Belavići (Marčana)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belavići
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségMarčana
Jogállásfalu
Irányítószám52207
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség22 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 00′ 04″, k. h. 14° 00′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 00′ 04″, k. h. 14° 00′ 07″
SablonWikidataSegítség

Belavići (olaszul: Bellavici) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Marčanához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztria délkeleti részén, Pólától 21 km-re, községközpontjától 6 km-re északkeletre, a Pólából Labinba vezető főúttól 2 km-re keletre, a Raša-öböltől 2 km-re nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Nevét egykori birtokosairól a Belavić családról kapta. 1880-ban 42, 1910-ben 54 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból (gabona, szőlő és olajbogyó termesztés), valamint állattartásból éltek. Az első világháború után a falu Olaszországhoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 37 lakosa volt. Egyházilag sokáig a barbani plébánia káplánja látta el szolgálatát, 1988-tól az újonnan alapított hreljići plébániához tartozik.

Tomiszláv király koronájának legendája[szerkesztés]

A faluhoz kapcsolódik egy a horvát koronázási jelvényekhez kapcsolódó legenda. Eszerint amikor a 14. században elkeseredett harcok voltak a magyar trónudótlással kapcsolatban. Több jelölt is volt a trónra és minden pártnak megvolt a maga jelöltje. A horvátok azt tartották, hogy a közös királyt Szent István és Tomiszláv király koronájával is meg kell koronázni. A hajók, melyek Nápolyból a horvátok által támogatott királyjelöltet hozták, akit meg kellett volna koronázni összetalálkoztak az ellenséges jelölt erőivel és az a hajó, amely a jogart, a koronát és a kardot hozta a Raša-öbölben rejtőzött el. A legenda szerint ekkor az öböl részét képező Blaz nevű kis öblöcskében rejtették el a horvát koronázási jelvényeket, melyeknek attól fogva nyoma veszett. Háromszáz évvel később érdekes esemény történt az öbölhöz közel fekvő Belavići nevű faluban. A Velence által kinevezett helytartó adószedés céljából járta körbe az isztriai településeket és szokás szerint a helyi bírónak kellett vendégül látni őt, akit akkor Grgo Belavićnak hívtak. A bíró a látogatás hivatalos része után a helytartónak és kíséretének bőséges vacsorát adott. A vacsora után, amikor a vendégek a bor hatása alá kerültek a házigazda gyorsan kilopózott a házból és fején koronával, kezében jogarral, vállán palásttal tért vissza, hencegve elvonult a vendégek előtt, majd újra eltűnt. Másnap reggel amikor a vendégeknek derengeni kezdett ami az előző este történt helytartó kérdőre vonta a házigazdát a csodás esemény miatt, de az a pompás vacsorán kívül semmire sem emlékezett. Ezzel napirendre is tértek az események fölött és azt a bor hatásának tulajdonították, de máig tartja magát az a hit, hogy Tomiszláv király koronája még mindig ott rejtőzik valahol a kis Blaz-öbölben.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 42 55 60 54 0 0 79 70 61 53 30 23 27 37

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]