Triban (Buje)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Triban
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségBuje
Jogállás falu
Polgármester Edi Andreašić
Irányítószám 52460
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség127 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Triban (Horvátország)
Triban
Triban
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 24′ 00″, k. h. 13° 41′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 24′ 00″, k. h. 13° 41′ 30″
Triban weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Triban témájú médiaállományokat.

Triban (olaszul: Tribano) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Bujéhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 15 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re délkeletre, a Bujština területén, a Bujéból Grožnjan felé menő út mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A közeli Krog várának falmaradványai arra utalnak, hogy itt már a történelem előtti időben is éltek emberek. A 16. és 17. században a Balkánról, főként Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1857-ben 240, 1910-ben 327 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1993-ban újraalakították a történelmi Buje községet. 2011-ben 127 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ezen belül főként szőlő, gabona és gyümölcstermesztéssel, állattartással és újabban egyre inkább turisták vendéglátásával foglalkoznak.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent György tiszteletére szentelt egyhajós plébániatemploma 1656-ban épült, 1758-ban bővítették. Különálló 22 méter magas harangtornya 1872-ben épült fehér kövekből. Impozáns gúla alakú toronysisakja van. Belseje stukkókkal és freskókkal gazdagon díszített. Barokk főoltárán a sárkánnyal küzdő Szent György és a gyermekét karján tartó Szent József szobra áll. Két mellékoltára az Irgalmasság anyja és Szent Rókus tiszteletére van szentelve. A bejárat egyik oldalán érdekes felirat van befalazva, mely szerint XXII. János pápa negyven napos bűnbocsánatot ad annak aki a templomot meglátogatja, IV. Kelemen pápa pedig 3800 évi bűnbocsánatot ad annak aki megcsókolja a keresztet és szentmisét hallgat.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
240 254 273 301 342 327 335 307 344 200 211 187 151 173 150 127

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]