Zrenj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zrenj
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségOprtalj
Jogállás falu
Polgármester Aleksandar Krt
Irányítószám 52428
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség76 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság468 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zrenj (Horvátország)
Zrenj
Zrenj
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 24′ 00″, k. h. 13° 52′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 24′ 00″, k. h. 13° 52′ 10″
A Wikimédia Commons tartalmaz Zrenj témájú médiaállományokat.

Zrenj (olaszul: Stridone/Sdregna) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Oprtaljhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztria középnyugati részén, Pazintól 19 km-re északnyugatra, községközpontjától 5 km-re északkeletre a Mirna-folyó és a Bračana-patak feletti sziklás fennsíkon fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időben is lakott volt, de az ókorból nincs erre vonatkozó adat. Arra a helyi hagyományra vonatkozóan, hogy Zrenj azonos lenne a római kori Stridonnal Szent Jeromos szülőhelyével semmilyen hiteles adat nem áll rendelkezésre. (Szent Jeromos szülőhelyének általában a muraközi Stridóvárat tartják.) A 11. századtól a 14. századig a kosteli (Pietrapelosa) uradalom része volt. 1440-től a Gravisi család birtoka volt. A háborúktól és járványoktól megfogyatkozott lakosság pótlására a 16. században Dalmáciából a török terjeszkedés elől menekülő horvátokkal telepítették be. A falunak 1857-ben 810, 1910-ben 516 lakosa volt.

Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után Jugoszlávia része lett. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része, majd 1993-ban Oprtalj község része lett. 2011-ben a falunak 76 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és kisállattartással foglalkoznak.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent György tiszteletére szentelt plébániatemploma 1582-ben épült romantikus stílusban. Az 1835-ös restauráláskor egy glagolita feliratra bukkantak. A templomban található a Gravisi család 1658-ból származó sírköve. 36 méter magas különálló, órás harangtornyát 1881-ben építették.
  • Szent Jeromos tiszteletére szentelt temploma 1910-ben épült a korábbi, 1580-ban épített templom maradványain.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
810 858 346 427 463 516 1007 994 394 236 170 141 108 89 66 76

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]