Államforma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az államforma az államfő hatalmának eredetét, legitimitását, jogállását írja le. Meghatározza az államfői tisztség keletkezésének és megszűnésének a módját.[1]

Egy állam alapvetően három fontos jellemzővel írható le. Ezek az államforma, a kormányforma és az államszerkezet. Az angolszász jogrendszerekben az állam és kormány szinonim fogalmak, az állam jogtudományi absztrakció, míg a kormány az állami szervek összessége. Ezzel szemben az európai fogalom a hatalommegosztás felől közelíti meg a kérdést.

Államformák[szerkesztés]

Lényegében két államformát különbözetünk meg, ezek a monarchia és a köztársaság.[1][2]

Monarchia[szerkesztés]

Ha az uralkodót egy személy testesíti meg (király, sah, császár, emír, sejk, szultán, herceg, pápa stb.), aki hatalmát örökléssel vagy választással kombinált örökléssel szerzi és haláláig uralkodik.

Köztársaság[szerkesztés]

Ha az állam élén egy személy vagy testület áll, hatalmát választással nyeri, és ezt meghatározott ideig gyakorolja.

Átmeneti államformák[szerkesztés]

Léteznek azonban ún. átmeneti államformák is, ugyanis ezzel a fogalompárral nem mindig lehetséges maradéktalanul leírni egy adott állam formáját.[3]

 Líbia

Történelmi és elméleti államformák[szerkesztés]

  • autarchia az államfő teljhatalommal rendelkezik
  • demarchia az államfő(ke)t sorsolják
  • hierarchia a főhatalom egy rangsorolt testületé; főpapok főhatalma
  • panarchia egyetemes rend és uralom
  • sinarchia egyesült szuverenitás

A főhatalmat gyakorlók száma alapján

A főhatalmat gyakorlók neme alapján

  • andrarchia a főhatalmat férfiak gyakorolják
  • ginarchia a főhatalmat nők gyakorolják
  • matriarchia a főhatalmat nők és a családanyák gyakorolják
  • patriarchia a főhatalmat férfiak és családapák gyakorolják

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]