Állam

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az állam a társadalmasulás fejlett formája.[1] Olyan intézményrendszer, amely egy földrajzi terület lakóit politikailag szervezi egységgé. Ennek eszköze a legfőbb hatalom központosított gyakorlása a közigazgatás és az erőszakszervezetek révén. A modern államot a hatalmi ágak szétválasztása jellemzi. Egy állam szuverenitása azt jelenti, hogy más államok önálló hatalmi tényezőnek ismerik el. Léteznek ún. de facto államok, melyek bizonyos állami funkciókat gyakorolnak, de más államok nem ismerik el őket. Egy állam demokratikus, ha a főhatalom a népszuverenitáson alapul; ellentéte a despotikus hatalomgyakorlás vagy a modern diktatúra.

A szociológiában az államot általában Max Weber következő elterjedt meghatározásával írják le: az a szervezet, amely rendelkezik „a fizikai erő legitim használatának monopóliumával egy adott területen belül”, amely tartalmazhatja a fegyveres erőket, társadalmi szolgáltatásokat, állami bürokráciát, bíróságokat és a rendőrséget.

Az államhatalom részei[szerkesztés]

A három hatalmi ág:

  • törvényhozó hatalom
  • végrehajtó hatalom
  • bírói hatalom

Az újkor kezdetén a három hatalmi ágat gyakorlatilag felosztották, ez lett a modern demokráciák működésének alapelve - melynek lényege, ha három közül kettő egy kézben van, az önkényuralmat szül. Például, ha a végrehajtó hatalom a maga kedve szerint változtatja meg a törvényeket.

Az állam feladatai[szerkesztés]

Az állam feladata a közjó szolgálata. Ennek megvalósításakor egyféle kiegyenlítő szerepet is betölt, amikor az egyes csoportok érdekeit védve az erkölcs és az igazságosság talaján a közjóra törekszik.

  • Stabilizálás:
  • a gazdaság működőképességének fenntartása
közintézmények fenntartása: a gazdaság vagy piac számára fontos, de az államon kívül más nem tudja vagy nem akarja működtetni
pénzügyi szabályozás (például infláció ellenőrzése)
állampolgári jogok biztosítása, pl.:
  • az élethez való jog
  • a tulajdon védelmének biztosítása
  • a munkához való jog
  • Elosztás: társadalmi működés és fejlődés biztosítása, méltányossági juttatások a rászorulóknak
  • Külső védelem biztosítása: hadsereg

Az állam jellemzői[szerkesztés]

Az állam helye a gazdaságban
  • a területiség: a territorialitás elve
  • a néptől elkülönült közhatalom, amely írott vagy íratlan törvények keretei között alkalmazhat kényszert
  • az elkülönült intézményrendszer: a társadalomban létező, de annak egészétől elkülönülő rendfenntartó és védekező funkciót gyakorló intézményesített szervezet, mely a közös területeket foglalja össze
  • a belső szuverenitás (felségterületén az állam a legfőbb hatalom)
  • a teljes vagy legalább részleges külső szuverenitás (külpolitikai önállóság, országhatárok stb.)

Összefoglalva: meghatározott területen élő emberek kormányzattal és szuverenitással rendelkező közössége. Viszonylagos önállósággal rendelkező társadalmi szervezet.

Állam és kormányzási formák, politikai rendszerek[szerkesztés]

Számuk[szerkesztés]

Jelenleg 193 elismert állam van a világon. Az alábbi államokat nem minden ország ismeri el:

  • Nemzetközileg elismert állam, de egy vagy több állam nem ismeri el:

 Izrael,  Kína,  Észak-Korea,  Dél-Korea,  Ciprus,  Vatikán

 Koszovó,  Szomáliföld,  Kínai Köztársaság,  Nyugat-Szahara,  Észak-Ciprus,  Palesztina,  Abházia,  Dél-Oszétia,  Hegyi-Karabah,  Dnyeszter Menti Köztársaság

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Gacsályi-Meyer-Misz-Simonits: Közgazdaságtan II. Makroökonómia (Nemzeti Tankönyvkiadó 2005.)
  • XIII. Leó: Rerum novarum kezdetű enciklikája. Az egyház társadalmi tanítása
  1. Szemben a törzzsel.