Previž

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Previž
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségCerovlje
Jogállás falu
Polgármester Emil Daus
Irányítószám 52402
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség 82 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság360 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Previž (Horvátország)
Previž
Previž
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 17′ 30″, k. h. 14° 01′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 17′ 30″, k. h. 14° 01′ 20″

Previž (olaszul: Previso) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Cerovljéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztriai-félsziget közepén, Pazintól 8 km-re (közúton 12 km-re), községközpontjától 2 km-re északkeletre fekszik. Több kis telep Anzuri, Grandići, Bubići, Čohilji, Grešti, Jurišići, Lovrečići, Previž és Stancija Orlovići tartozik hozzá, melyek a Lipa és Borutski-patakok közötti dombvidéken, valamint Cerovlje és Borut között találhatók.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időben és a római korban is lakott volt. Első említése a 13. században történt az egyházi iratokban, majd 1528-ban a világi iratokban „Prebytschtz, Prebisch” alakban. Az aquileiai pátriárka uralma alá tartozott, majd a 14. században a pazini grófok igazgatása alá került. A velenceiek és a Habsburgok közötti harcokban többször szenvedett súlyos károkat, ezért lakosságának száma csökkent. A 16. században , de valószínűleg még előbb is erős glagolita hagyomány élt a településen. Ennek ékes bizonyítéka egy késő gótikus aranyozott kehelybe Ivan Bubić pap által bekarcolt 1588-as felirat. Egyházilag Previž annak megszűnéséig a pićani püspökséghez tartozott. Káplánját a helyiek választhatták és neki fizették az egyházi tizedet. A Pazintól az Učka-hegység felé vezető főút megépítését követően a 19. század elején lakosságának száma ismét növekedett, különösen azután, hogy ötven évvel később a vasútvonal is megépült. A településnek 1857-ben 162, 1910-ben 233 lakosa volt. Lakói szőlő és gyümölcstermesztéssel, valamint állattartással foglalkoztak. 2011-ben 82 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
162 168 210 212 222 233 0 0 217 233 154 138 113 106 88 82

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Márton tiszteletére szentelt temploma a 16. században épült a korábbi templom helyén, a benne található román stílusú kápolna a 13. – 14. században épült. A templomot 1690-ben bővítették, 1990-ben megújították.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]