Közbeszerzés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A közbeszerzés az államigazgatási és egyéb költségvetési szervek közszolgáltató tevékenységükkel közvetlenül összefüggő árubeszerzéseinek, építési beruházásainak és szolgáltatási megrendeléseinek, 2015-től a koncessziós beszerzések külön törvényben meghatározott köre, amelynek értékhatárát Magyarországon az éves költségvetési törvény állapítja meg.[1]

A közbeszerzés céljai között szerepelnek gazdasági és társadalmi célok is. Az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód, jóhiszeműség és a tisztesség mellett fontos szempont a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás. A közbeszerzésnek többféle formája lehet értékhatártól (például nemzeti, EU-s) eljárási formától (pl. nyílt, meghívásos), a közbeszerzés tárgyától (például tervpályázat) stb. függően, a közbeszerzési törvény alapján.

A közbeszerzési törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében Közbeszerzési Hatóság működik, amely csak az Országgyűlésnek van alárendelve.[2] Az európai uniós értékhatárokat elérő közbeszerzési pályázatok hivatalos megjelentetése az Európai Unió Hivatalos Lapjában történik.[3] Tájékoztatásul az ezek a hirdetmények, azonos tartalommal a Közbeszerzési Értesítőben is megjelennek. A kisebb értékű, nemzeti értékhatárba tartozó hirdetmények hivatalos megjelenési helye a Közbeszerzési Értesítő.[4]

A közbeszerzés fogalma[szerkesztés]

Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében.[5]

A közbeszerzés célja és alapelvei[szerkesztés]

A közbeszerzés célja az államháztartás kiadásainak észszerűsítése, a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele, széles körű nyilvános ellenőrizhetősége, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása.

A közbeszerzés hagyományos alapelvei a verseny tisztasága és nyilvánossága, az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód alkalmazása a nemzeti elbánás fenntartása mellett. Európai Unióban letelepedett ajánlattevőknek nemzeti elbánást kell nyújtani. Az Európai Unión kívül ajánlattevők esetén vizsgálni kell az EU és Magyarország nemzetközi kötelezettségeit is.

Szerepel még a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye, azaz a jogszabályok kiforgatása nem megengedett, a beszerzés során végig meg kell felelni a törvény céljainak. Ezt követi a jóhiszeműség és a tisztesség elve.[6]

Európai uniós szabályozás[szerkesztés]

Az Európai Unió tagállamai elfogadták, hogy a közbeszerzést központilag szabályozzák. Magyarországnak, mint az Európai Unió tagállamának, miután részt vesz a szabályozás kialakításában, köteles közbeszerzési jogát teljes mértékben összhangban tartani az Európai Unió közbeszerzési joganyagával.

A WTO kormánybeszerzési megállapodása[szerkesztés]

Magyarország csatlakozott a WTO (World Trade Organization; magyarul Kereskedelmi Világszervezet) Kormánybeszerzési Megállapodásához (GPA[7] ) is, ezért eleget kell tennie az abban foglaltaknak is. Mivel ezek az Európai Uniós közösségi közbeszerzési irányelvekbe is beépítésre kerültek, ezért a közösségi irányelvek alapján elvégzett jogharmonizáció egyben a GPA-hez való csatlakozás feltételeinek is eleget tesz.[8]

Magyarországi szabályozás[szerkesztés]

A magyarországi közbeszerzési jogszabályok kialakításánál – az egységes piac működésének biztosítása érdekében – a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályokat is figyelembe kell venni.

A WTO és az Európai Uniós egyezmények elfogadásából adódóan a Kbt. összeállításánál a kötelező elemek:

  • EK Szerződés és a közösségi közbeszerzési irányelvek
  • EU közbeszerzési vonatkozású rendeletei
  • Európai Bíróság esetjoga

Léteznek továbbá a közösségi jognak olyan forrásai is, melyek nem bírnak kötelező erővel (ajánlások, közlemények), ugyanakkor segítséget jelenthetnek a különböző kötelező rendelkezésekkel kapcsolatban felmerült kérdések tisztázása során. Ezek is megtalálhatóak a Közbeszerzési Hatóság Honlapján.[8]

A közbeszerzés szabályrendszere Magyarországon[szerkesztés]

A közbeszerzések jelenlegi alapjogszabálya a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban Kbt.)[1] A törvény rögzíti, hogy ki alkalmazza a közbeszerzést (ajánlatkérők), mit lehet beszerezni közbeszerzéssel (közbeszerzés tárgya). Rögzíti az eljárások során alkalmazandó szabályrendszert. A Kbt. kógens jogszabály, tehát amiről a törvény nem rendelkezik, az nem alkalmazható.[9] Amennyiben egyes cselekményekről a Kbt. nem rendelkezik, azt kell vizsgálni, hogy összhangban legyenek a Kbt. céljaival, alapelveivel.[10]

A Kbt. keretjelleggel működik, a közbeszerzéshez kapcsolódó egyes részeknél felhatalmazást tartalmaz, amely előírja, hogy az adott részt végrehajtási rendelettel kell szabályozni.

