Póla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Póla (Pula)
Póla látképe, középen az amfiteátrum
Póla látképe, középen az amfiteátrum
Póla címere
Póla címere
Póla zászlaja
Póla zászlaja
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Isztria
Jogállás város
Polgármester Boris Miletić (IDS)
Irányítószám 52100
Körzethívószám +385 052
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 57 053 fő (2012. dec. 31.)
Népsűrűség 1201 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 30 m
Terület 51,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Póla (Horvátország)
Póla
Póla
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 52′ 06″, k. h. 13° 50′ 53″Koordináták: é. sz. 44° 52′ 06″, k. h. 13° 50′ 53″
Póla weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Póla témájú médiaállományokat.

Póla (horvátul Pula, olaszul Pola) város és község (járás) Horvátországban, Isztria megyében. Legfőbb nevezetessége az amfiteátrum.

A község (járás) települései[szerkesztés]

Póla és Stinjan.

Fekvése[szerkesztés]

A város az Isztriai-félsziget délnyugati felén fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága 30 méter.

A város mellett hét domb található: Monte Zaro, Monte Serpente, Monte Ghiro, Monte Magno, Monte Paradiso, Monte Rizzi és Monte Vidal. Északon két nagyobb sziget fekszik: a Szent Jeromos-sziget és a Kozada.

Városrészek: Šijanska šuma és Veli Vrh.

Története[szerkesztés]

A történelem előtti időkben[szerkesztés]

Az emberek megjelenését a vidéken 1 millió évvel Krisztus előttre teszik.[1] A neolitikum idején települést alapítottak a vidéken. A több mint háromezer éves hagyományokkal rendelkező Póla Isztria legnagyobb városa. Az első írásos emlék Póláról az i. e. 10. századból való. Az első települést az illírek alapították.

A város ismert volt a görög utazóknak. Póla a görög mitológiában is szerepel, Jászón történetében, aki Médeiával együtt elrabolta az aranygyapjút. Jászónék az Adriai-tenger északi partjára menekültek, és ennek köszönhetően nem találták meg őket.

Az ókorban[szerkesztés]

A rómaiak az Isztriai-félszigetet i. e. 177-ben foglalták el. A kolónia azonban i. e. 46-45-ben érte el a 30 000 fős létszámot. Virágkorát Augustus idején élte, ekkor építették a kikötőt, az amfiteátrumot, a színházat, több templomot és palotát. Ekkor a város teljes neve Colonia Pietas Iulia Pola Pollentia Herculanea, amelyet Augustus lányáról, Juliáról neveztek el.

425-ben püspökséget alapítottak a városban.

A középkorban[szerkesztés]

A Nyugatrómai Birodalom bukása után a keleti gótok foglalták el a régiót. Ők 60 évig uralkodtak a vidéken, amikor Póla a Ravennai uradalomhoz került. Ez idő alatt a város fejlődni kezdett a bizánci tengerészeknek köszönhetően, akik a várossal kereskedtek. A Szűz Mária-székesegyházat ekkor kezdték el építeni.

A szlávok a 7. században érkeztek.

788-ban a frankok hódították meg a várost, akik Isztriai Őrgrófság székhelyévé tették és 1077-ig az is maradt. A velenceiek 1148-ban és 1150-ben is elfoglalták a várost. 1192-ben a pisaiak bevették a várost, azonban a velenceiek rövid időn belül visszafoglalták.

1238-ban IX. Gergely pápa szövetségbe gyűjtötte Genovát és Velencét a császárság ellen ill. később Pisa ellen. Póla Pisa oldalára állt, ezért a velenceiek 1243-ban kifosztották. 1267-ben majd 1397-ben le is rombolták Pólát.

Póla ettől kezdve hanyatlani kezdett. A hanyatlás idején a két legnagyobb család, a Sergiusok és az Inotasok összetűzésbe kerültek (1258-1271), majd a 13-14. fordulóján Velence és Genova is háborúzni kezdett a város irányításáért.

A város látképe 1584-ben

A velenceiek 1331-ben ismét elfoglalták a várost és 1797-ig a Velencei Köztársaság része is volt. A 14., 15. és 16. században többször megostromolták Pólát genovai, magyar és Habsburg-hadseregek,[2] emiatt sok közeli falu elnéptelenedett. A városban a sok járvány miatt 1750-es évekre 300 ember maradt.

