Oligarchia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Az oligarchia ókori görög szerzők szerint kevesek zsarnoki uralmát jelenti. Az oligarcha (vagy tartományúr) ógörög eredetű szó, amelynek jelentése egy nagyobb országrészen önhatalmúlag uralkodó főnemes, hatalmaskodó főúr, kiskirály. Rendszerint királyi privilégiumokat is használ, függetlenül a király jóváhagyásától. Arisztotelész szerint az oligarchia azon kevesek uralma, aki nem kiválóságuk, hanem vagyonuk alapján kerültek a vezető rétegbe.

"Nép boldogságának csak az Istentől és emberektől elátkozott oligarcha lehet irigye." (Kölcsey Ferenc).

Magyarországon[szerkesztés]

Oligarchák területei a Magyar Királyságban

A Magyar Királyságban az oligarchák fénykora a tatárjárás és Csák Máté halála közötti időszakban volt. A tatárjárást követő korszakot néha "feudális anarchiának" is nevezik, utalva a központi (királyi) hatalom meggyengülésére (pl.: Aba Amadé, Csák Máté, Borsa Kopasz).

A mai szóhasználatban[szerkesztés]

Ma oligarchák alatt, főleg a sajtónyelvben, az államhatalomtól jelentős mértékben független, nagy hatalmú üzletembereket, milliárdosokat értik, például Oroszországban.[1] A dúsgazdag nagytőkést, bankárt finánc-oligarchának is nevezik. Ennek a rétegnek az uralma – tágabb értelemben is – a fináncoligarchia, a leggazdagabb tőkések és pénzemberek szervezett hatalmi csoportja.[2]


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://hetilap.hetek.hu/index.php?cikk=56249 Egy oligarcha bukása
  2. 168 óra, hetilap