Mutvoran
| Mutvoran | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Marčana |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 52208 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 21 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 57′ 32″, k. h. 13° 59′ 02″44.959000°N 13.984000°EKoordináták: é. sz. 44° 57′ 32″, k. h. 13° 59′ 02″44.959000°N 13.984000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mutvoran (olaszul: Momarano) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Marčanához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztria délkeleti részén, Pólától 18 km-re északkeletre, községközpontjától 2 km-re keletre egy, a Prodoltól a Budava-öbölig húzódó völgy feletti magaslaton fekszik.
Története
[szerkesztés]Mutvoran az Isztria egyik legősibb települése, melynek helyén már a bronzkorban is erődített település állt. Valószínűleg azonos az illír hisztri törzs "Faveria" nevű várával, amelyet a környék többi várához hasonlóan i. e. 177-ben foglaltak el a rómaiak, akik a várat újjáépítették. Fő feladata a Pólából Liburnián keresztül vezető fontos kereskedelmi és hadiút ellenőrzése volt. A település alatti Budava öbölben levő kikötő egészen a Nyugatrómai Birodalom bukásáig 476-ig fontos szerepet játszott, sőt még a bizánci időszakban is 8. század végéig jelentős kereskedelmi forgalmat bonyolított le. Erős várának köszönhetően bizánci kézen maradt a szlávok 6. és 7. századi beözönlése idején is. 788-ban frank uralom alá került, majd pólai püspökségi, apátsági és káptalani birtok lett.
Az erődítések maradványa a falu körüli kettős falgyűrű fennmaradt részei, melyek még mindig mintegy egy kilométer hosszan láthatók. 804-ben Mutvoran küldöttei részt vettek a Nagy Károly által összehívott birodalmi gyűlésen. A középkori település is az ókori falak mögött fejlődött ki. 1150-ben "Castrum Mons Marianus", 1325-ben az isztriai határbejárás okiratában "Motmoran" néven szerepel. 1331-ben velencei uralom alá került, akik falait 1336-ban és 1417-ben helyreállították. Az uszkók háború, az 1631-es nagy pestisjárvány pusztítása és a káptalan megszűnése után Mutrovan elveszítette korábbi jelentőségét.
A 17. században a szomszédos Krnicával és Kavrannal együtt Dalmáciából a török elől menekülő horvátokkal telepítették be. Amíg a környező települések ezt követően fejlődtek, addig Mutvoran tovább hanyatlott. A falunak 1880-ban 41, 1910-ben 84 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek, illetve a közeli nagyobb településeken dolgoztak. Az első világháború után a falu Olaszországhoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2001-ben falainak egy részét és kaputornyát helyreállították. 2011-ben a falunak 25 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt plébániatemploma 1431-ben épült, valószínűleg a régebbi templom alapjain. A templom négyszög alaprajzú egyenes záródású csarnoképület, belső kialakítású apszissal és sekrestyével, dongaboltozattal, a homlokzat jobb oldalába épített harangtoronnyal, melyek megőrizték a román stílus nyomait. Homlokzatán szép rózsaablak látható. A gazdagon díszített belső tér a templom egykori híveinek vagyonosságát jelzi. Berendezéséből kiemelkedik egy 16. századi reneszánsz oltár 1520-ban készített retablóval, Campse velencei szobrászművész által fából faragott szép szobrokkal, egy gazdagon díszített 1431-ből származó síremlék, egy 1598-ban készített késő gótikus tabernákulum, egy 1760-ból származó barokk gyóntatószék és egy további szép oltár. A templom legrégibb tárgya egy oltár menzája, melyet római sírkőből faragtak ki. Az oldalfalán elhelyezett címer emlékeztet Altobello Averoldi pólai püspökre (1497–1531) a templom megújításának szorgalmazójára és elindítójára. 1622-ben épített harangtornya 25 méter magas.
- Szent Margit tiszteletére szentelt temetőkápolnájának falába figurális díszítésű 11. századi kőtöredékek és néhány 14. – 17. századi sírkő töredéke van befalazva.
- Az egykori erődítések maradványa a falu körüli kettős falgyűrű fennmaradt részei még mindig mintegy egy kilométer hosszan láthatók. A falak egy részét a hármas főkapuval, a glagolita feliratos toronnyal és kapu előtti loggiával 2001-ben helyreállították.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 41 | 49 | 60 | 84 | 0 | 0 | 81 | 77 | 63 | 57 | 39 | 32 | 23 | 25 |
További információk
[szerkesztés]- Marčana község hivatalos oldala (horvátul)
- Marčana információs portálja (horvátul)
- Mutvoran az Istrapédián (horvátul)
- Mutvoran az Istarska enciklopédián (horvátul)
- A falu és a plébániatemplom rövid története (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
