Gradina (Vrsar)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gradina
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségVrsar
Jogállás falu
Polgármester Franko Štifanić
Irányítószám 52450
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség44 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság125 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 09′ 32″, k. h. 13° 41′ 24″Koordináták: é. sz. 45° 09′ 32″, k. h. 13° 41′ 24″
SablonWikidataSegítség

Gradina (olaszul: Geroldia) falu Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Vrsarhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztriai-félsziget nyugati részén, a Poreština területén Porečtől 11 km-re délkeletre, községközpontjától 8 km-re keletre, a Lim-öböltől északre fekvő termékeny vidéken fekszik. Az Isztriát átszelő 21-es számú főútról a Vrsarra menő 5002-es úton közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

A történelem előtti időkben erődített település állt a helyén, a római korból azonban nem maradtak jelentősebb maradványok. A település 1040-ben Calisedo (Castrum Calixedi) néven említik először. Vecelino és az isztriai gróf lánya, Azzica hűbérbirtokainak központja volt, majd adományozással a trieszti püspökségé lett, amely 1186-ban egy pólai nemesnek, egy bizonyos Giroldónak adta hűbérbirtokul, ezért ettől kezdve Geroldiának nevezték. A Giroldi család egészen 1592-ig volt a falu birtokosa, akkor azonban kihalt. A velencei hatóságok 1627-ben a Capello, majd később a Morosini családnak adták, akiktől a rovignói Califfi család vásárolta meg, akik 1869-ig voltak birtokosai. Területe gyakran volt vita tárgya Poreč és Sveti Lovreč között. A település nagyobbik magaslatán a 17–18. században kétemeletes kastélyt építettek. Körülötte alakult ki a mai falu.

1857-ben 204, 1910-ben 83 lakosa volt. Az első világháború következményei nagy politikai változásokta hoztak Isztrián. 1920-tól 1943-ig Isztriával együtt olasz uralom alá tartozott. Az olasz kapitulációt (1943. szeptember 8.) követően Isztria német megszállás alá került, amely 1945-ig tartott. A település végül csak 1945. május elején szabadult fel. A háborút hosszas diplomáciai harc követte Jugoszlávia és Olaszország között Isztria birtoklásáért. Az 1947-es párizsi békekonferencia Jugoszláviának ítélte, aminek következtében az olasz anyanyelvű lakosság Olaszországba menekült. 1991-óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 49 lakosa volt, többségben mezőgazdaságból (gabona, szőlő, olajbogyó) és állattartásból éltek.

Nevezetességei[szerkesztés]

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
204 225 62 58 70 83 391 758 50 52 47 40 36 53 46 49

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]