Az újkorban[szerkesztés]

A Velencei Köztársaság 1797-ben megszűnt, Napóleon császár Isztriát a birodalmához csatolta 1805-ben.

1813-ban a város és a félsziget az Osztrák Császárság része lett, mint a Tengermelléki tartomány egyik területe. 1859-ben a városi kikötőt hadikikötővé nyilvánították és megindult a hajóépítés.

Mali Lošinjban, a Lošinj szigeten lett a Habsburg-család nyári rezidenciája. Számos, abban az időben korszerűnek számító üzem létesült, hadikikötőt és hajógyárat hoztak létre. A velencei stílusú épületek lebontásával és átalakításával létrejött a város mai képe.

Ausztria-Magyarország birtokában[szerkesztés]

Osztrák-magyar csatahajók Pólában

1813-ban Póla és Isztria Ausztriához került. Ez az idő Pólának prosperitást hozott. 1859-től Póla nagy természetes kikötője lett Ausztria fő hadikikötője és fontos hajógyártó központja.[3][4] Póla megfakult antik ragyogású kisvárosból modern iparvárossá nőtte ki magát. Brioni szigete a Habsburg királyi család nyaralóhelyévé vált.

Az első világháború alatt a kikötő lett az osztrák-magyar csatahajók és az egész hadiflotta fő bázisa.[3] A kikötőt több légitámadás érte a háború alatt. 1918. október 31-én, amikor a háború már véget ért és a hadihajókról levonták az osztrák magyar hadilobogót, két olasz tengerésztiszt nem tudván arról, hogy a hajók már nem ellenségesek, elsüllyesztették a Viribus Unitis csatahajót.

A 20. században[szerkesztés]

Hotel Riviéra 1904-ben

Az első világháború után Póla Olaszország része lett. Ez az időszak politikai és gazdasági békétlenség időszaka volt. A fasiszta kormány a nem olaszokat háttérbe szorította, megjelent az olaszosítás.

1943-ban az olaszok kapituláltak és a németek szállták meg a várost. A háború utolsó napjaiban, 1945. május 5-én foglalta el Isztriát és Pólát is Josip Broz Tito hadserege. A háborút követő katonai igazgatás alatt a Morgan-vonal alapján az A zónához tartozott a város, mint a nyugati szövetséges igazgatás része. A város területe így a B zónán belüli enklávé volt. Párizsi békeszerződés alapján kijelölt zónákat 1954-ben megszüntették és a határok véglegesítése során Jugoszlávia kapta meg a félszigettel együtt.

A háború után 1946-ban a város olasz lakossága elmenekült Olaszországba (isztriai exodus). C. Schiffer 1946-os adatai szerint a város lakosság 87 787 fő, amelyből 64% olasz, 32% horvát. 1948-ban viszont csak 19 595 fő a város lakossága.

1991-ben Póla a független Horvátország része lett.

Éghajlata[szerkesztés]

Póla éghajlata nedves szubtrópusi[5](Köppen klímarendszere szerinti „Cfa klíma”),[6] amely enyhe téllel és meleg nyárral jár. Évente 2 316 vagy naponta 6,3 órát süt a nap. Az évi középhőmérséklet 13,2 °C.

Póla éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 9,5 10,6 13,3 15,7 20,8 25,0 27,5 27,4 24,1 19,0 13,8 10,7 18,1
Átlaghőmérséklet (°C) 5,6 5,5 8,3 11,7 15,9 19,9 22,7 22,7 19,4 15,1 10,0 7,2 13,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 0,8 1,5 3,3 5,5 10,0 14,3 16,5 16,2 13,6 9,5 4,6 1,8 8,1
Átl. csapadékmennyiség (mm) 78 64 65 70 56 53 48 75 85 80 112 85 871
Forrás: Worldclimate.com


Lakosság[szerkesztés]

Póla a megye legnagyobb városa, agglomerációval együtt 2007-ben több, mint 100 000 lakosa volt. A 2001-es népszámlálás szerint a városban 58 594 fő lakott, ezzel a 9. legnagyobb város volt Horvátországban. A népsűrűség 2001-ben 1093 fő/km², ezzel az 5. legsűrűbben lakott település az országban.

Nemek megoszlása a következő: A férfiak száma 28 033 fő (47,84%), míg a nők száma 30 561 fő (52,16%).

