Politikai rendszer

A politikai rendszer azoknak a struktúráknak és szabályoknak az összessége, amelyen belül a hatalmi cselekvés zajlik, illetve a hatalmi kérdések eldőlnek. A politikai rendszer a társadalmi struktúra alrendszere, amelyet a jogrendszer, a gazdasági rendszer és a politikai kultúra alakít. Maga a fogalom David Easton 1981-ben publikált "The Political System" című művében jelent meg; azóta az amerikai és európai szóhasználatban is elterjedt.

A politikai rendszer további definíciói

A politikai rendszer több különböző egyedi definícióval írható le.

• A politikai rendszer társadalmi intézmények, politikai szervezetek, érdekcsoportok (úgy is mint pártok, szakszervezetek, lobbikörök) összessége, valamint a kapcsolat az intézmények, a politikai normák és szabályok között, amelyek azokat működtetik választások, jogrendszer, különös tekintettel az alkotmányra.
• A politikai rendszer a hatalmon lévő társadalmi csoportok tagjai által alkotott rendszer.
• A politikai rendszer az a rendszer, amellyel az uralkodó hatalom biztosítja a hatalomgyakorlás kizárólagosságát.
• A politikai rendszernek szükségszerűen két fő tulajdonsága van: az egymásra utaltság kényszere és a környezetre (társadalomra) kifejtett cselekvéseinek tűréshatárai.
• Nem egy önmagát gerjesztő rendszer. Létezik környezete ami befolyásolja a működését.

Kormányzati rendszerek

A köztársaságokban a leggyakoribb kormányzati rendszerek a következők:

• elnöki rendszer (az elnök egyszerre állam- és kormányfő, külön demokratikus legitimitással, a hatalmi ágak egyenlők és egymást ellensúlyozzák)
• félelnöki rendszer (a parlamentáris rendszer olyan változata, amiben egy közvetlenül választott köztársasági elnöknek jelentős szerepe van a végrehajtói hatalmi ágban, az duális szerkezetű). Két fő modellje van:
  • a miniszterelnöki-elnöki rendszerben a kabinet csak a parlamentnek felelős (az elnök nevezi ki, csak a parlament buktathatja meg), ez a negatív parlamentarizmus egy különös formája
  • az elnöki-parlamentáris rendszerben a kabinetet az elnök is menesztheti, de az a parlament politikai bizalmától is függ. Ez a modell már inkább az elnöki és a parlamentáris rendszerek különleges keveréke.
• parlamentáris rendszer (a parlament áll az államhatalom középpontjában, a végrehajtó hatalom annak alárendelt és politikailag is felelős)

A monarchiákban a leggyakoribb kormányzati rendszerek a következők:

• Abszolút monarchia (az uralkodónak abszolút és korlátlan hatalma van)
• Alkotmányos monarchia (Az uralkodót alkotmány korlátozza, de a parlament nem.)
• Parlamentáris monarchia (Az uralkodó hatalma erősen korlátozott és általában csak kevés befolyása van az államügyekre).

A politikai rendszer fő típusai minőségük szerint

Demokratikus

A demokrácia (politikai rendszer) feltételez egy társadalmi szerződést, ami gyakran írott, demokratikus alkotmány formájában valósul meg.

„A demokrácia nem csupán annyit jelent, hogy a többség nézeteinek mindig diadalmaskodnia kell: olyan egyensúlyt kell kialakítani, amely biztosítja a kisebbségekkel szembeni igazságos és megfelelő bánásmódot, és megakadályozza a domináns pozícióval való visszaéléseket."

Autoriter és diktatórikus

• Autokrácia
• Katonai diktatúra
• Totalitarianizmus

A politikai rendszerek egyéb felosztása

Fontos figyelembe venni, hogy gyakran szoros összefüggés található a különböző szellemi irányzatok, politikai rendszerek és kormányzati formák között.

Számos politikai rendszer átfedésben áll egymással, ráadásul rengeteg egymásból származó és különálló hierarchikus felosztás létezik.

A politikai rendszerek elnevezéseinek listája

Az alábbi etimológiai lista ábécé-sorrendben felsorolja a politikai rendszerek valóságos, lehetséges és gondolati formáit.

• adhokrácia a politikai hatalom strukturálatlan
• androkrácia a politikai hatalom férfiaknál van
• arisztokrácia a politikai hatalmat a nemesség alkotja
• autokrácia a politikai hatalom egy személynél összpontosul
• banánköztársaság a kormány törvénytelen eszközökkel kormányzó diktátor vagy párt kezében van
• bankokrácia a kormány a bankok kezében van
• bürokrácia a politikai hatalom funkcióit közhivatalnokok töltik be
• deokrácia a politikai hatalmat vallásfüggetlen, ezoterikus hitrendszerű emberek alkotják^[forrás?]
• demokrácia a politikai hatalom a nép által jut hatalomra
• etnokrácia a politikai hatalmat egy etnikai csoport tagjai alkotják
• gerontokrácia a politikai hatalmat idősek alkotják
• hierokrácia a politikai hatalmat főpapok vagy vallásos miniszterek alkotják
• kakisztokrácia a politikai hatalmat a legrosszabb emberek alkotják
• kleptokrácia a politikai hatalmat tolvajok alkotják
• meritokrácia a politikai hatalom funkcióit az arra érdemesek töltik be
• nepotokrácia a kormány családtagokból áll
• ochlokrácia a politikai hatalmat a csőcselék adja
• pártokrácia a politikai hatalom politikai pártoknál van
• plantokrácia a politikai hatalmat ültetvény-tulajdonosok alkotják
• plutokrácia a politikai hatalmat a gazdagok alkotják
• technokrácia a politikai hatalom szakértőkből áll
• thalasszokrácia a tengerek szuverenitása
• theokrácia a politikai hatalmat papokkal vagy vallási törvények segítségével birtokolja
• timokrácia a politikai hatalmat a tulajdonosi réteg birtokolja

Források

• Pénzes Ferenc:Közpolitika
• Vizsgazz.hu:24. A politikai rendszer fogalma. Alrendszerek a politikai rendszerben. A magyar politikai rendszer történelmi vonásai. Archiválva 2014. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben