Dračevac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dračevac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségPoreč
Jogállás falu
Polgármester Edi Štifanić
Irányítószám 52440
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség166 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság87 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dračevac (Horvátország)
Dračevac
Dračevac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 11′ 15″, k. h. 13° 40′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 15″, k. h. 13° 40′ 30″

Dračevac (olaszul: Dracevazzo) falu Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Porečhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztriai-félsziget nyugati részén, Poreč központjától 9 km-re délkeletre Žbandaj és Fuškulin között fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már ősidők óta lakott, a tájból kiemelkedő kis magaslatokon egykor több erődített település (Malovar, Picugi, Montižana illír erődítményei) volt. A római területe korban Parentium városához tartozott. A korabeli források szerint Dračevac már a középkorban fallal védett lakott település volt, ahol a védelmet egy kisebb vár is erősítette. Lakosságát a gyakori háborúk és járványok alaposan megtizedelték. Pótlásukra a velencei hatóságok a török által veszélyeztetett területekről származó menekülteket telepítettek ide. Az első hat morláknak nevezett család 1573 és 1577 között érkezett. Az újonnan érkezettek nyomban hozzáláttak a környező elhagyatott földek megműveléséhez, melynek következtében a falu területe jelentősen növekedett. Megváltozott a korábbi gazdasági szerkezet is, hiszen az állatállománynak köszönhetően az állattartás egyenrangú lett a mezőgazdasággal, amely korábban a megélhetés egyedüli alapját képezte. A település vezetője a zsupán volt, aki az igazgatási és a bírói hatalmat is gyakorolta. A lakosság száma a következő évtizedekben tovább növekedett. 1622 után egy dögvészt követően még 19 család érkezett Dalmácia, Montenegró, Bosznia, Albánia, Friuli, Treviso és a görögországi Kréta vidékeiről. A fejlett mezőgazdaságnak köszönhetően a település a 19. század végén és a 20. század elején sokat fejlődött.

A falunak 1857-ben 108, 1910-ben 274 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 166 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, turizmussal, vendéglátással foglalkoznak.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt temploma eredetileg a 15. században épült. 1966-ban renoválták.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
108 119 138 181 219 274 358 365 301 206 195 123 120 110 130 166

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]