Gradina (Vrsar)
| Gradina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Vrsar |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Franko Štifanić |
| Irányítószám | 52450 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 44 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 125 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 09′ 32″, k. h. 13° 41′ 24″45.159000°N 13.690000°EKoordináták: é. sz. 45° 09′ 32″, k. h. 13° 41′ 24″45.159000°N 13.690000°E | |
 | |
Gradina (olaszul: Geroldia) falu Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Vrsarhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztriai-félsziget nyugati részén, a Poreština területén Porečtől 11 km-re délkeletre, községközpontjától 8 km-re keletre, a Lim-öböltől északre fekvő termékeny vidéken fekszik. Az Isztriát átszelő 21-es számú főútról a Vrsarra menő 5002-es úton közelíthető meg.
Története
[szerkesztés]A történelem előtti időkben erődített település állt a helyén, a római korból azonban nem maradtak jelentősebb maradványok. A település 1040-ben Calisedo (Castrum Calixedi) néven említik először. Vecelino és az isztriai gróf lánya, Azzica hűbérbirtokainak központja volt, majd adományozással a trieszti püspökségé lett, amely 1186-ban egy pólai nemesnek, egy bizonyos Giroldónak adta hűbérbirtokul, ezért ettől kezdve Geroldiának nevezték. A Giroldi család egészen 1592-ig volt a falu birtokosa, akkor azonban kihalt. A velencei hatóságok 1627-ben a Capello, majd később a Morosini családnak adták, akiktől a rovignói Califfi család vásárolta meg, akik 1869-ig voltak birtokosai. Területe gyakran volt vita tárgya Poreč és Sveti Lovreč között. A település nagyobbik magaslatán a 17–18. században kétemeletes kastélyt építettek. Körülötte alakult ki a mai falu.
1857-ben 204, 1910-ben 83 lakosa volt. Az első világháború következményei nagy politikai változásokta hoztak Isztrián. 1920-tól 1943-ig Isztriával együtt olasz uralom alá tartozott. Az olasz kapitulációt (1943. szeptember 8.) követően Isztria német megszállás alá került, amely 1945-ig tartott. A település végül csak 1945. május elején szabadult fel. A háborút hosszas diplomáciai harc követte Jugoszlávia és Olaszország között Isztria birtoklásáért. Az 1947-es párizsi békekonferencia Jugoszláviának ítélte, aminek következtében az olasz anyanyelvű lakosság Olaszországba menekült. 1991-óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 49 lakosa volt, többségben mezőgazdaságból (gabona, szőlő, olajbogyó) és állattartásból éltek.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A templom mellett álló kétemeletes Giroldi-kastély a 17–18. században épült.
- Szent András tiszteletére szentelt plébániatemploma a 16. században épült a korábbi templom helyén, a 18. században bővítették. Három oltára van.
- A Szűz Mária-temetőkápolna 1746-ban épült, 1881-ben renoválták és újjáépítették.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 204 | 225 | 62 | 58 | 70 | 83 | 391 | 758 | 50 | 52 | 47 | 40 | 36 | 53 | 46 | 49 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
[szerkesztés]- Vrsar község hivatalos oldala (horvátul)
- Vrsar turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Gradina az Istrapédián (horvátul)
- Gradina az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
- Gradina története (angolul)
