Gradina (Vrsar)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gradina
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségVrsar
Jogállás falu
Polgármester Franko Štifanić
Irányítószám 52450
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség 49 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság125 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gradina (Horvátország)
Gradina
Gradina
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 09′ 30″, k. h. 13° 41′ 25″Koordináták: é. sz. 45° 09′ 30″, k. h. 13° 41′ 25″

Gradina ( olaszul: Geroldia) falu Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Vrsarhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztriai-félsziget nyugati részén, a Poreština területén Porečtől 11 km-re délkeletre, községközpontjától 8 km-re keletre, a Lim-öböltől északre fekvő termékeny vidéken fekszik. Az Isztriát átszelő 21-es számú főútról a Vrsarra menő 5002-es úton közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

A történelem előtti időben erődített település állt a helyén, a rómaikorból azonban nem maradtak jelentősebb maradványok. A település 1040-ben Calisedo (Castrum Calixedi) néven említik először. Vecelino és az isztriai gróf lánya Azzica hűbérbirtokainak központja volt, majd adományozással a trieszti püspökségé lett. A püspökség 1186-ban egy pólai nemesnek, egy bizonyos Giroldónak adta hűbérbirtokul, ezért ettől kezdve Geroldiának nevezték. A Giroldi család égészen 1592-ig volt a falu birtokosa, akkor azonban kihalt. A velencei hatóságok 1627-ben a Capello, majd később a Morosini családnak adták, akiktől a rovinji Califfi család vásárolta meg, akik 1869-ig voltak birtokosai. Területe gyakran volt vita tárgya Poreč és Sveti Lovreč között. A település nagyobbik magaslatán a 17. – 18. században kétemeletes kastélyt építettek. Ekörül alakult ki a mai falu.

1857-ben 204, 1910-ben 83 lakosa volt. Az I. világháború következményei nagy politikai változásokta hoztak az Isztrián. 1920-tól 1943-ig az Isztriával együtt olasz uralom alá tartozott. Az olasz kapitulációt (1943. szeptember 8.) követően az Isztria német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A település végül csak 1945 május elején szabadult fel. A háborút hosszas diplomáciai harc követte Jugoszlávia és Olaszotszág között az Isztria birtoklásáért. Az 1947-es párizsi békekonferencia Jugoszláviának ítélte, melynek következtében az olasz anyanyelvű lakosság Olaszországba menekült. 1991-óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 49 lakosa volt, többségben mezőgazdaságból (gabona, szőlő, olajbogyó) és állattartásból éltek.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A templom mellett álló kétemeletes Giroldi-kastély a 17. – 18. században épült.
  • Szent András tiszteletére szentelt plébániatemploma a 16. században épült a korábbi templom helyén, a 18. században bővítették. Három oltára van.
  • A Szűz Mária temetőkápolna 1746-ban épült, 1881-ben renoválták és újjáépítették.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
204 225 62 58 70 83 391 758 50 52 47 40 36 53 46 49

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]