Gržini

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gržini
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségŽminj
Jogállás falu
Irányítószám 52341
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség136 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gržini (Horvátország)
Gržini
Gržini
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 06′ 40″, k. h. 13° 56′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 06′ 40″, k. h. 13° 56′ 00″

Gržini (olaszul: Grizzini) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Žminjhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztria középső részén, Labintól 15 km-re nyugatra, községközpontjától 5 km-re délkeletre fekszik. A táj rendkívül változatos, legelők, rétek, kertek, szántók és erdők váltják egymást. A falun kerékpárút halad át.

Története[szerkesztés]

1880-ban 134, 1910-ben 192 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. Az 1943-as olasz kapituláció után szabadult meg az olasz uralomtól. A második világháború után Jugoszlávia, majd Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. Žminj község 1993-ban alakult meg. 2011-ben a falunak 136 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal, kisállat tenyésztéssel és az utóbbi időben egyre inkább falusi turizmussal foglalkoznak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 134 154 159 192 0 0 193 175 163 174 149 154 147 136

Nevezetességei[szerkesztés]

A Stari Gočan (Galzana, Golzana, Golčan, Gradina) régészeti lelőhely Barban és Žminj községek közötti határon, egy dombon található. Itt egy ellipszis alakú ókori erőd maradványai találhatók, nagy kőtömbökből épített védőfallal. Az erődítmény építése a 4. században kezdődött. Falakkal és négyszögletes tornyokkal ellátott erődítmény volt, a központjában egy nagyobb szabadon álló torony állt. A falakon kívül két szakrális épületet tártak fel, amelyek román stílusú, a hátsó falsíkból kiugró, félköríves apszissal készültek. A megtalált régészeti anyagok száma és jellege a helyszín jelentőségéről tanúskodik, mert fontos támpont a túlnyomórészt szláv lakosságú középkori település életének tanulmányozásában.[4]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]