Žbandaj
| Žbandaj | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Poreč |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Edi Štifanić |
| Irányítószám | 52440 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 538 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 296 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 12′ 36″, k. h. 13° 41′ 13″45.210092°N 13.686823°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 36″, k. h. 13° 41′ 13″45.210092°N 13.686823°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Žbandaj témájú médiaállományokat. | |
Žbandaj (olaszul: Sbandati) falu Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Porečhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztriai-félsziget nyugati részén, Poreč központjától 8 km-re délkeletre, a 302-es számú Poreč–Baderna főút mentén fekszik. A vonzáskörzetébe tartozó települések: Buići, Filipini, Jehnići, Kadumi, Kirmenjak, Ladrovići, Mičetići, Mihelići, Montižana, Radmani, Radoši, Ružići és Veleniki, valamint Kaligari és Nadlun telepek.
Története
[szerkesztés]Žbandaj tágabb vidéke már a történelem előtti időkben is lakott volt. Ezt bizonyítják az itt fellelhető bronzkori illír várhelyek. A római korban Parentium városának területéhez tartozott. A 16. században járványok és a háborúk következtében kipusztult lakosság helyére 1570-ben Juraj Filipin poreči várkapitány a Zárai-öbölben fekvő Zemunikról érkezett negyven családdal telepítette be, akiket a velencei hatóságok a török által veszélyeztetett, akkor még velencei fennhatóság alatt állt területről telepítettek ide. Az újonnan érkezettek megművelték a környező földeket, mely a település terjeszkedéséhez vezetett. Megváltozott a mezőgazdaság szerkezete is, mivel ezt követően az állattartás egyenrangúvá vált a földműveléssel. A helyi közösség vezetését a zsupán látta el. Első ismert zsupánja az 1607-ben említett Šime Filipin volt. A lakosság további gyarapodása a következő évtizedekben is folytatódott. 1622 után újabb jelentős betelepülési hullám érkezett Dalmácia, Montenegró, Bosznia, Albánia, Friuli, Treviso és a görög Kréta területeiről.
A falunak 1857-ben 618, 1910-ben 227 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 415 lakosa volt. Lakói a közeli Porečen dolgoznak, valamint mezőgazdasággal, turizmussal, vendéglátással foglalkoznak.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent János és Szent Pál apostolok tiszteletére szentelt plébániatemploma 1595-ben épült a korábbi templom helyén. Háromhajós épület, melynek homlokzata felett emelkedik a 25 méter magas, alul négyszögű, felső részén nyolcszögű harangtorony. Három oltára közül a főoltáron a Szűzanya és a két védőszent ábrázolása látható. A mellékoltárok Szűz Mária és Páduai Szent Antal tiszteletére vannak szentelve. Keresztelőmedencéje a bevésett felirat szerint 1688-ból való.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 618 | 680 | 157 | 154 | 157 | 227 | 1521 | 1349 | 208 | 182 | 181 | 148 | 148 | 188 | 296 | 415 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 7.)
További információk
[szerkesztés]- Poreč város hivatalos oldala (horvátul)
- Poreč turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Poreč város információs portálja (magyarul) (angolul) (németül) (horvátul)
- Žbandaj az Istrapédián (horvátul)
- Žbandaj az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
