Anthony Burgess

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Anthony Burgess
Burgess1.jpg
Született John Burgess Wilson
1917. február 25.
Manchester
Elhunyt 1993. november 22. (76 évesen)
London
Álneve
  • Джозеф Келл
  • Энтони Пауэл
  • Энтони Джилверн
Állampolgársága brit
Foglalkozása regényíró, költő, zeneszerző, műfordító, újságíró, zongorista, nyelvész, tudósító
Iskolái Xaverian College
Kitüntetései
  • Prometheus Award - Hall of Fame
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendje
Halál okatüdőrák
Sírhely Monaco

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Anthony Burgess témájú médiaállományokat.

Anthony Burgess, született: John Burgess Wilson (Manchester, 1917. február 25.London, 1993. november 22.) brit regényíró, költő, zeneszerző, műfordító, újságíró, zongorista, nyelvész, tudósító. Manchesterben született, az Egyesült Államokban és Európában is élt, később hosszú időre Délkelet-Ázsiába költözött.

Élete[szerkesztés]

Gyermekkora[szerkesztés]

John Burgess Wilson néven látta meg a napvilágot 1917. február 25-én Harpurheyben, Manchester külvárosában. Szülei katolikusok. Gyerekkorában Jacknek hívták, majd felvette az Anthony nevet, így lett John Anthony Burgess Wilson. Írói álneve pedig Anthony Burgess lett. Édesanyja, Elizabeth Burgess Wilson meghalt, mikor Anthony egyéves volt, ezután az anyai nagynénje nevelte Crumpsallban. Burgess apja, Joseph Wilson (akit úgy jellemzett, mint "egy állandóan a távolban lévő részeg, aki apának hívja magát") számtalan munkát elvégzett, úgymint zongorista, katona, könyvkereskedő, hentes, dohányárus, enciklopédiaárus. Apjával való kapcsolatát közömbösnek nevezte. Burgess nagyapja félig ír volt. Burgesst a nagynénje, később nevelőanyja nevelte. Gyerekkora magányosan telt, folyton haragos és dühös volt. Magától tanult meg zongorázni, hegedülni és kottát olvasni. Rossz életkörülményei miatt egy kis lakásban lakott egy kocsma és egy dohányárubolt felett, melyet a nagynénje vezetett.

Fiatalkora[szerkesztés]

Burgess tudása nagy részét magától szerezte meg, de járt iskolába is. Elsőként a St. Edmund's Roman Catholic Elementary School tanulója volt, majd később a Bishop Bilsborrow Memorial Roman Catholic Primary School tanulója lett. Első munkája egy esszé volt Torbayről, ami a Daily Express újságban jelent meg 1928-ban. Jó eredményeinek köszönhetően a Bishop Bilsborrowból átkerült a Manchester Catholic gimnáziumba. Ezekben az időkben hagyott fel a vallással, de igazából sosem szakított az egyházzal. Itt ismerte meg történelemtanárát L.W. Devert, aki bevezette Burgesst James Joyce könyveibe. Burgess az egyetemi éveit a Victoria University of Manchesterben töltötte, három évvel később diplomát szerzett. Kiemelkedően teljesített angol nyelv és irodalom területén. Burgess gyermekkorában egyáltalán nem érdeklődött a zene iránt. Egy napon a házi készítésű rádióján hallott egy fuvola dallamot ami teljesen elbűvölte. Nyolc perccel később a bemondó elárulta, hogy a dal címe Prelude to the Afternoon of a Faun, Claude Debussy zeneszerzőtől. Ez az élmény meghatározó volt számára, a zene ettől kezdve fontos lett neki. Ezután bejelentette a családjának, hogy zeneszerző akar lenni, de a család elutasította, mert nem volt elég pénzük. Mivel az iskolájában nem tanítottak zenét, így saját magát tanította. Apja influenzában halt meg 1938-ban, nevelőanyja szívrohamban halt meg 1940-ben.

Katonai szolgálat[szerkesztés]

Burgess 1940-ben kezdte meg katonai szolgálatait a Royal Army Medical Corpsban, egy ideig Morpethben volt egy orvosi állomáson. Időnként katonai táncelőadásokat rendezett. Később a Royal Army Educational Corpshoz került ahol elmegyógyintézeti kezeléseken vett rész. Megbukott a terve, miszerint kinevezést kap. 1942-ben Bournemouthban feleségül vesz egy walesi lányt, aki a középiskolai igazgatójának az idősebbik lánya.

Munkássága[szerkesztés]

Művei főleg a fikción alapulnak. Az egyik legjelentősebb alkotása a Gépnarancs (A Clockwork Orange), mely egy elképzelt jövőben játszódik, központi témája pedig az erőszak. Tanulmányokat jelentetett meg olyan kiemelkedő írókról és költőkről, mint James Joyce, Ernest Hemingway, William Shakespeare és D. H. Lawrence. Language Made Plain és A Mouthful of Air című írásai pedig a nyelvészet területén jeleskednek. Termékeny újságíró volt, több nyelven is írt. (Egyes források szerint nyolc nyelven tudott,[1] mások tizenhárom nyelvről számolnak be: kínaiul, héberül, japánul, perzsául és svédül jól, angolul, franciául, olaszul, spanyolul, németül, oroszul, malájul és walesiül folyékonyan beszélt.[2]) Műfordítással és adaptálással is foglalkozott (Oedipus the King, Cyrano de Bergerac). Olyan színpadi előadásokhoz írt forgatókönyvet, mint a Jesus of Nazareth vagy a Moses the Lawgiver. 1956-ban szerezte a Sinfoni Melayu című zenei szerzeményét. 1982-ben pedig a BBC mutatta be Blooms of Dublin című szintén zenei művét.

Magyarul[szerkesztés]

  • Egy tenyér ha csattan. Regény; ford., utószó Prekop Gabriella, Európa, Bp., 1979 (Modern könyvtár)
  • Gépnarancs; ford. Gy. Horváth László, utószó Csejdy András; Európa, Bp., 1990 (Európa zsebkönyvek)
  • Beteg a doktor; ford. Békés Pál; Európa, Bp., 1990 (Vidám könyvek)
  • A narancsműves testamentuma. Az Enderby tetralógia harmadik kötete; ford. Gázsity Mila, jegyz., utószó Farkas Ákos; Cartaphilus, Bp., 2008
  • Enderby úr külvilága; ford. Gázsity Mila, jegyz., utószó Farkas Ákos; Cartaphilus, Bp., 2007
  • Mr. Enderby – bepillantás; ford. Gázsity Mila; Cartaphilus, Bp., 2007
  • Földi hatalmak; ford., jegyz., utószó Bényei Tamás; Cartaphilus, Bp., 2008
  • Gyilkosság Deptfordban; ford. Tótfalusi István, Európa, Bp., 2009
  • Enderby fekete hölgye avagy Végenincs Enderby. Az Enderby-tetralógia negyedik kötete; ford. Gázsity Mila, jegyz., utószó Farkas Ákos; Cartaphilus, Bp., 2010
  • Nem fénylik, mint a nap; ford. Tótfalusi István; Európa, Bp., 2011

Források[szerkesztés]