Humboldt Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Humboldt Egyetem (Humboldt-Universität zu Berlin)
Huberlin-logo.svg

Az egyetem épülete Alexander von Humboldt szobrával
Az egyetem épülete Alexander von Humboldt szobrával
Alapítva 1810
Hely Németország, Berlin
Korábbi nevei Universität zu Berlin
Friedrich-Wilhelms-Universität
Universität unter den Linden (nem hivatalos)
Mottó Universitas litterarum
Típus nyilvános egyetem
Oktatók száma 419
Hallgatói létszám 30 061
Rektor Jan-Hendrik Olbertz
Elérhetőség
Cím Unter den Linden 6
10099 Berlin
Elhelyezkedése
Humboldt Egyetem (Berlin)
Humboldt Egyetem
Humboldt Egyetem
Pozíció Berlin térképén
é. sz. 52° 31′ 05″, k. h. 13° 23′ 37″Koordináták: é. sz. 52° 31′ 05″, k. h. 13° 23′ 37″
A Humboldt Egyetem weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Humboldt Egyetem témájú médiaállományokat.

A Humboldt Egyetem (németül: Humboldt-Universität zu Berlin) Berlin legnagyobb, legrégebbi, s Németország egyik legjobb, legelismertebb egyeteme, mely 28 Nobel-díjast adott a világnak.[1]

Története[forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetem 1850-ben

A liberális porosz oktatási reformer és nyelvész, Wilhelm von Humboldt kezdeményezésére létesült Berlin első egyeteme 1810-ben, III. Frigyes Vilmos idejében - Universität zu Berlin, azaz Berlini Egyetem néven. Már alapításakor az oktatást és a kutatást eggyé ötvöző egyetem mintája volt.

1828-ban már Friedrich-Wilhelms-Universität néven volt ismert - az egyetem ugyanis felvette az alapító király nevét, s használta egészen 1946-ig.

1949 óta használatos a Humboldt-Universität zu Berlin név, melyet a két híres, Humboldt után kapott.

Az alapítás[forrásszöveg szerkesztése]

Az intézmény 1810-ben nyitotta meg kapuit, 256 diákkal és 52 tanárral. Kezdetben jogi, orvostudományi, filozófiai és teológiai kar működött. Az egyetem első rektora egy filozófus volt, Johann Gottlieb Fichte.

A bővítés[forrásszöveg szerkesztése]

A Humboldt 1900-ban

A Humboldt Egyetem reformokkal próbálta megváltoztatni Poroszország oktatási rendszerét. Több kar is indult ennek érdekében, pl.: filológia és történelem, valamint a természettudományi, Alexander von Humboldtnak köszönhetően.

1821-ben erdészeti kar is indult, azonban ezt átvette a később alakuló Fachhochschule Eberswalde. A neves kutatók, mint például a vegyész August Wilhelm von Hofmann, a fizikus Hermann von Helmholtz, vagy a matematikus Ernst Kummer, Leopold Kronecker és Karl Weierstrass is hozzájárultak ahhoz, hogy a Humboldt nemzetközi hírnévre tegyen szert.

Már nem volt elég az Unter den Lindenen álló épület, létrejött a Charité, a Pépinière, valamint az orvosi-sebészeti kollégium.

A nemzetiszocializmus idején[forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetem 1938-ban

A náci hatalomátvétel után megkezdődött a zsidó diákok és tudósok felkutatása és rágalmazása. A zsidó tanárokat bojkottálták, a hallgatóik nem egyszer fizikailag is bántalmazták őket. Valamint azokat is üldözték, akik szembefordultak a nemzetiszocializmus eszméjével. A zsidó írók könyveit egyszerűen elégették. Nagyon sok zsidó professzor diplomáját visszavették.

Az egykoron dicső egyetem ezidőtájt szégyenletes körülmények között működött. A Berlint ért súlyos bombázások a második világháborúban az egyetem épületét sem kímélték: súlyos károkat szenvedett.

A Humboldt a szovjet időkben[forrásszöveg szerkesztése]

A szovjetizált egyetem 1964-ben

A második világháború után Berlint négy megszállási övezetre osztották, s az egyetem így a Szovjetunió megszállási zónájába került. Ügyeltek arra, hogy ne újraindítsák az egyetemet, hanem új egyetemet hozzanak létre: így alakult meg 1949-ben a Humboldt-Universität zu Berlin, azonban a Humboldtok szellemiségét teljes mértékben mellőzte. Az egyetem teljes mértékben a kommunisták ellenőrzése alá került. Azok a diákok, tanárok, professzorok, akik a tanulás szabadságának korlátozása ellen tiltakoztak, hamar eltűntek a színről: nem egy ember a gulágokra került. Hogy elkerüljék a kommunisták befolyását, 1948-ban hozták létre Nyugat-Berlinben az amerikaiak támogatásával a Freie Universität Berlint, azaz a Szabad Egyetemet.

A Humboldt a legnagyobb egyetem volt az NDK területén, 1990-ben mintegy 150 ezer tanuló tanult itt. Nagyon sok nemzetközileg elismert professzor tanított az intézményben.[forrás?]

Az egyetem ma[forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetem napjainkban visszanyerte régi fényét

A rendszerváltást követően az egyetemet jelentős változások érték, szinte teljesen átalakult. Az újraegyesítés miatt négy nagy egyetem működött Berlinben, ezért megpróbálták a tanterveket összeegyeztetni.
1994 óta az egyetemnek tizenegy kara van, körülbelül 300 ingatlanban! Körülbelül 170 partneriskolája van szerte a világon.

Karok[forrásszöveg szerkesztése]

A Humboldt Egyetem jelenleg tizenegy karra oszlik, ezek pedig a következők:

  • jogtudományi
  • mezőgazdasági és kertészeti
  • I. számú természettudományi (fizika, biológia, kémia)
  • matematika és II. számú természettudományi (matematika, számítástechnika, pszichológia és földrajz)
  • Charité - Berlini Orvostudományi Egyetem (a Freie Universität Berlin és a Humboldt közös kara)
  • I. számú bölcsészettudományi (filozófia, történelem, könyvtári és informatikai kar, európai etnológia)
  • II. számú bölcsészettudományi (német irodalom, német nyelv és nyelvészet, nordisztika, anglisztika-amerikanisztika, romanisztika, szlavisztika, klasszika filológia)
  • III. számú bölcsészettudományi (társadalomtudományi, ázsiai és afrikai tanulmányok, kultúra és művészetek)
  • IV. számú bölcsészettudományi (oktatás, rehabilitációs tanulmányok, sporttudomány)
  • hittudományi
  • gazdaságtudományi

Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]