Bičići
| Bičići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Barban |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Denis Kontošić |
| Irányítószám | 52207 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 69 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 262 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Bičići
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 45° 01′ 30″, k. h. 13° 55′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 01′ 30″, k. h. 13° 55′ 50″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bičići (olaszul: Bicici) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Barbanhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Az Isztria délkeleti részén, Pólától 21 km-re északkeletre, községközpontjáról 12 km-re délnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu területe már az ókorban is lakott volt, ezt bizonyítja az itt feltárt késő ókori kőből falazott, mellékletek nélküli csontvázas sír.[2] A 952 és 1209 közötti időszakban az Isztria német hűbérurak uralma alatt volt.[3] 1209-ben a Barbanština az aquilei pátriárka fennhatósága alá került, később 13. században a pazini grófság hűbérbirtoka volt. 1374-ben az utolsó pazini gróf halála után Habsburg uralom alá került. 1797-től 1813-ig francia uralom alatt állt, közben 1805-ben az Isztriával együtt a napóleoni Olasz Királyság része lett. A francia uralom több változást is hozott az isztriai települések életében, melyek közül a legfontosabb a hűbéri viszonyok megszüntetése, az egyházi befolyás csökkentése és a települések önállóságának növekedése voltak.[3] Napóleon bukása után a bécsi kongresszus az Isztriát Ausztriához csatolta és egészen 1918-ig osztrák uralom alatt állt. A falunak 1880-ban 112, 1910-ben 124 lakosa volt. Az első világháború után a falu Olaszországhoz került. Az Isztria az 1943-as olasz kapituláció után szabadult meg az olasz uralomtól. A második világháború után Jugoszlávia, majd Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 68 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal (főként szőlőtermesztéssel) és állattartással foglalkoznak.
Nevezetességei[szerkesztés]
A falu északi részén alló Szent Márton tiszteletére szentelt kis temploma valószínűleg a 11. században épült. 1315-ben megújították.[4] Belsejében 14. századi freskók találhatók a „Dominus Bobosius” felirattal, mely név az isztriai határbejárás okiratából is ismert Martin Bobušić bíróként. A 14. század első feléből származó freskók a keresztrefeszítést beszélik el. A határbejárás 1325-ben készült okirata egy Szent Márton kolostort is említ ezen a helyen.[2]
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 112 | 108 | 109 | 124 | 0 | 0 | 158 | 148 | 127 | 91 | 83 | 96 | 88 | 68 |
További információk[szerkesztés]
- Barban község hivatalos oldala (horvátul)
- Bičići az Istrapédián (horvátul)
- Bičići az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement
- ↑ a b Bičići (horvát nyelven). www.istrapedia.hr. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
- ↑ a b Barbanština u povijesnom određenju (horvát nyelven). www.barban.hr. [2014. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 4.)
- ↑ Kirchen und kapellen in Istrien (német nyelven). www.kroatien-lexikon.de. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
