Totalitarianizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


A totalitarianizmus vagy totalitarizmus egy politológiai fogalom, amely önkényuralmi eszközöket, módszereket alkalmazó államok, politikai rendszerek megjelölésére szolgál. Az ilyen államot totális államnak szokták nevezni. Eszköze – általában – a pártállam.

Meghatározása[szerkesztés]

A totalitarizmust mint politikai fogalmat

…először a volt Szovjetunió kommunista rendszerének jellemzésére alkalmazták, majd a két világháború között az olasz és német fasiszta rendszert jelölték vele. A gyakorlatban nehezen megkülönböztethető az önkényuralomtól és a diktatúrától, de bizonyos ismérvek meghatározhatók. Ezek közé tartozik, amikor a hatalomgyakorlás és a kormányzati eszközök olyan csoport szolgálatában állnak, amely pártja és az általa képviselt ideológia nevében kizárólagos jogot formál a kormányzásra. Ezenkívül az államapparátus a társadalmi, politikai, ipari, hadi és gazdasági életet minden téren ellenőrzi. A politikai ellenzéket elnyomják, a döntéshozatal igen centralizált.

– Cambridge enciklopédia[1]

Hannah Arendt használta a nagy 20. századi önkényuralmi rendszerekre, a sztálinizmusra illetve nemzetiszocializmusra. A fogalom mindenképpen szemben áll a jogállam és a demokrácia fogalmaival.

A totalitárius rezsimek 138 millió ember haláláért, az összes áldozat 82 százalékáért felelősek, ebből 110 millióért (az összes áldozat 65 százalékáért) a kommunista rezsimek. A 20. század totalitárius kormányai lakosságuk 4 százalékát, az autoritárius kormányok a lakosság 1 százalékát, a demokráciák pedig négytized (!) százalékát irtották ki.

– Steven Pinker: Az erőszak alkonya – Hogyan szelídült meg az emberiség?[2]

Példák[szerkesztés]

Mussolini és Hitler (1937)

Múlt[szerkesztés]

Példák a múlt totalitárius vezetőire:

Napjaink[szerkesztés]

Kritikák[szerkesztés]

A kifejezés használatának kritikusai (pl. Krausz Tamás) kifogásolják, hogy a totalitarizmus kifejezés olyan politikai rendszereket vesz egy kalap alá, amelyek – szerintük – lényeges vonásaikban különböznek egymástól.[4]

Források[szerkesztés]

  • Cambridge enciklopédia. Budapest: Maecenas Kiadó, 1395. o. (1992). ISBN 963 7425 65 9 

