Vilanija

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilanija
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Isztria
Község Umag
Jogállás falu
Polgármester Vili Bassanese
Irányítószám 52470
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség 266 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 46 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vilanija (Horvátország)
Vilanija
Vilanija
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 26′ 00″, k. h. 13° 34′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 00″, k. h. 13° 34′ 50″

Vilanija (olaszul: Villania) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Umaghoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 5 km-re keletre a Petrovija–Plovanija út mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már az ókorban éltek emberek, melyről több itt talált lelet, sírkőlapok, pénzek, üveg- és cserépmaradványok tanúskodnak. A falutól északra fekvő Klija nevű településrészen villagazdaság épületegyütteséből fennmaradt egy egyszerű, négyszög alaprajzú kápolna, melyet Szent Miklós tiszteletére szenteltek. Ennek a történelem előtti időktől a középkorig lakott területnek a régészeti kutatása még nem történt meg. A 10. században ez a vidék adományozás révén az aquileiai pátriárka birtoka lett. 1269-ben Umaggal együtt a Velencei Köztársaság foglalta el és egészen 1797-ig meg is tartotta. A 16. és 17. században a Balkánról, főként Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1880-ban 127, 1910-ben 178 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 266 lakosa volt. Lakói a termékeny talajnak és a kedvező klímának köszönhetően főként mezőgazdasággal foglalkoznak.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós tiszteletére szentelt kápolnája egyszerű, négyszög alaprajzú épület. Berendezésének legértékesebb darabjai az oltár 17. századi fából faragott színes retablója, Szent Miklós, Szent Pelegrin és Szent Márk szobrai. A helyi hagyomány szerint a kápolna építése a velencei uralom kezdetével (1269) van kapcsolatban és a titulusa eredetileg Szent Márk volt.
  • A faluban a 19. századi népi építészet több szép példája maradt fenn.
  • Vilanija és Vardica között az Antenal d. d. Vilanija kőbányája működik.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 127 135 145 178 0 0 180 126 148 100 108 145 178 266

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]