Kožljak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kožljak
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Isztria
Község Kršan
Jogállás falu
Polgármester Valdi Runko
Irányítószám 52233
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség 159 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 64 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kožljak (Horvátország)
Kožljak
Kožljak
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 10′ 40″, k. h. 14° 10′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 10′ 40″, k. h. 14° 10′ 40″

Kožljak (olaszul: Cosliacco) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Kršanhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztriai-félsziget északkeleti részén, Labintól 12 km-re, községközpontjától 4 km-re északkeletre, az Učka-hegység nyugati lejtőin, a Čepić mező délkeleti szélén fekszik. A település két részből a középkori várból és a közelében fekvő újabb alapítású faluból tevődik össze.

Története[szerkesztés]

Az Učka-hegység nyugati lejtőin fekvő területen már a római korban a tengerpartra menő út vezetett át, mely még a középkorban is használatban volt. A középkorban az itt emelkedő 184 méteres magaslatra az ősi út közelébe vár épült, melyet a 12. század elejétől (1102) említenek „Iosilach” vagy „Gosilach” alakban. Ekkor az aquileai pátriárka fennhatósága alá tartozott. A latin nyelvű források szerint a 13. században Kožljak vára „Coslaco” néven már önálló uradalom központja volt. A 13. században a várnak a német neve a „Wachsenstein” került egyre inkább használatba. A vár, amelynek ma csak a romjai láthatók az utolsó láncszeme volt a Trieszttől a Ćićarija és az Učka-hegységen át húzódó, az Isztria északi részét átszelő az osztrák - velencei határt ellenőrző védelmi rendszernek. Legjelentősebb urai a Nikolić és Mojsijević családok voltak. Az uradalom a legnagyobb kiterjedését a zenggi származású Mojsijević család idején érte el, amikor területének határa a Učkán át húzódva a veprinaci uradalommal érintkezett, míg a völgyben a plomini és boljuni mezőig terjedt magában foglalva Brdo, Grobnik, Posert, Letaj, Šušnjevica és Nova Vas településeket. A régi vár alatt az idők során alakult ki az új Kožljak település, mely nemcsak a vár nevét vette át, hanem annak múltbeli örökségét és hagyományait is. A falunak 1857-ben 497, 1910-ben 574 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, valamit a Čepić-tó lecsapolása előtt halászattal is foglalkoztak. 2011-ben 159 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
497 430 477 490 556 574 635 579 466 543 424 333 250 196 193 159

Nevezetességei[szerkesztés]

Kožljak várának maradványai a településtől északkeletre egy 184 méteres magaslaton állnak. A vár valószínűleg egy őskori erődített település romjaira épült. A tornyokkal erősített védőfalakon belül lakó és gazdasági épületek álltak, mára kevés maradt belőlük. A legépebben az egykori román stílusú Szent Hadrianus plébániatemplom falai maradtak meg. Az egyhajós épületet 1834-ben bővítették. A falakon kívül még két kápolna áll. A Szent György kápolna a glagolita feliratos tábla szerint 1590-ben épült a kožljaki gróf kívánságára, míg a Zagrad felé vezető út mellett álló Szent Kereszt kápolna barokk szentélye a 18. században épült a középkori hajóhoz. Mindkét kápolnát temető övezi, melyet körítő fallal vettek körül.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]