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Politikai kultúra és állam Magyarországon és Cseh-Szlovákiában. Torino, 1990. május 15-16.; szerk. Václav Belohradsky, Kende Péter, Jacques Rupnick, magyar kiad. szerk. Papp Gábor; Giovanni Agnelli Alapítvány, Torino, 1991
  • Hannah Arendt: A totalitarizmus gyökerei (Elemente und Ursprünge der totalen Herrschaft); ford. Berényi Gábor, Braun Róbert, Erős Ferenc, Seres Iván; Európa, Budapest, 1992
  • Peter Engelmann: Hegel – filozófia és totalitarizmus; ford. Nyizsnyánszki Ferenc; Osiris, Budapest, 1997 (Horror metaphysicae)
  • Széplaky Gerda: A zsarnokság szépsége. Tanulmányok a totalitarizmus művészetéről
  • Arch Puddington: A mai totalitarizmus
  • Anne Applebaum: A Vasfüggöny – Kelet-Európa megtörése 1944–1956
  • Daniel Marc Cohn-Bendit: A totalitarizmus. (Nous l’avons tant aimée, la revolution. Paris, 1987)
  • Roger Scruton: Totalitarizmus és joguralom. Budapest, 1995 (In: Joguralom és jogállam)
  • Pelle János: Antiszemitizmus és totalitarizmus; Jószöveg Műhely, Budapest, 1999 (Jószöveg hiánypótló)
  • Alain de Benoist: Kommunizmus és nácizmus. Gondolatok a XX. századi totalitarizmusokról; ford., előszó Gazdag István; Europa Authentica, Budapest, 2000
  • Fleck Zoltán: Jogszolgáltató mechanizmusok az államszocializmusban. Totalitarizmus-elméletek és a magyarországi szocializmus; Napvilág, Budapest, 2001 (Critica)
  • Tamasi Mihály: Szegedi gondolkodók a totalitárius rendszerekről, 1935–1979. Adalék Szeged XX. századi politika- és eszmetörténetéhez; Bába, Szeged, 2004
  • A totalitarizmus és a magyar filozófia. Tanulmányok; szerk. Valastyán Tamás; Vulgo, Debrecen, 2005 (Memento könyvek)
  • Biró-Kaszás Éva: Felelősség a világért. Hannah Arendt gondolkodói útja a totalitarizmus elméletének kidolgozásáig; Vulgo, Debrecen, 2005 (Memento könyvek)
  • Raymond Aron: Demokrácia és totalitarizmus; ford., jegyz. Kende Péter; SZTE Filozófia Tanszék, Szeged, 2005 (Rezonőr)
  • Az akasztófák szocializmusa; tan. Nagy Alajos; Albert Camus: A magyarok vére; ford. Nagy Alajos / Albert Camus: A magyar forradalom és a totalitárius imperializmus; ford. Nagy Alajos / Hannah Arendt: A magyar forradalom és a totalitárius imperializmus; ford. Tunyogi Csapó (Kocsis) Gábor; Antológia, Lakitelek, 2006
  • A zsarnokság szépsége. Tanulmányok a totalitarizmus művészetéről; szerk. Széplaky Gerda; Kalligram, Pozsony, 2008 (Memento könyvek)
  • Kiss Lajos András: Haladásparadoxonok. Bevezetés az extrém korok filozófiájába; Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 2009 (Liget könyvek)
  • Aranyi Tamás: A totalitás mint feladat. A totalitarizmus mint megoldás; szerzői, Budapest, 2011
  • Xenophón: Hierón, avagy A zsarnokságról; ford., jegyz., tan. Gelenczey-Miháltz Alirán; Typotex, Budapest, 2012
  • Winkler Gábor: Atrium – Architecture of totalitarian regimes of the XXth century in urban management. A 20. század totalitárius rezsimek építészete a városvezetésben. Nemzetközi építészeti szemle; Széchenyi Egyetemi, Győr, 2012
  • Nóvé Béla: Múltunk, ha szembejön. Önkényuralmi emlékeink; Noran Libro, Budapest, 2013
  • A modernitás válsága. Az egyesült államokbeli konzervatív publicisztika kialakulása és főbb témái; szerk. A. James McAdams, összeáll., tan. Mezei Balázs, ford. Dippold Ádám, Pogrányi Lovas Miklós; Századvég, Budapest, 2014
  • Timothy Snyder: A zsarnokságról. Húsz lecke a huszadik századból; ford. L'Homme Ilona; 21. Század, Budapest, 2017
  • Farkas Ádám: A totalitás kora? A 21. század biztonsági környezetének és kihívásainak totalitása és a totális védelem gondolatkísérlete; Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság, Budapest, 2018 (Bibliotheca juris militaris)
  • Chantal Delsol: A világ gyűlölete. Totalitarizmusok és a posztmodern; ford. Botos Máté, Mihancsik Zsófia; Typotex, Budapest, 2020 (Pázmány nemzetközi tanulmányok)
  • Karol Sauerland: Edzard Schapers Blick auf die Totalitarismen seiner Zeit (Edzard Schaper nézetei korának totalitarizmusairól)
  • Roth Endre: Etnikai előítélet és totalitarizmus. Korunk, 1990/5, 7
  • Bertrand Russell: A bolsevizmus elmélete és gyakorlata

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]