Červar-Porat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Červar-Porat
Červar-Porat központja
Červar-Porat központja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségPoreč
Jogállás falu
Polgármester Edi Štifanić
Irányítószám 52449
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség 529 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Červar-Porat (Horvátország)
Červar-Porat
Červar-Porat
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 16′ 20″, k. h. 13° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 20″, k. h. 13° 36′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Červar-Porat témájú médiaállományokat.

Červar-Porat ( olaszul: Porto Cervara ) falu Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Porečhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Porečtől 6 km-re északra, az Isztriai-félsziget nyugati részén az azonos nevű öbölben fekszik. Az öböl két kisebb öbölrészre oszlik, melyek a Lunga és a Sveta Marina nevet viselik.

Története[szerkesztés]

Területe már a történelem előtti időben is lakott volt, melyet egy közeli várhely is tanúsít. A római korban villagazdaságok álltak itt. Az öböl déli részén a Vesna Girardi Jurkić vezette ásatások során nagyméretű „villa rustica” épületegyüttesét tárták fel kerámiák kiégetéséhez használt kemencével és olajpréssel. A kemence az 1. században, míg az olajprés később, a 2. és 3. században működhetett. A villa lakórészében az akkoriban legkorszerűbbnek számító, légfűtéssel és medencékkel ellátott helyiségek voltak. A késő ókorban a villa használati módja megváltozott, majd valószínűleg az 5. – 6. században elpusztult. A feltárások során keresztény kultúra nyomaira is bukkantak. Az olajtermelés és a kerámia tárgyak előállítása e vidék virágzó gazdaságára és kereskedelmére utal.

Červar nagy gazdasági épületegyüttese a 18. – 19. században épült fel a Červar és a Sveti Martin öböl közötti legmagasabb ponton, a Červar-öbölben pedig két gazdasági rendeltetésű épület állt, melyek közül az egyik vendéglő volt. Ezen a helyen az 1970-es években elsősorban szezonális jelleggel új üdülőfalut építettek fel 6500 személy elhelyezésére. A nyaralóházak mellé szálloda és több kiszolgáló létesítmény, boltok, éttermek, valamint a Lunga-öbölben kikötő is épült, mely a vitorlások és motorcsónakok mellett kisebb hajók, jachtok befogadására is alkalmas volt. A falu a honvédő háború idején számos menekült elhelyezésére szolgált. Újabban egyre inkább elveszíti szezonális üdülőfalu jellegét és állandóan lakott településsé válik. 2011-ben 529 lakosa volt. Lakói a közeli Porečen dolgoznak, valamint turizmussal, vendéglátással foglalkoznak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 102 593 529

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]