Klenovšćak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Klenovšćak
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségLanišće
Jogállás falu
Polgármester Marijan Poropat
Irányítószám 52420
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség5 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság670 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Klenovšćak (Horvátország)
Klenovšćak
Klenovšćak
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 26′ 30″, k. h. 14° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 30″, k. h. 14° 03′ 00″

Klenovšćak (olaszul: Clenosciacco) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Lanišćéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztriai-félsziget északi részén a Ćićarija-hegység területén, Buzettől 8 km-re északkeletre, községközpontjától 7 km-re északnyugatra egy völgyben fekszik. Itt halad át a Lanišćéből Brestre menő út. Erdei utak kötik össze a szomszédos Slum, Trstenik és Rašpor falvakkal.

Története[szerkesztés]

Klenovšćak a középkorban a rašpori uradalom része volt. Első írásos említése az 1358-as urbáriumban történt „Clunischach” alakban. A falu felső részét Kaštelnak nevezik, közelében áll a Szent Katalin tiszteletére szentelt templom a temetővel. Az aquileai pátriárka és a goriciai grófok uralma alatt állt. A terület 1394-ben velencei uralom alá került. A 19. században Buzet község része lett. A falunak 1857-ben 130, 1910-ben 156 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból, állattartásból éltek. Egyházilag a közeli Brest plébániájához tartoztak. Áruikat főként Triesztben értékesítették. 1944. augusztus 10-én a környező településekkel együtt német és olasz csapatok felgyújtották, lakóit elhurcolták. 2011-ben mindössze 5 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
130 141 120 145 169 156 0 110 102 77 47 23 14 10 6 5

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.