Hannah Arendt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hannah Arendt
Hannah Arendt arcképe a Német Posta bélyegén (1988)
Hannah Arendt arcképe a Német Posta bélyegén (1988)
Született
1906. október 14.[1]
Hannover
Elhunyt
1975. december 4. (69 évesen)[1]
New York[2]
Foglalkozása filozófus
történész
író
politológus
Iskolái Marburgi Egyetem
Kitüntetései Guggenheim-ösztöndíj
Halál oka szívinfarktus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hannah Arendt témájú médiaállományokat.

Hannah Arendt (Linden /ma Hannover része/, 1906. október 14.New York, 1975. december 4.) német zsidó származású amerikai filozófus, politikai filozófus, a huszadik század egyik legnagyobb hatású gondolkodója.

A második világháború alatt az Egyesült Államokban lelt menedékre. Közeli barátságot ápolt Karl Jaspersszel, valamint megismerkedésükkor kezdődő és élete végéig tartó szerelem kötötte össze Martin Heideggerrel. A totalitárius rendszerek kutatója. A leghíresebb, A totalitarizmus gyökerei című művében (Elemente und Ursprünge der totalen Herrschaft / The Origins of Totalitarianism) a totalitárius diktatúrák jellemzőit és eredetét elemzi. Így a náci Németország és a kommunista Szovjetunió közé gyakorlatilag egyenlőségjelet tesz.

Művei magyarul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A forradalom (1991, Pap Mária fordítása)
  • A totalitarizmus gyökerei (1992, Berényi Gábor, Braun Róbert, Erős Ferenc és Seres Iván fordítása)
  • Múlt és jövő között (1995, Módos Magdolna fordítása)
  • Eichmann Jeruzsálemben (2001, Mesés Péter fordítása)
  • A sivatag és az oázisok (2002)
    • Mi a politika? (Mesés Péter fordítása)
    • Előadások Kant politikai filozófiájáról (Pató Attila fordítása)
  • Fogódzó nélkül: Hannah Arendt olvasókönyv (Balogh László Levente szerk.)
  • Rahel Varnhagen – Egy német zsidó nő élete a romantika korából (2014, Bán Zoltán András fordítása)
  • Szervezett bűnösség és egyetemes felelősség (Jaspersszel közös kötetben; 2015, Csejtei Dezső és Juhász Anikó fordítása)

Folyóiratközlések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Elżbieta Ettinger: Hannah Arendt–Martin Heidegger. Osiris, 2001. (Berényi Gábor ford.)
  • Olay Csaba: Hannah Arendt politikai egzisztencializmusa. L’Harmattan, 2008.
  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 9.
  2. Integrált katalógustár, 2014. december 30.