Nemzeti eljárásrend[szerkesztés]

Az Európai Uniós szabályozás értékhatárhoz is kötött. Az ennél kisebb értékű beszerzéseiket a tagállamok maguk szabályozzák. Magyarországon a Kbt. ezekre a beszerzésekre is tartalmaz szabályozást, ezt hívjuk Nemzeti Eljárásrendnek.[1]

Magyarországi közbeszerzési törvények 1995–2012-ig[szerkesztés]

A Magyarország első közbeszerzési törvénye (Kbt.) az 1995. évi XL. törvény többször módosított formában 2004-ig volt hatályban. Az EU-belépés előtt egy alaposan átdolgozott, az EU-s jogharmonizáció követelményeinek megfelelő törvény készült, a 2003. évi CXXIX. tv. 2004-től ez a törvény szabályozta a magyarországi közbeszerzéseket. 2010. szeptember 15-én a kor követelményeit követő közbeszerzési törvény (2010. évi LXXXVIII. tv.)lépett hatályba. A törvénymódosítás több egyszerűsítésről rendelkezik: például abban az esetben, ha az ajánlattevő szerepel a köztartozás mentes adózói adatbázisban, akkor nem lesz szükséges az APEH- és VPOP-igazolások beszerzése. Az átláthatóság érdekében a módosítás előírja az ajánlat elvárható formai követelményeit és egyúttal kizárja, hogy ennél bonyolultabb ajánlatokat kérjenek az ajánlatkérők.

Közbeszerzési törvény 2012-től 2015-ig[szerkesztés]

A 2011.évi törvény hat részből állt. Az első rész tartalmazta a célokat, alapelveket, értelmező rendelkezéseket, azt hogy milyen szervezet, mely beszerzéseire vonatkozik, milyen alap követelményeket kell betartani a közbeszerzési eljárások során. A második rész az európai uniós értékhatárt elérő közbeszerzések lebonyolítási szabályait tartalmazta. A harmadik rész a Nemzeti eljárásrendben lefolytatható közbeszerzések szabályait tartalmazta. A negyedik rész a közbeszerzési eljárások során megkötendő szerződésekről, az ötödik rész a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatról szólt. A hatodik rész rendelkezett a Közbeszerzési Hatóságról.

Közbeszerzési törvény 2016-tól[szerkesztés]

2015.09.22-én az országgyűlés új közbeszerzési törvényt fogadott el. A törvény hatályba lépésének időpontja: 2015.11.01. A törvény a Magyar Közlöny 2015.évi 142. számában jelent meg, mint 2015. évi CXLIII törvény a közbeszerzésekről.

Közbeszerzési Hatóság[szerkesztés]

A Közbeszerzési Hatóság feladata a közbeszerzési törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása. A Hatóság része a Döntőbizottság és a Közbeszerzések Tanácsa.[11]

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF)[szerkesztés]

A központosított közbeszerzés célja, hogy az állami igényeket nagy tételben jelentős árengedményekkel tudják beszerezni, azonban a központosított kiírás esetleg lehetőséget ad a "testre szabott feladatkiírásra", illetve egyéb visszaélésekre. A központosított közbeszerzés feladataival a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) foglalkozik, a központosított közbeszerzés keretein belül lefolytatott eljárásokat a nemzeti fejlesztési miniszter felügyeli és hagyja jóvá csakúgy, mint a központi költségvetési szervek és többségi állami tulajdonú vállalatok közbeszerzéseit is.

Jelenleg a közbeszerzésre vonatkozó jogalkotással és szabályozással kapcsolatos feladatokat és a központosított közbeszerzéssel a kormányzati szinten a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkársága látja el.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c Complex Hatályos Jogszabályok Gyüjteménye 2015.évi CXLIII.törvény a közbeszerzésekről, i. m. 
  2. Complex Hatályos Jogszabályok Gyüjteménye 2015.évi CXLIII.törvény a közbeszerzésekről, i. m. 179§ (1).bek. old.
  3. Ted tenders electronic daily Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához, i. m. 
  4. Közbeszerzési Hatóság Honlapja Közbeszerzési Értesítő, i. m. 
  5. Kbt. 4. §
  6. Kbt. 1.- 2. §
  7. Government Procurement Agreement
  8. ^ a b Közbeszerzési Hatóság Európai uniós szabályozás, i. m. 
  9. Kbt. 2. §. (7)
  10. Kbt. 1-2. §.
  11. Közbeszerzési Hatóság Szervezeti felépítés, i. m. 

Jogszabályok[szerkesztés]

Európai uniós jogszabályok[szerkesztés]

Az uniós jogszabályok összefoglalói > Belső piac > Vállalkozások a belső piacon > Közbeszerzés

Néhány konkrét jogszabály:

Magyar jogszabályok (többek között)[szerkesztés]

Fontosabb végrehajtási rendeletek:

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]