Bičići

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bičići
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségBarban
Jogállás falu
Polgármester Denis Kontošić
Irányítószám 52207
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség68 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság262 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bičići (Horvátország)
Bičići
Bičići
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 01′ 30″, k. h. 13° 55′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 01′ 30″, k. h. 13° 55′ 50″

Bičići (olaszul: Bicici) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Barbanhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztria délkeleti részén, Pólától 21 km-re északkeletre, községközpontjáról 12 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu területe már az ókorban is lakott volt, ezt bizonyítja az itt feltárt késő ókori kőből falazott, mellékletek nélküli csontvázas sír.[2] A 952 és 1209 közötti időszakban az Isztria német hűbérurak uralma alatt volt.[3] 1209-ben a Barbanština az aquilei pátriárka fennhatósága alá került, később 13. században a pazini grófság hűbérbirtoka volt. 1374-ben az utolsó pazini gróf halála után Habsburg uralom alá került. 1797-től 1813-ig francia uralom alatt állt, közben 1805-ben az Isztriával együtt a napóleoni Olasz Királyság része lett. A francia uralom több változást is hozott az isztriai települések életében, melyek közül a legfontosabb a hűbéri viszonyok megszüntetése, az egyházi befolyás csökkentése és a települések önállóságának növekedése voltak.[3] Napóleon bukása után a bécsi kongresszus az Isztriát Ausztriához csatolta és egészen 1918-ig osztrák uralom alatt állt. A falunak 1880-ban 112, 1910-ben 124 lakosa volt. Az I. világháború után a falu Olaszországhoz került. Az Isztria az 1943-as olasz kapituláció után szabadult meg az olasz uralomtól. A II. világháború után Jugoszlávia, majd Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 68 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal (főként szőlőtermesztéssel) és állattartással foglalkoznak.

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu északi részén alló Szent Márton tiszteletére szentelt kis temploma valószínűleg a 11. században épült. 1315-ben megújították.[4] Belsejében 14. századi freskók találhatók a „Dominus Bobosius” felirattal, mely név az isztriai határbejárás okiratából is ismert Martin Bobušić bíróként. A 14. század első feléből származó freskók a keresztrefeszítést beszélik el. A határbejárás 1325-ben készült okirata egy Szent Márton kolostort is említ ezen a helyen.[2]

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 112 108 109 124 0 0 158 148 127 91 83 96 88 68

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
  2. a b Bičići (horvát nyelven). www.istrapedia.hr. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
  3. a b Barbanština u povijesnom određenju (horvát nyelven). www.barban.hr. [2014. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 4.)
  4. Kirchen und kapellen in Istrien (német nyelven). www.kroatien-lexikon.de. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
  5. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  6. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf