Nemzetiszocializmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A nemzetiszocializmus (németül: Nationalsozialismus), vagy nácizmus elsősorban a nacionalizmus világot nemzetekre osztó nézetét, és a szocializmus világot társadalmi osztályokra osztó nézetét keverő ideológia. A nemzetiszocializmus tehát a világot nemzetekre és társadalmi osztályokra osztja fel. Az ideológia nem helyezhető el politikai palettán jobb vagy baloldalon, mivel mind a jobb, mind a baloldal nézeteit is önmagába foglalja. Különböző nemzetek nemzetiszocializmus fajtáinak különböző neveik vannak. A német nemzetiszocializmust általában hitleri nemzetiszocializmusnak szoktuk nevezni, a spanyol nemzetiszocializmust falangizmusnak, míg a magyar nemzetiszocializmust hungarizmusnak hívjuk. A nemzetiszocializmus szerint vannak erősebb, uralomra született nemzetek (ezt a társadalmi réteget hívta Hitler Übermenschnek) és vannak gyengébb, pusztulásra vagy erősebb népek szolgálására született nemzetek.


Kiindulópontja a szociáldarwinizmus volt, az az elképzelés, miszerint az emberi fajok közötti versenyben a legrátermettebbnek kell fennmaradnia, a többieknek pusztulás vagy alávetettség a sorsa.

A német nemzetiszocializmus a germánokat, az úgynevezett északi fajt tekintette a legtisztább árja fajnak, amely uralkodásra hivatott. Ezen az alapon úgynevezett népközösség (Volksgemeinschaft) létrehozását tűzte ki célul, amely minden, fajilag megfelelő németet magában foglal, és elutasították a marxista osztályelméletet, ami a különböző társadalmi osztályoknak a nemzeti határokon átnyúló összefogását vallotta. A nemzetiszocializmus fő ellenfelének a kommunizmust tekintették, de szavakban elutasították a kapitalizmust is, egyfajta harmadik utat hirdetve, de a gyakorlatban határozottan védve a („fajilag” megfelelő kezekben lévő) magántulajdont és a német nagytőke érdekeit.

Történelme[szerkesztés]

A ,,náci" párt elődje az 1919 januárjában alakult pángermán és antiszemita Német Munkáspárt (Deutsche Arbeiterpartei, DAP) volt. Adolf Hitler a húszas évek elején szerezte meg ennek vezetését, és ezután kapta a párt végleges nevét (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, NSDAP). A párt 1920-ban elfogadott Nemzeti Szocialista Programja az egyesült Nagy-Németország létrehozását, a zsidók állampolgárságának megvonását, földreformot és néhány iparág államosítását követelte. Hitler 1924-ben a Mein Kampfban részletesen kifejtette programjának alapjait, az antiszemitizmust és az antikommunizmust, a parlamenti demokrácia megvetését és Németország területi expanziójának jogosságát.

1933-ban Hitler – a közkeletű tévedéssel ellentétben, nem parlamenti választások eredményeképpen, hanem a német hatalmi elit belső kompromisszumának révén (Mivel meghalt az akkori elnök, Hindenburg) – teljeskörű jogokkal bíró kancellár lett, és Németországot hamarosan egypárti állammá szervezte, ahol a saját, nemzetiszocializmusra épített programjánk megfelelően a „fajilag nem kívánatos elemeket” és a politikai ellenzéket kiszorították, üldözték, végül túlnyomó részüket fizikailag megsemmisítették. Ez a politika a holokauszthoz, majd Németország második világháborús teljes vereségéhez vezetett. A második világháború után a nemzetiszocializmus új híveit - egyébként megtévesztő módon - neonáciknak nevezik.

A „náci” elnevezés eredete[szerkesztés]

A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt zászlaja, majd Németország nemzeti zászlaja 1935–45 között

Adolf Hitler pártjának teljes neve Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei (NSDAP) (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) volt. A „náci” rövidítés a hosszú név első két szótagjának (Nati, nazi) német kiejtéséből alakult ki.[1]

Egy ugyanilyen hangalakú szó a nácik hatalomra jutása előtti Németországban hétköznapi pejoratív kifejezés volt, amit az elmaradott parasztokra alkalmaztak, magyarul körülbelül a „bunkó” jelentéssel, illetve ezzel jellemezték az ostobának tartott embereket általában. Eredete a vidéken – különösen Bajorországban, ahol Hitler első fő bázisa volt – gyakori Ignaz keresztnév becézett változata, a Nazi volt.[2][3] A nemzetiszocialisták ellenfelei ezt az egyezést kihasználva ragasztották ezt a pejoratív kifejezést Hitler híveire.[3][4][5][6]

