Oligarchia

Az oligarchia ókori görög szerzők szerint kevesek zsarnoki uralmát jelenti. Az oligarcha (vagy tartományúr) ógörög eredetű szó, amelynek jelentése egy nagyobb országrészen önhatalmúlag uralkodó főnemes, hatalmaskodó főúr, kiskirály. Rendszerint királyi privilégiumokat is használ, függetlenül a király jóváhagyásától. Arisztotelész szerint az oligarchia azon kevesek uralma, aki nem kiválóságuk, hanem vagyonuk alapján kerültek a vezető rétegbe.

"Nép boldogságának csak az Istentől és emberektől elátkozott oligarcha lehet irigye." (Kölcsey Ferenc).

Magyarországon

Magyarországon az oligarchák fénykora a tatárjárás és Csák Máté halála közötti időszakban volt, majd a rendszerváltást követő második Orbán-kormány idején vált újra elfogadottá. A tatárjárást követő korszakot néha "feudális anarchiának" is nevezik, utalva a központi (királyi) hatalom meggyengülésére (pl.: Aba Amadé, Csák Máté), az Orbán Viktor nevével fémjelzett korszakot pedig a Nemzeti Együttműködés Rendszerének.

A mai szóhasználatban

Ma oligarchák alatt, főleg a sajtónyelvben, az államhatalomtól jelentős mértékben független, nagy hatalmú üzletembereket, milliárdosokat értik, például Oroszországban. A dúsgazdag nagytőkést, bankárt finánc-oligarchának is nevezik. Ennek a rétegnek az uralma – tágabb értelemben is – a fináncoligarchia, a leggazdagabb tőkések és pénzemberek hatalmi csoportja.