Puntera
| Puntera | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Barban |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Denis Kontošić |
| Irányítószám | 52207 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 67 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 03′ 11″, k. h. 14° 01′ 26″45.053000°N 14.024000°EKoordináták: é. sz. 45° 03′ 11″, k. h. 14° 01′ 26″45.053000°N 14.024000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Puntera témájú médiaállományokat. | |
Puntera (olaszul: Pontiera) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Barbanhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Isztria délkeleti részén, Pólától 27 km-re északkeletre, Labintól 11 km-re délnyugatra, községközpontjáról 1 km-re délre a Raša folyó völgye felett, a folyó torkolatától északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az első szláv települések a 8. században jöttek létre, feltételezések szerint ekkor épült a falu első temploma is.[2] 788-tól 952-ig a félszigetnek ez a része a Raša folyóig frank uralom alá tartozott, míg a Rašától keletre eső területek a fiatal horvát államhoz tartoztak. A határ azonban nem jelentett egyúttal etnikai határt is, így horvát közösség jött létre nemcsak Barban, hanem az attól nyugatabbra fekvő területeken is egészen Porecsig. A 952 és 1209 közötti időszakban az Isztria német hűbérurak uralma alatt volt.[3] 1209-ben a település az aquilei pátriárka fennhatósága alá került. A 13. században Barban vidéke a pazini grófság hűbérbirtoka volt. 1374-ben az utolsó pazini gróf IV. Albert halála után Barban és Rakalj vidéke Habsburg uralom alá került. 1535-ben a velencei Loredan család vásárolta meg és több mint háromszáz évre (1869-ig) a birtokukban maradt.[3] 1797-ben megszűnt a Velencei Köztársaság és a település 1813-ig francia uralom alatt állt, közben 1805-ben az Isztriával együtt a napóleoni Olasz Királyság része lett. A francia uralom több változást is hozott az isztriai települések életében, melyek közül a legfontosabb a hűbéri viszonyok megszüntetése, az egyházi befolyás csökkentése és a települések önállóságának növekedése voltak.[3] Napóleon bukása után a bécsi kongresszus az Isztriát Ausztriához csatolta és egészen 1918-ig osztrák uralom alatt állt. A falunak 1880-ban 150, 1910-ben 202 lakosa volt. Az első világháború után a falu Olaszországhoz került. Az Isztria az 1943-as olasz kapituláció után szabadult meg az olasz uralomtól. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 118 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu keleti végén álló Szentháromság tiszteletére szentelt templomát valószínűleg a 8. vagy a 9. században a bencések építették.[2] A 17. században átépítették, ekkor nyerte el mai formáját.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 150 | 138 | 164 | 202 | 0 | 0 | 218 | 229 | 224 | 195 | 169 | 158 | 134 | 118 |
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Barban község hivatalos oldala (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - 1 2 "Kirchen und kapellen in Istrien" (német nyelven). www.kroatien-lexikon.de. Hozzáférés: 2014-1-4.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 3 "Barbanština u povijesnom određenju" (horvát nyelven). www.barban.hr. 2014-01-04 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014-1-4.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. január 4..
