Formailag, elnevezése szerint például a függetlenségük egy részét megőrző államok szövetsége, uniója, azaz föderáció volt a Szovjetunió és Jugoszlávia is. A Szovjetuniónak emellett két tagállama, Ukrajna és Belarusz, önállóan is az ENSZ tagja volt, így az államoknak ezt a szövetségét konföderációnak is lehetett tekinteni. Az Orosz Föderáció a Szovjetunión belül is föderatív állam volt, azaz föderáció a föderációban. Mind a Szovjetunióban, mint Jugoszláviában a szövetségen belüli földrajzi határokat is úgy húzták meg, hogy mindegyik tagállamnak legyen külső határa, ezzel mintegy hangsúlyozva azt, hogy lehetőségük van az államszövetség elhagyására. A gyakorlatban azonban mindkét országban erősen központosított hatalmi rendszer működött, leginkább csak a tagállamok különböző nyelveihez kapcsolódó kulturális vonatkozásokban érvényesült bizonyos tagállami önállóság.

Az az állam, amelynek nincsenek legalább részleges államisággal rendelkező részegységei, az egységes állam, ritkán használt latin kifejezéssel unitárius[3] (vagy még ritkábban unitáris) állam. Az ilyen állam szerkezetét is bonyolíthatja, ha esetleg azon belül autonóm terület létezik.

A rendszerezés nehézségeit és az elnevezések viszonylagosságát jelzi, hogy az Egyesült Királyság egységes, „unitárius” államnak tartja magát,[12][13] ugyanakkor négy országból áll: Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales, amelyek nyilvánvalóan rendelkeznek az államiság bizonyos, mégpedig jelentős attribútumaival.[14]

Az államhatalom részei[szerkesztés]

A három hatalmi ág:

  • törvényhozó hatalom (Magyarországon: Parlament)
  • végrehajtó hatalom (kormány)
  • bírói hatalom (bíróságok)

Az újkor kezdetén a három hatalmi ágat gyakorlatilag felosztották, ez lett a modern demokráciák működésének alapelve - melynek lényege, ha három közül kettő egy kézben van, az önkényuralmat szül. Például, ha a végrehajtó hatalom a maga kedve szerint változtatja meg a törvényeket.

Az magyar állam működésében fontos szerepet játszik:

  • a köztársasági elnök
  • az Alkotmánybíróság
  • az ombudsmanok, vagy más néven országgyűlési biztosok
  • az Állami Számvevőszék
  • a Magyar Nemzeti Bank
  • a Magyar Honvédség
  • a Magyar Ügyészség
  • az önkormányzatok

Az állam feladatai[szerkesztés]

Az állam feladata a közjó szolgálata. Ennek megvalósításakor egyféle kiegyenlítő szerepet is betölt, amikor az egyes csoportok érdekeit védve az erkölcs és az igazságosság talaján a közjóra törekszik.

  • Stabilizálás:
  • a gazdaság működőképességének fenntartása
közintézmények fenntartása: a gazdaság vagy piac számára fontos, de az államon kívül más nem tudja vagy nem akarja működtetni
pénzügyi szabályozás (például infláció ellenőrzése)
állampolgári jogok biztosítása, pl.:
  • az élethez való jog
  • a tulajdon védelmének biztosítása
  • a munkához való jog
  • Elosztás: társadalmi működés és fejlődés biztosítása, méltányossági juttatások a rászorulóknak
  • Külső védelem biztosítása: hadsereg

Az állam jellemzői[szerkesztés]

Az állam helye a gazdaságban
  • a területiség: a territorialitás elve
  • a néptől elkülönült közhatalom, amely írott vagy íratlan törvények keretei között alkalmazhat kényszert
  • az elkülönült intézményrendszer: a társadalomban létező, de annak egészétől elkülönülő rendfenntartó és védekező funkciót gyakorló intézményesített szervezet, mely a közös területeket foglalja össze
  • a belső szuverenitás (felségterületén az állam a legfőbb hatalom)
  • a teljes vagy legalább részleges külső szuverenitás (külpolitikai önállóság, országhatárok stb.)