Nemzetiségek tekintetében a lakosság 71,65%-a horvát, 5,83%-a szerb, 4,82%-a olasz, 1,67%-a bosnyák, 1,25%-a szlovén, a többi egyéb nemzetiségű.[7]

A lakosság többsége római katolikus (68,34%).

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

A város 16 városrészből áll, ezek:

Név körzetei területe (m²) lakosság (2001) népsűrűség (fő/km²)
Óváros Pula negyed, Sveti Martin, Portarata és Arsenal 1 803 570 4 803 2663,1
Kaštanjer Kaštanjer negyed 688 533 5 166 7502,9
Monte Zaro Monte Zaro negyed 323 720 3 502 10 818
Sv. Polikarp - Sisplac Sveti Polikarp negyed, Tengerészek kórháza és Sisplac 794 822 7 776 9783,3
Veruda Veruda negyed, Valsaline, Monsival, Saccorgiana i Verudella 1 807 715 5 .698 3152
Stoja Musil negyed, Vergarola, Sveti Petar, Barake, Valkane, Valovine és Stoja 2 955 950 1622 548,7
Nova Veruda Vidikovac negyed, Marina Veruda, Fischerhutte és Bunarina 1 369 152 2 748 2007,1
Šijana Šijana negyed, Monteghiro és Valica-Ilirija előváros, Vidrijan és Vernal 3 421 918 6 897 2015,5
Štinjan Szt. Jeromos-sziget, Kozada, Szt. Katarina-sziget 6 055 036 1366 225,6
Veli Vrh Veli Vrh előváros, Paganor, Karšiole és Vallelunga 3 596 220 2 944 818,6
Busoler Busoler előváros, Škatari, Šikići, Valmade, Monteserpo-Komunal, Kaiserwald és Valtursko-mező 11 070 417 2 376 214,6
Valdebek Valdebek negyed és Dolinka 4 715 057 2 226 472,1
Arena Arena negyed, Croatia és a pályaudvar 467 687 4 971 10628,9
Vidikovac Monte-rizzi és Drenovica negyedek 1 098 976 5 883 5353,2
Gregovica Pragrande, Sveti Mihovil, kórház és Gregovica 1 408 490 2 680 1902,7
Monvidal Monvidal negyed 349 259 2 044 5852,4
Összesen 41 926 522 62 702 1495,5

Gazdaság[szerkesztés]

Póla hajóátrakodója

A fő iparág a városban a hajóépítés és kereskedelem és a turizmus. Nagyobb cégek a városban:

  • Uljanik-hajógyár [1]
  • Tehnomont-hajógyár [2]
  • Istra cement d.o.o. (cementgyár)
  • Brionka d.d. (élelmiszeripar) [3]
  • Schott Boral d.d. (műszaki üveggyártás) [4]
  • Bina Istra d.d. (építőipar) [5]
  • Istragradnja d.d. (építőipar) [6]
  • Cesta d.o.o. (útépítés)
  • Arenaturist d.d. (turizmus) [7]
  • Uniline d.o.o (turizmus) [8]

A város magyar vonatkozásai[szerkesztés]

  • I. (Endre) András magyar király fia, Salamon 1063-1074 magyar királyt a legenda szerint, a helyi Mária menybemenetele székesegyházban temették el.
  • Itt született Horthy István kormányzóhelyettes.

Látnivalók[szerkesztés]

A pólai amfiteátrum

A város közelében fekszik a Brijuni Nemzeti Park.

1870-ben hajómúzeum nyílt a világon elsőként.

Augustus-templom

Póla legfontosabb látnivalója a hatalmas római amfiteátrum. A 23 000 nézőt befogadó ellipszis alakú építmény hosszabbik tengelye 132 méter, a rövidebbik 105 méter. Mivel részben domboldalra épült, ezért a szárazföld felőli oldala kétszintes, a tenger felőli viszont három; bejárata ez utóbbi oldalon van. A küzdőtér szintén ellipszis alakú, 68×42 méteres. A római kori amfiteátrumok közül az öt legnagyobb között található. Az épület ma viszonylag távol helyezkedik el a tengertől, ennek oka, hogy az öböl egy részét az évszázadok folyamán feltöltötték. A római korban még közvetlenül a part mellett állt, a viadalok során megölt emberek és állatok egy rövid csatornán át a tenger vizébe kerültek. Az egykoron brutális rendezvényeknek otthont adó amfiteátrum ma koncertek, operaelőadások, fesztiválok, sportrendezvények színhelye.

