Rašpor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rašpor
Rašpor
Rašpor
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Isztria
Község Lanišće
Jogállás falu
Polgármester Marijan Poropat
Irányítószám 52420
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség 3 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 693 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rašpor (Horvátország)
Rašpor
Rašpor
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 26′ 20″, k. h. 14° 04′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 20″, k. h. 14° 04′ 40″

Rašpor (olaszul: Raspo) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Lanišćéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztriai-félsziget északi részén a Ćićarija-hegység területén, Buzettől 13 km-re északkeletre, községközpontjától 6 km-re északnyugatra egy völgyben fekszik. Itt halad át a Lanišćéből Trstenikre, Danéra és Vodicére menő út. A falutól északra a 829 méter magas Gradina-hegyen találhatók a középkori Rašpor egykor jelentős várának romjai.

Története[szerkesztés]

A falutól 600 méterre északra emelkedő a 829 méter magas Gradina-hegyen, a vidék stratégiailag fontos pontján már a történelem előtti időkben erődített település állt. Jelentőségét a római korban is megőrizte amikor már nagyobb erődítmény volt ezen helyen. A Nyugatrómai Birodalom bukása után annak ellenére, hogy bizánci őrség állomásozott benne a vár elpusztult. 1000 körül a frankok újra jelentős erődített településsé építették ki, melynek vára a tipikus hűbérúri várak közé tartozott. Legkorábbi írásos említései a 13. században történtek „Raspurch”, „Rastpurch”, „Ratspurch”, illetve „Rasburg” alakban. 1264-ben említik először. Az aquileai pátriárka és a nevében igazgató goriciai (görzi) grófok uralma alá tartozott. Földesurai a folyamatos háborúk miatti elszegényedés következtében gyakran bocsátották zálogba a hozzá tartozó uradalommal, vagy annak egy részével együtt. Így történt ez 1358-ban is, amikor VII. Ménhárd goriciai gróf testvérének Erzsébetnek hozományaként adta Kujrakovics György korbáviai grófnak. 1394-ben a rašpori uradalom Podgraddal együtt Ménhárd lányának Goriciai Annának zálogbirtoka lett valószínűleg szintén hozományként amikor az Frangepán János vegliai herceg felesége lett. 1402-ben testvérei Henrik és Ménhárd goriciai és tiroli grófok Rašport Velencének adták át. Rašpor az azonos nevű kapitányság székhelye lett. Szerepe az volt, hogy biztosítsa védelmet és a békét az osztrák és velencei területek között ezen a határszakaszon. A rašpori kapitányok a velencei szenátus irányítása alá tartoztak és fennhatósági területükön széles körű önállósággal rendelkeztek minden adminisztrációs és jogi ügyben. Rašpor várán nagyszabású erődítési munkák kezdődtek. A cambriai liga 1508 és 1516 között tartó háborúi során 1511-ben elfoglalták a Frangepán Kristóf és Nicolo Rauber trieszti kapitány vezette császári csapatok. A velencéhez hű rašpori kapitány Buzetre helyezte át székhelyét, de rašpori kapitányi titulusát megtartotta és továbbra is fontos szerepet töltött be Isztria igazgatásában. A rašpori uradalomból Račja Vas, Trstenik, Slum, Brest, Kropinjak, Podgorje, Dane, Brgudac, Lanišće, Klenovšćak, Prapoće, Podgaće továbbra is megmaradt a velencei fennhatóság alatt, míg Jelovice, Novaki, Vodice, Vele és Male Mune, valamint Žejane osztrák uralom alá került. A vár jelentőségét elveszítve pusztulásnak indult, mára csak romjai maradtak. A falunak 1857-ben 144, 1910-ben 167 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból, állattartásból, erdei munkákból, szénégetésből éltek. Áruikat főként Triesztben értékesítették. 2011-ben mindössze 3 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
144 156 183 189 205 167 0 0 110 93 66 28 26 20 17 3

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Rašpor várának romjai a falutól 600 méterre északra emelkedő a 829 méter magas Gradina-hegyen találhatók. 1511-ig innen igazgatták a velenceiek Isztriát, ekkor a székhelyet Buzetre helyezték át. Később teljesen elpusztult, romjai ma alig láthatók a sűrű növényzet miatt.
  • Szent Miklós tiszteletére szentelt templomát 1385-ben említik először, 1585-ben alapjaitól megújították.
  • A falutól nem messze a Lanišće felé vezető út mellett található a Rašpori víznyelő, mely 361 méteres mélységével a legmélyebb víznyelő az Isztrián.
  • A Trstenik felé vezető út menti völgyben nevezetes gyógynövénytelep található.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.