Baredine (Buje)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baredine
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Isztria
Község Buje
Jogállás falu
Polgármester Edi Andreašić
Irányítószám 52460
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség 63 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 166 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baredine (Horvátország)
Baredine
Baredine
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 22′ 30″, k. h. 13° 39′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 30″, k. h. 13° 39′ 45″
Baredine weboldala

Baredine falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Bujéhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 16 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re délre, a Bujština területén levő termékeny dombvidéken fekszik. Brtoniglából kerékpárút vezet ide.

Története[szerkesztés]

Területe már a történelem előtti idők óta lakott. Ezt bizonyítják az itt talált ókori várhelyek és feliratos kőtöredékek. A települést 16. és 17. században a Balkánról, főként Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1880-ban 123, 1910-ben 193 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1993-ban újraalakították a történelmi Buje községet. 2011-ben 63 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ezen belül főként szőlő, olajbogyó, búza és kukorica termesztéssel, valamint állattartással foglalkoznak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 123 169 193 193 0 0 260 165 131 66 53 52 68 63

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]