James Joyce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
James Joyce
James Joyce by Alex Ehrenzweig, 1915 cropped.jpg
Élete
Születési név James Augustine Aloysius Joyce
Született 1882. február 2.
Dublin
Elhunyt 1941. január 13. (58 évesen)
Zürich
Sírhely Fluntern Cemetery
Nemzetiség ír
Szülei John Stanislaus Joyce
Házastársa Nora Barnacle (1931 – 1941. január 13., London)
Gyermekei
  • Lucia Joyce
  • Giorgio Joyce
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza, líra
Fontosabb művei Ulysses
Hatottak rá Henrik Ibsen, Aquinói Szent Tamás és William Butler Yeats
James Joyce aláírása
James Joyce aláírása
James Joyce weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz James Joyce témájú médiaállományokat.

James Augustine Aloysius Joyce (írül: Séamus Seoige) (Dublin, Írország, 1882. február 2.Zürich, Svájc, 1941. január 13.) ír költő, író, kritikus. Fő műve az 1922-ben megjelent Ulysses, amely az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban 1936-ig be volt tiltva.

Életpályája[szerkesztés]

Joyce szobra Dublinban

Joyce tehetős kispolgári családban született. Tizenegy testvére volt. Az apja vállalkozásai egy darabig jól működtek, de 1891-ben csődbe ment. Ettől kezdve a család meglehetős szegénységben élt. 1888-tól a clane-i Clongowes Wood jezsuita kollégiumban, 1893-tól a dublini Belvedere College-ban tanult. 1898-tól a University College hallgatója volt, orvosnak készült.

Rendkívüli nyelvtehetsége és nyelvszeretete arra vezette, hogy elsajátítsa a holt és a világnyelveket, továbbá megtanult szinte ismeretlen tájnyelveket is. Az egyetemi évei alatt nagy hatással volt rá Ibsen, Aquinói Szent Tamás és Yeats. Az első publikált írása egy Ibsen-esszé volt. Húszéves korában beállt színésznek, ugyanakkor verseket is kezdett írni. Korán belső konfliktusa támadt mind a katolicizmussal, mind az ír nacionalizmussal.

A diplomázása után, 1902-ben Párizsba ment, ahol mint újságíró és nyelvtanár kereste a kenyerét. Az anyja halála következtében alkoholistává vált. 1904-ben megszöktette későbbi feleségét, Norát, akivel csak 1930-ban kötöttek házasságot. Először Pólában éltek, majd, miután onnan 1905-ben kiutasították a külföldieket, Triesztben telepedtek le. Két gyermekük született, Giorgio és Lucia.

Első kötete, a Kamarazene című versgyűjtemény 1907-ben jelent meg. 1909-ben visszatértek Dublinba, ahol Joyce mozit nyitott, ez azonban tönkrement. Újra Triesztbe mentek, ahol nyelvtanítással, gyapjúkereskedéssel és újságírással foglalkozott. 1907-től huszonkét kiadó utasította vissza a Dublini embereket, míg végre 1914-ben, Dublinban megjelent. A siker, amiért hazautazott, elmaradt, emiatt elhagyta Írországot, és nem is tért vissza többet oda. 1913-ban barátkozott össze Ezra Pounddal, aki segítette a művei publikálásában. 1916-ban jelent meg önéletrajzi regénye, az Ifjúkori önarckép. A könyvben a főszereplő neve Stephen Dedalus, a története a gyerekkortól az egyetemi évekig tart. Joyce ebben a regényben tulajdonképpen leszámol a családjával, az egyházzal és az állammal is.

1915-ben a családjával együtt Zürichbe költözött, onnan pedig 1920-ban Párizsba. Még Zürichben kezdte írni az Ulysses-t, ami aztán 1922-ben jelent meg Párizsban. Ezután fogott bele a Finnegans Wake-be, amivel 1938-ban készült el. Ekkorra elhatalmasodó zöldhályogja miatt szinte már alig látott. A német megszállás miatt 1941-ben ismét Zürichbe települtek, ahol Joyce rövidesen meghalt.

