Vrvari

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vrvari
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségPoreč
Jogállás falu
Polgármester Edi Štifanić
Irányítószám 52440
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség 744 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság73 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vrvari (Horvátország)
Vrvari
Vrvari
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 13′ 30″, k. h. 13° 38′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 13′ 30″, k. h. 13° 38′ 00″

Vrvari (olaszul: Varvaro) ) falu Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Porečhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztriai-félsziget nyugati részén, Poreč központjától 3 km-re keletre, a Porečből Tinjan felé vezető út mellett fekszik. A zömmel kőházakból álló településközpont körül új lakóházak épültek, amellyel a település Poreč elővárosává nőtte ki magát.

Története[szerkesztés]

Vrvari tágabb területén már a történelem előtti időkben is éltek emberek. A Veleniki felé eső Petrovac nevű határrészén illír erődítmény állt, ahonnan számos bronzkori lelet került elő. A római korban területe a közeli Parentium városához tartozott. Római sírok is kerültek elő innen. A falu közelében haladt el a parentiumi Decumanus maximus, a település kelet-nyugati főutcájának meghosszabbítása. A kora középkori település maradványain alapította meg 1595-ben Juraj Filipin poreči kapitány Varvari települést, ahova az akkor szintén Velencéhez tartozó Dalmáciából a török hódítás elől menekült tengermelléki pásztornépeket (ún. morlákokat) telepített le. Az újonnan érkezettek megművelték a környező földeket, mely a település terjeszkedéséhez vezetett. Megváltozott a mezőgazdaság szerkezete is, mivel ezt követően az állattartás egyenrangúvá vált a földműveléssel. A helyi közösség vezetését a zsupán látta el. A lakosság további gyarapodása a következő évizedekben is folytatódott. 1622 után újabb jelentős betelepülési hullám érkezett Dalmácia, Montenegró, Bosznia, Albánia, Friuli, Treviso és a görög Kréta szigetének területeiről. A következő viharos időszakban Varvari Poreč városának a tágabban értelmezett részévé vált. A 19. század végén felerősödtek a társadalmi és nemzeti különbözőségek miatt feszültségek, a parasztság kizsákmányolása. 1897 márciusában egy parasztok elleni támadásban sebesült meg súlyosan Marko Pauletić, mely a helyi parasztok lázadásához vezett. A feszültség lecsendesítése Matko Laginja pólai ügyvéd érdeme volt, aki megakadályozta a parasztok elleni további erőszakos cselekményeket.

A falunak 1857-ben 104, 1910-ben 252 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 744 lakosa volt. Lakói a közeli Porečen dolgoznak, valamint mezőgazdasággal, turizmussal, vendéglátással foglalkoznak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
104 115 157 164 192 252 291 224 164 125 120 158 306 639 523 744

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]