Sergius-diadalív

További két ókori római látnivaló a Sergius-diadalív és az Augustus és Róma-templom az 1. századból, amelyeket Augusztus idején építettek a fórumon. A templom 16 méter széles, 8 méter magas

A kettős kapu (Porta Gemina) az egyik kapu, amely megmaradt a városi fal lerombolása után a 19. században. Ez a kapu a 2. századból származik, a város legrégibb kapuja. A kaputól nem messze a régi városi fal egy maradványa áll.

Herkules-kapu a legrégibb római emlék a városban a Kr. e. 1. századból. A zárókő Hercules fejét ábrázolja, aki az ókori Póla védőistene volt. Lucius Calpurnius Piso Caesoninus és Caius Cassius Longinus neve szerepel, akiket a római szenátus bízott meg, hogy alapítsák meg a pólai kolóniát. Póla alapítását a Kr. e. 47-44 közötti időszakra teszik.

Az augustusi fórum az 1. században épült, közel a tengerhez. A fórum köré Minervának, Junónak és Jupiternek építettek egy-egy templomot. Ez a hely volt a vallás mellett a kereskedelmi és a közigazgatási központ is, majd a középkorban a város központi tere.

A városban két római színház volt, amelyek meg is maradtak. A kis római színház 50 méter sugarú félkör a második századból ill. a 100 méter sugarú nagy római színház az 1. századból.

Szépséges Szűz Mária-kápolna

A bizánci Szépséges Szűz Mária-kápolna ókeresztény bazilika, amelyet a 6. században emeltettek és egy benedek-rendi apátság része volt. Építését a Maximianus ravennai érsek támogatta. A háromhajós bazilikának két kápolnája volt, ezekből a déli maradt meg a mai napig. A fali képeket a 15. században rekonstruálták a korábbi ókeresztény képeket. Amikor a velenceiek elfoglalták a várost 1605-ben sok drága tárgyat elvittek Velencébe a Szent Márk-dómba.

A kettős kapu, a Porta Gemina

Szent Ferenc-templom és kolostor a 13. században épült, majd 1314-ben átépítették román stílusban. Az egyhajós templomnak 3 apszisa van. A templomban található egy kétlépcsős szószék. Faoltárkép a 15. században készült. A kolostor a 14. században épült.

A Szűz Mária-székesegyház a 6. században épült, amikor a póla püspöki székhely lett. Ezen a helyen imádkoztak a római korban az ókeresztények. A 10. században kibővítették. A 15. században felújították a templomot, a mai formáját a 16. században nyerte el, amikor reneszánsz homlokzatot építettek neki. A templom ma is tartalmaz román és bizánci elemeket, ill. a felső ablakokat a főhajón is ekkor építették. Az oltár területén még mindig látható az 5. és 6. századból származó mozaikot. Az ablakokat 1242-ben gótikus stílusban építették át. A harangtorony a templom előtt épült 1671 és 1707 között az amfiteátrum köveiből.

Szent Miklós szerb ortodox templom a 6. században épült a ravennai épületek stílusában, de a 10. században kibővítették. A 15. és 16. században ikonokat helyeztek el a templomban, a végleges ikonosztázt a görög Tomios Batos készítette el a 18. században.

Az Isztriai Archeológiai Múzeum a parkban található, a római színházhoz és a kettős kapuhoz közel. A múzeumi gyűjteményt Auguste Marmont marsall alapította 1802 augusztusában, amikor számos kőemléket emeltek ki az Augustus-templomból. A mai múzeumot 1949-ben nyitották meg. A gyűjteményben ókori és középkori pólai ill. környékbeli tárgyak találhatóak.

Szent Antal-templom és kolostor az egyik legszakrálisabb emléke a városnak. A harangtornya 45 méter magas.

Pólában 20 erődből álló erődrendszer található, amelyet a 19. században az osztrákok építettek ki, amikor hadikikötő volt.

Kultúra[szerkesztés]

Pólában két múzeum található: az Isztriai Archeológiai Múzeum és az Isztria Történeleme Múzeum. Tervben van négy új múzeum: Művészeti Múzeum, Tengerészeti Múzeum, Nyomtatás Múzeuma és Antun Motika Múzeum.