Az NSDAP kezdetben propagandájában elfogadta és alkalmazta ezt a kifejezést, azzal próbálkozva, hogy annak addigi közkeletű jelentését megfordítsa a közbeszédben, de hamarosan feladta ezt, és ettől kezdve következetesen kerülte a szó alkalmazását.[4][5] Külföldön ezzel szemben a kifejezés, főleg a Hitler elől menekülő német emigránsok révén, a náci Németországgal és rezsimmel szembeni ideológiai harc egyik eszköze lett, és számos nyelven, széles körben alkalmazták.[4]

Az ideológia fontos elemei[szerkesztés]

  • nemzeti (nacionalizmus) és baloldali (szocializmus) ideológiák összedolgozásával egy új világnézet létrehozása
  • a szakszervezeti rendszer megújítása, a munkások védelme
  • A saját nemzet helyreállítása, a létbiztonság megteremtése
  • illiberalizmus, marxizmus-, kommunizmus-, bolsevizmusellenesség
  • a vezetőben való feltétlen hit
  • szociáldarwinizmus (Az emberi társadalomban is a legalkalmasabb csoportok (fajták, változatok) tudnak fennmaradni, életben maradni, szelektálódni.)
  • Az emberi rasszok közötti különbségek hangsúlyozása
  • eugenika (a szociáldarwinizmusban megfogalmazott fajfejlődés „elősegítése”, az akadályozó tényezők „kiiktatása”)
  • homoszexualitás elutasítása

Hitler programja[szerkesztés]

Adolf Hitler Mein Kampf című könyvében röviden a következő programot ajánlotta a német nemzet fellendítésére:

  1. a szocializmus és a nacionalizmus összhangjának kihasználása Németország háború utáni helyreállításában (a baloldal és a jobboldal összefogása a NSDAP alatt)
  2. a jellegzetesen német, hagyományos kulturális értékek védelme
  3. nemteljesítés politikája: a fegyverkezés megkezdése, a megszállt területek kiürítése és a hadisarc fizetésének abbahagyása (ezzel a versailles-i szerződésben foglaltaknak mond ellent)
  4. Európa németjeinek egyesítése Nagy-Németország létrehozásának érdekében; Ausztria bekebelezése (Anschluss), Csehország és Lengyelország németlakta területeinek elfoglalása, valamint Európa (beleértve a Baltikumot) németjeinek hazatelepítése. Úgy vélte, szövetséget köthet Angliával, mert az angolok a franciáktól jobban félnek, mint amennyire ragaszkodnak a status quóhoz.
  5. terjeszkedés keletre, a Szovjetunió elfoglalásával a Birodalom kiterjesztése az Urálig. Hitler szerint a Szovjetunió hatalmas területét arra nem alkalmas népek lakják, ugyanis hagyták, hogy a zsidók/kommunisták kezükbe vegyék a hatalmat. (Az adott területeknek nagyon rossz volt a kihasználása gazdasági és földművelési szempontból.)
  6. Ezután fordulna az eddig tétlen Franciaország felé, és vagy megsemmisítené a nemzetet, vagy a gyengébb partner szerepébe kényszerítené (reváns az első világháborúért).
  7. A létrejött 400 milliós Német Birodalom (egy pángermán Európa) szembeszállhatna az Egyesült Államokkal.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lepage, Jean-Denis (2009), Hitler Youth, 1922-1945: An Illustrated History, McFarland, p. 9
  2. Dictionary Visions, Research and Practice: Selected Papers from the 12th International Symposium on Lexicography, Copenhagen, 2004, illustrated, Amsterdam: J. Benjamins Pub. Co., 247. o. (2007. március 19.). ISBN 9789027223340. Hozzáférés ideje: 2014. október 22. 
  3. a b Nazi. etymonline.com . Online Etymology Dictionary. (Hozzáférés: 2014. október 22.)
  4. a b c The Third Reich Sourcebook. Berkeley, Calif.: California University Press, 4. o. (2013. március 19.). ISBN 9780520955141 
  5. a b Why Hitler hated being called a Nazi and what's really in humble pie”, telegraph.co.uk, The Daily Telegraph, 2011. október 23. (Hozzáférés ideje: 2014. október 22.) 
  6. Seebold, Elmar (2002), 24th edition of Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nazism című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

Irodalom:[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetiszocializmus témájú médiaállományokat.