Princetoni Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Princetoni Egyetem (Princeton University)
Princeton text logo.svg

ClevelandTowerWatercolor20060829.jpg
Alapítva 1746
Hely USA Princeton, NJ
Mottó Dei sub numine viget (Isten hatalma alatt virágzik)
Típus magánegyetem
Campus területe 2,4 km²
Oktatók száma 1100 fő
Elhelyezkedése
Princetoni Egyetem (USA)
Princetoni Egyetem
Princetoni Egyetem
Pozíció az USA térképén
é. sz. 40° 20′ 55″, ny. h. 74° 39′ 34″Koordináták: é. sz. 40° 20′ 55″, ny. h. 74° 39′ 34″
A Princetoni Egyetem weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Princetoni Egyetem témájú médiaállományokat.

A Princetoni Egyetem (Princeton University) a New Jersey állambeli Princetonban található egyetem, az Amerikai Egyesült Államok ötödik legidősebb és egyik legelőkelőbb felsőoktatási intézménye. A Princetonon van építészeti, mérnöki és nemzetközi ügyek iskola. A kutatások széles területet ölelnek fel, közöttük van a plazmafizika, meteorológia és a sugárhajtás kutatása. Az erdős egyetemi területen plazmafizikai és meteorológiai létesítmények vannak. Az egyetem kapcsolatban áll a Brookhaveni Nemzeti Laboratóriummal. Az 1948-ban megnyílt Harvey S. Firestone Könyvtár és a művészeti múzeum épülete gazdag gyűjteményt mondhat magáénak.

Az egyetemet eredetileg New Jersey-i Főiskola néven alapították 1746-ban, és eredetileg Elizabeth, New Jersey volt a székhelye. 1756-ban került át Princetonba. Jelenlegi nevét 1896-ban kapta. Eredetileg presbiteriánus intézmény volt, jelenleg viszont nem tesz különbséget hallgatói között vallási alapon. A Princeton az Ivy League nyolc iskolájának egyike és tagja a Association of American Universitiesnek.

Magyar oktatók[szerkesztés]

A Princetoni Egyetem boltíves kapuja

Nevezetes emberek a Princetonon[szerkesztés]

  • A – jel előtt szerepel, ami a Princetonhoz köti, ha nincs –, akkor minden a Princetonnal kapcsolatos.
  • Dőlttel a Princeton munkatársai
A Nassau Hall, a Princeton legrégebbi épülete. A bejárat melletti tigrisek az egyetem jelképei, 2003

Természettudomány, matematika[szerkesztés]

Műszaki tudományok[szerkesztés]

Közgazdaságtan[szerkesztés]

Irodalmárok[szerkesztés]

Választott politikusok[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Axtell, James. The Making of Princeton University: From Woodrow Wilson to the Present (2006), 710pp; highly detailed scholarly history
  • Bradley, Stefan M., “The Southern-Most Ivy: Princeton University from Jim Crow Admissions to Anti-Apartheid Protests, 1794–1969,” American Studies 51 (Fall–Winter 2010), 109–30.
  • Bragdon, Henry. Woodrow Wilson: The Academic Years (1967)
  • Kemeny, P. C. Princeton in the Nation's Service: Religious Ideals and Educational Practice, 1868–1928 (1998). 353 pp.
  • Noll, Mark A. Princeton and the Republic, 1768–1822: The Search for a Christian Enlightenment in the Era of Samuel Stanhope Smith (1989). 340 pp.
  • Oberdorfer, Don. Princeton University (1995) 248pp; heavily illustrated
  • Rhinehart Raymond. Princeton University: The Campus Guide (2000), 188pp, guide to architecture
  • Smith, Richard D. Princeton University (2005) 128pp
  • Synnott, Marcia Graham. The Half-Opened Door: Discrimination and Admissions at Harvard, Yale, and Princeton, 1900–1970 (1979). 310 pp.
  • Wilson, Woodrow. The Papers of Woodrow Wilson Volume 14–21, ed, by Arthur S. Link et al. (1972–76)
  • McLachlan, James. Princetonians, 1748–1768: A Biographical Dictionary (1976). 706 pp.
    • Harrison, Richard A. Princetonians, 1769–1775: A Biographical Dictionary. Vol. 2. (1981). 585 pp.
    • Harrison, Richard A. Princetonians, 1776–1783: A Biographical Dictionary Vol. 3. (1981). 498 pp.
    • Woodward, Ruth L. and Craven, Wesley Frank. Princetonians, 1784–1790: A Biographical Dictionary (1991). 618 pp.
    • Looney, J. Jefferson and Woodward, Ruth L. Princetonians, 1791–1794: A Biographical Dictionary (1991). 677 pp.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]