A városban két nagyobb könyvtár működik: Pólai Egyetemi Könyvtár és a Városi Könyvtár és Olvasóterem. A városrészekben is találhatóak kisebb könyvtárak: Veruda Könyvtár, Vodnjan Könyvtár, Žminj Könyvtár.

A legfontosabb színház az Isztriai Nemzeti Színház (INK). Egyéb színházak: Kis Isztiriai Bábszínház és a Dr. Inat Színház.

Valamikor több mozi is működött a városban, azonban mára csak a Kino Valli maradt meg, ahol évente rendezik meg a Pólai Filmfesztivált.

Póla területén 4 kulturális egyesület működik: OKUD Istra, KUD Matko Brajša Rašan, KUD Uljanik és KUD Lino Mariani. Megemlítendő még a helyi mazsorettegyesületet.

Oktatás[szerkesztés]

Pólában 13 általános és 12 középiskola van, amelyekből egy-egy olasz nemzetiségű magániskolák. 2006-ban a Juraj Dobrila Egyetem kihelyezett egy kart: Politechnikai kar.

Közlekedés[szerkesztés]

Reptér
Helyi busz

A Pólai repülőtér a várostól délkeletre található. 1990 előtt 700 000 fő utas fordult meg a reptéren. A 21. században csökkent a forgalma, mivel közel van Trieszt, Fiume, és ezek reptereire ment át a forgalom.

Vasúti közlekedés szempontjából a város elhanyagolt. A legjelentősebb vonal is csak megyén belül közlekedik (Póla-Lupoglav). Ha Horvátország más vidékére utaznak az emberek, akkor Szlovéniába is be kell térniük, majd vissza.

A várost autópályán is meg lehet közelíteni Zágráb felől az A8-ason illetve Trieszt felől az A9-esen.

A helyi autóbusz-közlekedés szállítja a város embereit. A buszok 5 és 23 óra között közlekednek 11 városi és 12 elővárosi vonalon.

A tengeri közlekedés is jelentős. Zárába, Lošinjba és Velencébe is el lehet jutni vízi úton.

Pólában 1904-ben építették ki a villamoshálózatot, azonban 30 év múlva meg is szűnt.

Sport[szerkesztés]

Mate Parlov sportpálya

A városban több sportklub is működik.

  • labdarúgás: NK Istra, NK Istra 1961, NK Pula ICI, NK Veli Vrh, NK Štinjan.
  • kosárlabda: KK Pula 1981, KK ŽKK Pula, KK Stoja
  • röplabda: OK OTP banka, OK Veli Vrh
  • atlétika: AK Istra
  • kézilabda: Férfi és Női Kézilabdaklub
  • Asztalitenisz: SK Istra, SK Arena

Minden év végén a Mate Parlov sportpályán egy hagyományos kispályás labdarúgótornát tartanak.

Póla, mint tengerparti város sok vízisporttal foglalkozó csapatot tudhat magáénak:

  • vízilabda: VK UPAS Jadrograd, VK Pula
  • evezés: VK Istra
  • vitorlázás: JK Uljanik, JK Vega
  • úszás: PK Pula, PK Arena

Testvérvárosai[szerkesztés]

A pólai erőd

Média[szerkesztés]

Juraj Dobrila Egyetem

Glas Istre: naponta megjelenő folyóirat, főleg Pólán, és vonzáskörzetében történtekről. NIT TV-független isztriai televíziós csatorna. Butiga-az egész Isztriát átfogó hirdetőújság, nagyon jelentős, központja Rijeka és Pula.

Rádió[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Szent Ferenc-templom

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A short historical overview of Istria and, especially, Pula
  2. Ivelja-Dalmatin, Ana. Pula. Tourist Monograph. 2005-2009 Turistička naklada d. o. o., Zagreb. ISBN 9532151206.
  3. ^ a b First World War - Willmott, H.P., Dorling Kindersley, 2003, Page 186-187
  4. Cresswell, Peterjon: 2006, Page 117
  5. World map of Köppen – Geiger Climate Classification. koeppen-geiger.vu-wien.ac.at, 2006. április 1. (Hozzáférés: 2010. szeptember 28.)
  6. Országos Meteorológiai Szolgálat - A Föld éghajlatának osztályozása Köppen szerint
  7. 2001-es népszámlálás

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Póla témájú médiaállományokat.