Kloštar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kloštar
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségVrsar
Jogállás falu
Polgármester Franko Štifanić
Irányítószám 52450
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség39 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság117 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kloštar (Horvátország)
Kloštar
Kloštar
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 08′ 30″, k. h. 13° 42′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 08′ 30″, k. h. 13° 42′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kloštar témájú médiaállományokat.

Kloštar ( másképpen Mihovil nad Limom, olaszul: San Michele di Leme) falu Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Vrsarhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztriai-félsziget nyugati részén, a Poreština területén Porečtől 15 km-re délkeletre, községközpontjától 10 km-re keletre, a Lim-öböl északi partja felett fekszik. Tőle keletre ágazik le a 21-es számú Póla-Trieszt főútról a Vrsar felé menő 5002-es számú út.

Története[szerkesztés]

A bencés kolostor helyén már a 6. században a bencések által épített keresztény templom állt. Ezt a templomot valószínűleg egy avar-szláv támadás során rombolták le, de a 9. században újjáépítették. A 10. század végén ugyancsak a bencések alapítottak kolostort ezen a helyen. A kolostor a környező vidék nemeseinek adományaiból csakhamar jelentős birtok központjává vált. A kolostorban élt egy ideig 1002 körül Szent Romuald, akit a kolostor alapítójának is tartanak. Szent Romuald Ravennában született 956-ban a gazdag Onesti családban és megalapította a kamalduli szerzetesrendet, az Isztrián pedig a kloštari mellett a ma Kanfanarhoz tartozó Dvigradhoz közeli Szent Petronella kolosotort is ő alapította. 1041-ben a kolostor apátja Giovanni felépíttette a réginél sokkal nagyobb Szent Mihály templomot. A két templommal szemben egy másik nagy épület romjai is látszanak, melyet egy századokkal később épített vár romjainak tartanak. 1300-ban a szerzetesek elhagyták a kolostort és Bonifacio poreči püspök 1305-ben úgy hartározott, hogy a templomos lovagoknak adja. 1314-ben kamalduli szerzetesek érkeztek ide. A kolostor a 15. századig a poreči püspökhöz, egyházjogilag az aquileiai pátriárkához tartozott. 1516-ban járvány pusztított, majd az osztrák-velencei háborútól szenvedett. A szerzetesek csak 1528-ban tértek újra vissza az ősi falak közé. A bencések X. Ince pápa rendeletére 1652-ben hagyták el a kolostort, amely 1707-től világi birtok lett, majd egészségügyi okok miatt kiürítették. 1771-ben a trevisoi Coletti gróf vásárolta meg, aki abban az isőben Porečen élt. 19. század közepén a család kihalása után osztrák állami tulajdon lett. Az osztrák hatóságok laktanyaként használták, majd erdőőröket szállásoltak el benne.

A falunak 1900-ban 34, 1910-ben 18 lakosa volt. Az I. világháború következményei nagy politikai változásokta hoztak az Isztrián. 1920-tól 1943-ig az Isztriával együtt olasz uralom alá tartozott. Az olasz kapitulációt (1943. szeptember 8.) követően az Isztria német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A település végül csak 1945 május elején szabadult fel. A háborút hosszas diplomáciai harc követte Jugoszlávia és Olaszország között az Isztria birtoklásáért. Az 1947-es párizsi békekonferencia Jugoszláviának ítélte. 1991-óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 39 lakosa volt, mezőgazdaságból (gabona, szőlő, olajbogyó) és állattartásból éltek.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomát kora román stíluban a 11. században építették félköríves apszissal. Az apszisban fennmaradtak az ismeretlen bencés mester által alkotott falfestmények töredékei (jelenetek Szent istván vértanúságából és az apátok ábrázolásai).
  • Mellette látható a 6. századi bencés templom benne az egykori falfestmények nyomaival.
  • Az egykori kolostor épületegyüttese ma romokban áll, benne még látható a ciszterna kútkávája.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 34 18 0 0 92 73 61 48 46 40 42 39

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]