Sveta Marija na Krasu (Umag)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sveta Marija na Krasu
A plébániatemplom
A plébániatemplom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségUmag
Jogállás falu
Polgármester Vili Bassanese
Irányítószám 52470
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség 336 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság92 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sveta Marija na Krasu (Horvátország)
Sveta Marija na Krasu
Sveta Marija na Krasu
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 27′ 00″, k. h. 13° 34′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 27′ 00″, k. h. 13° 34′ 50″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sveta Marija na Krasu témájú médiaállományokat.

Sveta Marija na Krasu (olaszul: Madonna del Carso) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Umaghoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 5 km-re északkeletre, az Umag – Plovanija út mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A 16. és 17. században a Balkánról, főként Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. Plébániatemploma a 16. században épült egy korábbi templom helyén. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1880-ban 133, 1910-ben 178 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. Plébániáját 1946-ban alapították, addig a kašteli plébániához tartozott. Fejlődése a század második felében indult meg, amikor a környező településekről egyre többen települtek át ide. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 336 lakosa volt. Lakói a termékeny talajnak és a kedvező klímának köszönhetően főként mezőgazdasággal foglalkoznak.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Az Irgalmas Szűzanya tiszteletére szentelt plébániatemploma a 16. században épült a régi templom helyén, 1991-ben megújították. 20 méter magas négy fiatornyos harangtornyát 1930-ban építették, két harang található benne.
  • Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt temetőkápolnáját 1913-ban építették.
  • A falu legnagyobb épülete a Šoša (Sossa) család kétemeletes palotája a 17. században épült.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 133 134 172 178 0 352 272 195 201 173 151 207 293 336

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]