Puntera

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Puntera
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségBarban
Jogállás falu
Polgármester Denis Kontošić
Irányítószám 52207
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség118 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Puntera (Horvátország)
Puntera
Puntera
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 03′ 10″, k. h. 14° 01′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 03′ 10″, k. h. 14° 01′ 30″

Puntera (olaszul: Pontiera) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Barbanhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztria délkeleti részén, Pólától 27 km-re északkeletre, Labintól 11 km-re délnyugatra, községközpontjáról 1 km-re délre a Raša folyó völgye felett, a folyó torkolatától északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Az első szláv települések a 8. században jöttek létre, feltételezések szerint ekkor épült a falu első temploma is.[2] 788-tól 952-ig a félszigetnek ez a része a Raša folyóig frank uralom alá tartozott, míg a Rašától keletre eső területek a fiatal horvát államhoz tartoztak. A határ azonban nem jelentett egyúttal etnikai határt is, így horvát közösség jött létre nemcsak Barban, hanem az attól nyugatabbra fekvő területeken is egészen Porecsig. A 952 és 1209 közötti időszakban az Isztria német hűbérurak uralma alatt volt.[3] 1209-ben a település az aquilei pátriárka fennhatósága alá került. A 13. században Barban vidéke a pazini grófság hűbérbirtoka volt. 1374-ben az utolsó pazini gróf IV. Albert halála után Barban és Rakalj vidéke Habsburg uralom alá került. 1535-ben a velencei Loredan család vásárolta meg és több mint háromszáz évre (1869-ig) a birtokukban maradt.[3] 1797-ben megszűnt a Velencei Köztársaság és a település 1813-ig francia uralom alatt állt, közben 1805-ben az Isztriával együtt a napóleoni Olasz Királyság része lett. A francia uralom több változást is hozott az isztriai települések életében, melyek közül a legfontosabb a hűbéri viszonyok megszüntetése, az egyházi befolyás csökkentése és a települések önállóságának növekedése voltak.[3] Napóleon bukása után a bécsi kongresszus az Isztriát Ausztriához csatolta és egészen 1918-ig osztrák uralom alatt állt. A falunak 1880-ban 150, 1910-ben 202 lakosa volt. Az I. világháború után a falu Olaszországhoz került. Az Isztria az 1943-as olasz kapituláció után szabadult meg az olasz uralomtól. A II. világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 118 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu keleti végén álló Szentháromság tiszteletére szentelt templomát valószínűleg a 8. vagy a 9. században a bencések építették.[2] A 17. században átépítették, ekkor nyerte el mai formáját.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 150 138 164 202 0 0 218 229 224 195 169 158 134 118

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2014. január 4.)
  2. a b Kirchen und kapellen in Istrien (német nyelven). www.kroatien-lexikon.de. (Hozzáférés: 2014. január 4.)
  3. a b c Barbanština u povijesnom određenju (horvát nyelven). www.barban.hr. [2014. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 4.)
  4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  5. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf