Materada
| Materada | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Umag |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Vili Bassanese |
| Irányítószám | 52470 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 153 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 70 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 24′ 11″, k. h. 13° 36′ 22″45.403000°N 13.606000°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 11″, k. h. 13° 36′ 22″45.403000°N 13.606000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Materada témájú médiaállományokat. | |
Materada (olaszul: Matterada) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Umaghoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 7 km-re délkeletre elterülő termékeny mezőn, az Umag–Buje főút mellett, a tengerparttól 5 km-re fekszik.
Története
[szerkesztés]Területe már az ókor óta folyamatosan lakott. Első említése a 12. században Abu Abdalláh al-Idríszi arab utazó útleírásában történt. Mai plébániatemploma a középkori templom helyén áll, melynek építési ideje nem ismert, de egy 1531-ből származó glagolita felirat tanúsága szerint akkor már megvolt. A háborúkban és járványokban elpusztult lakosság helyére a 17. században a török elől menekülő dalmáciai és albániai földművesekkel telepítették be. Köztük volt az albániai eredetű Tomica (Tomizza) család is, melynek leszármazottja Fulvio Tomizza 1960-ban kiadott „Materada” című első regényében dolgozza fel e vidék 20. századi történetét. Templomát 1664-ben megújították és bővítették. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1857-ben 518, 1910-ben 297 lakosa volt.
Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 133 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és turizmussal foglalkoznak.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma középkori eredetű, 1664-ben megújították és bővítették, 1941-ben meghosszabbították. Egyhajós épület négyszögletes szentéllyel, melyet a hajótól diadalív választ el. 25 méter magas különálló harangtornyát 1940-ben építették, három harang található benne.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 518 | 553 | 182 | 265 | 222 | 297 | 1173 | 1169 | 252 | 200 | 186 | 130 | 125 | 124 | 129 | 133 |
További információk
[szerkesztés]- Umag város hivatalos oldala (horvátul)
- Umag turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Materada az Istrapédián (horvátul)
- Materada az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 19.)
