Rabac
| Rabac | |
 | |
| Rabac látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Labin |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Tulio Demetlika |
| Irányítószám | 52220 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1257 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 04′ 41″, k. h. 14° 09′ 42″45.078056°N 14.161667°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 41″, k. h. 14° 09′ 42″45.078056°N 14.161667°E | |
| Rabac weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rabac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rabac (olaszul: Portalbona) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Labinhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztria keleti részén, Labin központjától 4 km-re délkeletre a tengerparton egy kis, szelektől védett öbölben fekszik.
Története
[szerkesztés]Területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban is lakott volt. A középkori velencei források szerint Labin alatt a tengerparton már ekkor létezett a Rabaz nevű település. Rabac a 19. század közepén még kis halászfalu volt, szép öbölparti fekvése miatt azonban csakhamar közkedvelt kirándulóhely lett. Az első idelátogató turisták között volt a híres angol író Richard Francis Burton, aki 1876-ban tartózkodott itt.[2] Megkezdődött a nyaralók építése, melyek közül a leghíresebb a cseh származású fiumei kereskedőcsalád a Prohaska család nyaralója volt. Ez sokáig a település legszebb építménye volt, azonban a II. világháború során elpusztult. Rabacnak ezen a részén 12 teniszpálya épült. Megépült a Labin-Rabac út is mely sokat lendített a település forgalmán. Az első rabaci szállodát a Quarnerot 1889. június 11-én nyitották meg. Rabacon vendégeskedett 1907-ben Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös akit a helyiek a főutcán köszöntöttek.[2] A rabaciak kitűnő halászok és tengerészek voltak, sokan vitorlások tulajdonosai, melyeket aztán idővel kiszorítottak a motorcsónakok. A településnek 1880-ban 126, 1910-ben 345 lakosa volt. Az első világháború után Olaszország, a második világháború után Jugoszlávia része lett. Az olasz uralom idején (1925) megépült az első nagyobb szálloda a "Hotel Trieste", melynek ma "Primorje" a neve. Különösen Észak-Olaszországból érkezett sok turista és megsokasodtak a kiadó szobák és magánházak is. Tíz évvel később felépült a "Hotel Dopolarovo", melyben ma a "Jadran" étterem működik. Kikötőjét a környező hegyekben bányászott bauxit berakodásához építették ki. A háború utáni első építkezések az isztriai szénbányászattal kapcsolatban kezdődtek, szállások épültek a bányászok elhelyezésére. A háború idején megszűnt turistaforgalom az 1960-as évek elején kapott újabb lendületet. 1961-ben megalapították a Rabaci Vendéglátóipari Vállalatot, mely a turista forgalmat volt hivatott fellendíteni. Rabac a "Biser Kvarnera" (Kvarner gyöngye) nevet érdemelte ki. 1961 és 1971 között felépültek a ma is látható szállodák (Mediteran, Marina, Lanterna, Apollo, Mimosa, Hedera, Narcis), a családi házak többsége is ebben az időben épült. 1978 és 1989 között több régebbi szállodát is korszerűsítettek. Felépült a Kosi és a Remac turistatelep, a Castor és Pollux szálloda, a Pluton apartmanház, az autóskemping, kiépítették a strandokat. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 1390 lakosa volt. Lakóinak fő megélhetési forrása a turizmusból származik. Ma a Rabacra látogató turisták száma eléri a napi 11 ezret. A vendégek egy szezonban több mint egymillió éjszakát töltenek itt.[2]
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 126 | 195 | 275 | 345 | 0 | 0 | 346 | 290 | 478 | 737 | 1046 | 1373 | 1472 | 1390 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent András apostol tiszteletére szentelt temploma[5] a 15. században épült, Rabac legrégibb épülete. Egyhajós, téglalap alaprajzú épület. A főhomlokzat bejárati ajtaja csúcsívvel zárul, míg a déli falon egy másik, félköríves ajtó található. A sarkokat masszívabb kőtömbök erősítik, az egyiken a kőfaragó AR jelzése olvasható, a felette lévő kövön pedig kereszttel díszített címere látható. A kápolna síkmennyezetű. Az északi és a homlokzati falakba két ősi feliratos kőtöredéket építettek be. Kapuzata és ablakai gótikus stílusúak. Szent Andrást ábrázoló oltárképe 1893-ban készült.
Galéria
[szerkesztés]-
Rabac nyaralói felkúsznak a domboldalra -
Rabac kikötője -
Kikötői részlet -
Kikötői részlet -
Rabac látképe -
A strand részlete
Források
[szerkesztés]- Labin város hivatalos oldala (horvátul)
- Labin-Rabac turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Rabac az Istrapédián (horvátul)
- Rabac az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c Rabac - Biser Kvarnera (horvát nyelven). www.rabac-labin.com. (Hozzáférés: 2013. december 11.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-870.
