Ugrás a tartalomhoz

Jesenovik

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jesenovik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségKršan
Jogállásfalu
PolgármesterValdi Runko
Irányítószám52233
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség42 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 13′ 52″, k. h. 14° 10′ 19″45.231000°N 14.172000°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 52″, k. h. 14° 10′ 19″45.231000°N 14.172000°E
SablonWikidataSegítség

Jesenovik (olaszul: Iessenovizza / Santa Maria del Lago) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Kršanhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Isztriai-félsziget északkeleti részén, Labintól 20 km-re, községközpontjától 10 km-re északkeletre, az A8-as autópályát a 64-es számú főúttal összekötő 500-as számú úttól keletre, a Čepić mező északkeleti szélén és az Učka-hegység nyugati lejtőin fekszik. Itt halad át a Šušnjevica–Kožljak út. Több kisebb szétszórt telepet (Karlović, Surjani, Soldatići, Latkovići stb.) foglal magában.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint az ókorban a kelták liburn törzse élt ezen a vidéken. A középkorban a kožljaki uradalomhoz tartozott. A 15. – 16. században isztroromán nyelvet beszélő állattartó népesség lakta. A 17. század elején az uszkók háború következtében elnéptelenedett és keletről a török elől menekülő új lakosság népesítette be. Az írásos forrásokban „Jesenovica, Jesenović, Iessenovizza, Iessenovo” alakban szerepel. A falunak 1857-ben 245, 1910-ben 280 lakosa volt. lakói mezőgazdasággal (szőlő, gyümölcs, gabona) és állattartással (szarvasmarha, sertés, juh) foglalkoztak. 2011-ben 58 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
245 242 271 280 277 280 250 237 227 217 155 106 92 80 59 58

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Kvirin tiszteletére szentelt temploma[4] a Lupoglav - Štalije vasútvonal felett található. A templom a 13. században épült román stílusban. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület, két félköríves apszissal. Késő gótikus freskói a 15. század közepén készültek, az oltár melletti északi falon jó állapotban maradtak fenn. A Szűzanya a kis Jézussal, Szent József, apostolok, szentek és próféták ábrázolása látható rajtuk. Alkotója az akkoriban ismert festő Konstanzi Albert mester volt, aki a plomini plébániatemplomban is dolgozott. A bal oldali apszisban még korábbi, 14. századi falfestmények is láthatók. Homlokzatát a 16. században építették át. A déli fal ablaka felett a kőbe faragva glagolita írással az 1507-es évszám olvasható.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]