Belaj (Cerovlje)
| Belaj | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Cerovlje |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Emil Daus |
| Irányítószám | 52434 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 12 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 212 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 16′ 16″, k. h. 14° 06′ 36″45.271000°N 14.110000°EKoordináták: é. sz. 45° 16′ 16″, k. h. 14° 06′ 36″45.271000°N 14.110000°E | |
 | |
Belaj falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Cerovljéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Isztriai-félsziget közepén, Pazintól 16 km-re északkeletre, községközpontjától 8 km-re keletre fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Belaj közelében ma romokban álló Sveti Martin (Schabez vagy Possert) várkastélyát a 11. században építtette Ulrik isztriai őrgróf, 1367-ig az aquileiai pátriárka tulajdona volt, majd 1529-ig a pazini grófsághoz tartozott, amikor a Barbo család birtoka lett. A kastély a 17. század elején az uszkók háborúban súlyosan megrongálódott és azóta romokban áll. A Pazinból a Raša völgybe menő út közelében emelkedő dombon álló négyszögletes alaprajzú kastélyt a Barbo család építtette a 16. század második felében. 1668 és 1945 között az Auersperg család nyári kastélya volt. A településnek 1857-ben 168, 1910-ben 140 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak 2011-ben 16 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 168 | 174 | 182 | 157 | 167 | 140 | 138 | 162 | 133 | 122 | 111 | 63 | 44 | 34 | 18 | 16 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Belaj kastélyát[4] a 16. század második felében a Barbo család építtette. A 17.és a 18. században barokk stílusban építették át. A kastély négyszög alaprajzú, belső udvara felől mind a földszinti, mind az emeleti részen félköríves árkádokkal. Emeletén a kastélyt és környékét ábrázoló festményekből rendezett galéria látható. A földszinten található a Szent Henrik tiszteletére szentelt 15. századi kápolna barokk márvány oltárral. A reneszánsz oltárlapon Szent Henrik oltárképe látható. Falába díszes faragott sírfedőlapok vannak befalazva, melyeket az egykori Čepić-tavi pálos kolostorból hoztak át ide a kolostor 1783-as bezárásakor. Köztük látható a Barbo családnak, Martin Mojsijevićnek Kozljak urának 15. századi sírlapja, valamint több kršani, kozljaki és pazi nemes család sírlapjai. A kastélytól jobbra és balra gazdasági épületek, pincék, istállók sorakoznak.
- A kastély közelében találhatók Sveti Martin egykori négyszögletes saroktornyos várkastélyának romjai. A várkastélyt a 11. században építtette Ulrik isztriai őrgróf. A 16. században teljesen megújították, de a 17. század elején az uszkók háborúban olyan súlyosan megrongálódott, hogy többé nem állították helyre. A romok közelében egy Szent Márton templom is található.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Cerovlje község hivatalos oldala (horvátul)
- Belaj az Istrapédián (horvátul)
- Belaj az Istarska enciklopédián (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. november 8.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3102.
