Belaj (Cerovlje)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belaj
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségCerovlje
Jogállás falu
Polgármester Emil Daus
Irányítószám 52434
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség12 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság212 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 16′ 16″, k. h. 14° 06′ 36″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 16″, k. h. 14° 06′ 36″
SablonWikidataSegítség

Belaj falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Cerovljéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztriai-félsziget közepén, Pazintól 16 km-re északkeletre, községközpontjától 8 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A Belaj közelében ma romokban álló Sveti Martin (Schabez vagy Possert) várkastélyát a 11. században építtette Ulrik isztriai őrgróf, 1367-ig az aquileiai pátriárka tulajdona volt, majd 1529-ig a pazini grófsághoz tartozott, amikor a Barbo család birtoka lett. A kastély a 17. század elején az uszkók háborúban súlyosan megrongálódott és azóta romokban áll. A Pazinból a Raša völgybe menő út közelében emelkedő dombon álló négyszögletes alaprajzú kastélyt a Barbo család építtette a 16. század második felében. 1668 és 1945 között az Auersperg család nyári kastélya volt. A településnek 1857-ben 168, 1910-ben 140 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak 2011-ben 16 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
168 174 182 157 167 140 138 162 133 122 111 63 44 34 18 16

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Belaj kastélyát[4] a 16. század második felében a Barbo család építtette. A 17.és a 18. században barokk stílusban építették át. A kastély négyszög alaprajzú, belső udvara felől mind a földszinti, mind az emeleti részen félköríves árkádokkal. Emeletén a kastélyt és környékét ábrázoló festményekből rendezett galéria látható. A földszinten található a Szent Henrik tiszteletére szentelt 15. századi kápolna barokk márvány oltárral. A reneszánsz oltárlapon Szent Henrik oltárképe látható. Falába díszes faragott sírfedőlapok vannak befalazva, melyeket az egykori Čepić-tavi pálos kolostorból hoztak át ide a kolostor 1783-as bezárásakor. Köztük látható a Barbo családnak, Martin Mojsijevićnek Kozljak urának 15. századi sírlapja, valamint több kršani, kozljaki és pazi nemes család sírlapjai. A kastélytól jobbra és balra gazdasági épületek, pincék, istállók sorakoznak.
  • A kastély közelében találhatók Sveti Martin egykori négyszögletes saroktornyos várkastélyának romjai. A várkastélyt a 11. században építtette Ulrik isztriai őrgróf. A 16. században teljesen megújították, de a 17. század elején az uszkók háborúban olyan súlyosan megrongálódott, hogy többé nem állították helyre. A romok közelében egy Szent Márton templom is található.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]