Črvar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Črvar
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Isztria
Község Poreč
Jogállás falu
Polgármester Edi Štifanić
Irányítószám 52449
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség 100 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Črvar (Horvátország)
Črvar
Črvar
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 15′ 45″, k. h. 13° 35′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 15′ 45″, k. h. 13° 35′ 30″

Črvar (másképpen Červar, olaszul: Cervara ) falu Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Porečhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Poreč központjától 5 km-re északra, az Isztriai-félsziget nyugati részén az azonos nevű öböl felett fekszik.

Története[szerkesztés]

Črvar területe már a történelem előtti időben is lakott volt, melyet egy közeli várhely is tanúsít. A római korban villagazdaságok álltak itt. A közelben Červar öböl déli részén a Vesna Girardi Jurkić vezette ásatások során nagyméretű „villa rustica” épületegyüttesét tárták fel kerámiák kiégetéséhez használt kemencével és olajpréssel. A kemence az 1. században, míg az olajprés később, a 2. és 3. században működhetett. A villa lakórészében az akkoriban legkorszerűbbnek számító, légfűtéssel és medencékkel ellátott helyiségek voltak. A késő ókorban a villa használati módja megváltozott, majd valószínűleg az 5. – 6. században elpusztult. A feltárások során keresztény kultúra nyomaira is bukkantak. Az olajtermelés és a kerámia tárgyak előállítása e vidék virágzó gazdaságára és kereskedelmére utal. Egy késő ókori ismeretlen ravennai szerzőtől származó műben „insula Cervaria” néven említik.

Červar nagy gazdasági épületegyüttese a 18. – 19. században épült fel a Červar és a Sveti Martin öböl közötti legmagasabb ponton. 1880-ban 54, 1910-ben 107 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 100 lakosa volt. Lakói a közeli Porečen dolgoznak, valamint mezőgazdasággal, turizmussal, vendéglátással foglalkoznak.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Anna tiszteletére szentelt temploma egy korábbi Szent Peligius tiszteletére szentlet templom maradványain épült. Egyhajós épület, homlokzata felett nyitott, kétablakos harangtoronnyal, benne két haranggal. Oltárképén a gyermek Máriát nevelő Szent Anna és Szent Joachim látható. A templomot 1976-ban renoválták. A környező terület 800 évesnek tartott tölgy, cédrus és fenyőái miatt 1973-óta természetvédem alatt áll.
  • A Črvarhoz tartozó Šilok-foknál található a 3000 férőhelyes 26 hektáros területen elhelyezkedő Ulika naturista kemping.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 54 70 94 107 0 0 172 123 104 106 198 108 99 100

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]