Összefoglalva: meghatározott területen élő emberek kormányzattal és szuverenitással rendelkező közössége. Viszonylagos önállósággal rendelkező társadalmi szervezet.

Állam és kormányzási formák, politikai rendszerek[szerkesztés]

Számuk[szerkesztés]

Jelenleg 193 elismert állam van a világon. Az alábbi államokat nem minden ország ismeri el:

  • Nemzetközileg elismert állam, de egy vagy több állam nem ismeri el:

 Izrael,  Kína,  Észak-Korea,  Dél-Korea,  Ciprus,  Vatikán

 Koszovó,  Szomáliföld,  Kínai Köztársaság,  Nyugat-Szahara,  Észak-Ciprus,  Palesztina,  Abházia,  Dél-Oszétia,  Hegyi-Karabah Köztársaság,  Dnyeszter Menti Köztársaság

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/a-a-1BFAF/allam-1D121/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfMUJFOEIiXX0sICJxdWVyeSI6ICJcdTAwYzFsbGFtIn0
  2. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/a-a-1BFAF/allamtudomany-1D1DF/
  3. a b c Magyar Larousse
  4. a b c Közig 32. o.
  5. Max Weber: Wirtschaft und Gesellschaft. Grundriß der verstehenden Soziologie. Studienausgabe, 5. Auflage, Tübingen 1980, S. 822 (online).
  6. Newman, Saul. The Politics of Postanarchism. Edinburgh University Press, 109. o. (2010). ISBN 978-0-7486-3495-8 
  7. Roussopoulos, Dimitrios I.. The political economy of the state: Québec, Canada, U.S.A.. Black Rose Books, 8. o. (1973). ISBN 978-0-919618-01-5 
  8. Christoyannopoulos, Alexandre. Christian Anarchism: A Political Commentary on the Gospel. Exeter: Imprint Academic, 123–126. o. (2010) „Revelation” 
  9. Ellul, Jacques. Anarchy and Christianity. Michigan: Wm. B. Eerdmans, 71–74. o. (1988) „The first beast comes up from the sea...It is given 'all authority and power over every tribe, every people, every tongue, and every nation' (13:7). All who dwell on earth worship it. Political power could hardly, I think, be more expressly described, for it is this power which has authority, which controls military force, and which compels adoration (i.e., absolute obedience).” 
  10. Etimológia 1. kötet 137. o.
  11. Robert Deschamps, Michel Quévit, Robert Tollet, "Vers une réforme de type confédéral de l'État belge dans le cadre du maintien de l'union monétaire," in Wallonie 84, n°2, pp. 95-111
  12. The British Monarchy, What is constitutional monarchy?. Retrieved 17 July 2013
  13. CIA, The World Factbook. Retrieved 17 July 2013
  14. Countries within a country. Prime Minister's Office, 2003. január 10. [2008. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 8.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Staat című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a State (polity) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Akadkislex: Akadémiai kislexikon. Budapest: Akadémiai. 1990.  
  • Bihari: Bihari Ottó: Államjog. Budapest: Tankönyvkiadó. 1977.  
  • Diplex: Hajdu, Gyula (szerk). Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon, Második, teljesen átdolgozott kiadás, Budapest: Akadémiai (1967) 
  • Etimológia: Benkő Loránd (főszerk) – Kiss Lajos (szerk) – Papp László (szerk): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1970.  
  • Közig: Dr. Back András (szerk): Közigazgatási szakvizsga: Kül- és biztonságpolitikai ágazat. Budapest: Magyar Közigazgatási Intézet. 2002.  
  • Filozófiai kislex: Filozófiai kislexikon. Budapest: Kossuth. 1973.  
  • Magyar Larousse: Magyar Larousse. Budapest: Akadémiai. 1991. ISBN 963 05 5856 4  

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]