Lupoglav
| Lupoglav | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Lupoglav |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Franko Baxa |
| Irányítószám | 52426 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 836 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 10″, k. h. 14° 06′ 27″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 10″, k. h. 14° 06′ 27″ | |
| Lupoglav weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lupoglav témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lupoglav (olaszul: Lupogliano) falu és község Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag települések Boljun, Boljunsko Polje, Brest pod Učkom, Dolenja Vas, Lesišćina, Ravno Brdo, Semić és Vranja települések tartoznak hozzá.
Fekvése[szerkesztés]
Az Isztriai-félsziget északkeleti részén a Ćićarija-hegység délnyugati lejtői alatt, Buzettól 11 km-re keletre, az A8-as autópálya és a 44-es számú főút csomópontja közelében fekszik. Itt halad át a Ljubljanából Pólába menő vasútvonal.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A középkorban a hozzá tartozó Gorenja Vas település feletti sziklacsúcson vár épült, melynek két szolgálófaluja Gorenja Vas és Dolenja Vas volt. A vár a 11. században a bajor herceg birtoka volt, aki 1111-ben az uradalommal együtt az aquileai pátriárkának ajándékozta. A birtokot több vazallus hűbérúri család igazgatta, végül a pazini grófság része lett. A 16. században a török elleni harcokban tett érdemeiért Ferdinánd királytól Kruzsics Péter kapta meg. 1634-ben a Brigido család szerezte meg, akik 1646-ban a régi vár alatt a Vranje és Roča közötti út mellett új erődített nyári kastélyt építettek. A falu a kastély körül fejlődött ki a 19. és 20. században. Fejlődésének különösen a Laibach-Póla vasútvonal megépítése adott nagy lendületet. A falunak 1857-ben 218, 1910-ben 367 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással és egyéb szolgáltatásokkal, főként üzleteléssel foglalkoztak. 1890 és 1910 között Lupoglava volt a hivatalos neve. 2011-ben a falunak 291, a községnek összesen 935 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 218 | 225 | 280 | 298 | 347 | 367 | 426 | 397 | 364 | 466 | 340 | 292 | 262 | 309 | 328 | 291 |
Nevezetességei[szerkesztés]
A két emeletes Brigido-kastély[4] 1646-ban épült. Felső részét lakás, földszintjét gazdasági célra használták. Belsejében fennmaradtak a stukatúr geometriai alakzatai és a házi kápolna felszerelése. A kastélyt erődfalak erősítették, melyek még ma is emeletnyi magasságban állnak. A kastély ma nagyon rossz állapotban, részben tető nélkül üresen áll.
Boldog Augustin Kažotić tiszteletére szentelt római katolikus temploma[5] 1818-ban épült késő barokk-klasszicista stílusban. Egyhajós, négyszögletes alaprajzú épület, kívül sokszögű, belül félköríves szentélyzáródással, sekrestyével és a főhomlokzaton emelkedő harangtoronnyal. A hajó és a szentély belseje cseh boltozattal rendelkezik, míg az apszis kupolával van boltozva. A berendezés legértékesebb része Szent Györgynek szentelt, márványból készített főoltára, melyet Antonio Michelazzi barokk szobrászművész készített 1743 és 1746 között. Eredetileg a zágrábi székesegyházban állt, és a 19. század végi neogótikus felújítás után hozták ide át.
Források[szerkesztés]
- Lupoglav község hivatalos oldala
- A község települései Archiválva 2013. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Lupoglav az Istrapedián
- Lupoglav az Isztria enciklopédián
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RRI-0344-1974.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1879.