Művei[szerkesztés]

Dubliners, 1914
  • Stephen Hero (19041906 között írta)
  • Kamarazene (Chamber Music) (1907)
  • Dublini emberek (Dubliners) (1914)
  • Ifjúkori önarckép (A Portrait of the Artist as a Young Man) (1916)
  • Száműzöttek (Exiles) (1918), dráma
  • Ulysses (1922) „Joyce Odüsszeusz-allegóriája 'merő tréfa' volna, ha nem volna mélyebb szellemi jelentése, ha nem tartalmazna egy második és harmadik hatványú allegóriát, ha ezzel nem találná el még egyszer az élet és a költőiség lényegét, amelyre itt Homérosz a példa. Allegorikus építmény és felépítmény ez, amely éppúgy vonatkozik a primitív életfunkciókra, mint a végső filozofikus-skolasztikus megfontolásokra…” Hermann Broch
  • Krajcáros körtemények (Pomes Penyeach) (1927), versek
  • Finnegans Wake (1939) James Joyce utolsó műve, melyen az Ulysses befejezését követően 16 évig dolgozott. A műnek magyarul csak egy része jelent meg Bíró Endre fordításában a Holnap Kiadónál (1992-ben és 1994-ben).

Magyarul[szerkesztés]

  • Ulysses, 1-2.; ford. Gáspár Endre; Nova, Bp., 1946
  • Ifjúkori önarckép; ford., bev. Szobotka Tibor; Magvető, Bp., 1958 (Világkönyvtár)
  • Chamber music / Kamarazene; ford. Gergely Ágnes, Tóth István [Tótfalusi István], bev. Kardos László; Európa, Bp., 1958 (Janus könyvek)
  • Dublini emberek. Novellák; ford. Papp Zoltán, versford. Gergely Ágnes; Európa, Bp., 1959
  • Ulysses; ford. Szentkuthy Miklós, utószó Sükösd Mihály; Európa, Bp., 1974
  • Ulysses. Regény; ford. Szentkuthy Miklós, utószó Ungvári Tamás; 2. jav. kiad.; Európa, Bp., 1987 (A világirodalom klasszikusai)
  • Finnegan ébredése. Részletek; ford., bev., jegyz. Bíró Endre; Holnap, Bp., 1992
  • A macska és az ördög; Ab Ovo, Bp., 1997
  • Költemények. Kamarazene, Krajcáros körtemények, egyéb versek; ford. G. István László et al., utószó Kappanyos András; Orpheus, Bp., 1999
  • Száműzöttek. Színmű; ford. Kappanyos András; Arktisz–OSZMI, Bp., 2001
  • Kisebb művek / Költemények / Dublini emberek / Száműzöttek; ford. G. István László et al.; Arktisz, Bp., 2002
  • Stephen Hero; ford. Kappanyos András; Arktisz, Bp., 2008
  • Ulysses; Szentkuthy Miklós ford. felhasználásával Gula Marianna et al.; Európa, Bp., 2012
  • Counterparts. A mother / Ellenfelek. Anya; ford. Bánki Veronika; Kossuth, Bp., 2017 (Angol-magyar kétnyelvű klasszikusok)

Magyarországi emlékek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Finnegan ébredése témában.
  • Magyarországi James Joyce Társaság (magyarul)
  • Joyce linkválogatás (magyarul)
  • James Joyce: Dublini emberek /MEK/ (magyarul)
  • James Joyce /Google Book Search/[halott link] (angolul)
  • James Joyce a mai Dublini utcákban (angolul)
  • James Joyce életrajza és művei fordításokban Magyarul Bábelben
  • Lutter Tibor: Az újabb angol irodalom nagy kérdőjele: James Joyce; Ábrahám Ny., Bp., 1935 (A Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Angol Philológiai Intézetének kiadványai)
  • Lutter Tibor: James Joyce; Gondolat, Bp., 1959 (Irodalomtörténeti kiskönyvtár)
  • Egon Naganowski: Joyce; ford. Fejér Irén; Gondolat, Bp., 1975
  • Goldmann Márta: James Joyce kritikai fogadtatása Magyarországon; Akadémiai, Bp., 2005 (Modern filológiai füzetek)
  • Szombathelyi Joyce / The Joyce of Szombathely; szerk. Orbán Róbert; Önkormányzat, Szombathely, 2005
  • Hugh Kenner: Flaubert, Joyce és Beckett: a sztoikus komédiások; ford. Romhányi Török Gábor; Kráter, Pomáz, 2006
  • John McCourt: A virágzás évei. James Joyce Triesztben, 1904–1920; ford. Mihálycsa Erika; Savaria University. Press, Szombathely, 2010
  • Kappanyos András: James Joyce: Ulysses; Akkord, Bp., 2011 (Talentum műelemzések)
  • Leopold Bloom. Planetoida; szerk. Abajkovics Péter, Székely Ákos; Artpool–Magyar Műhely, Bp., 2012
  • Takács Ferenc: A hérosz és a kultusz. James Joyce-tanulmányok; L'Harmattan–Könyvpont, Bp., 2013

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]