Klenovšćak

Klenovšćak
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Isztria
Község	Lanišće
Jogállás	falu
Polgármester	Marijan Poropat
Irányítószám	52420
Körzethívószám	(+385) 052
Népesség
Teljes népesség	5 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	670 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Klenovšćak Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 26′ 30″, k. h. 14° 03′ 00″45.441666666667, 14.05
Sablon • Wikidata • Segítség

Klenovšćak (olaszul: Clenosciacco) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Lanišćéhez tartozik.

Fekvése

Az Isztriai-félsziget északi részén a Ćićarija-hegység területén, Buzettől 8 km-re északkeletre, községközpontjától 7 km-re északnyugatra egy völgyben fekszik. Itt halad át a Lanišćéből Brestre menő út. Erdei utak kötik össze a szomszédos Slum, Trstenik és Rašpor falvakkal.

Története

Klenovšćak a középkorban a rašpori uradalom része volt. Első írásos említése az 1358-as urbáriumban történt „Clunischach” alakban. A falu felső részét Kaštelnak nevezik, közelében áll a Szent Katalin tiszteletére szentelt templom a temetővel. Az aquileai pátriárka és a goriciai grófok uralma alatt állt. A terület 1394-ben velencei uralom alá került. A 19. században Buzet község része lett. A falunak 1857-ben 130, 1910-ben 156 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból, állattartásból éltek. Egyházilag a közeli Brest plébániájához tartoztak. Áruikat főként Triesztben értékesítették. 1944. augusztus 10-én a környező településekkel együtt német és olasz csapatok felgyújtották, lakóit elhurcolták. 2011-ben mindössze 5 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
130	141	120	145	169	156	0	110	102	77	47	23	14	10	6	5

Külső hivatkozások

• Lanišće község hivatalos oldala
• Lanišće és a környező települések

Jegyzetek

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.