Beram

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Beram
Beram látképe
Beram látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségPazin
Jogállás falu
Polgármester Renato Krulčić
Irányítószám 52000
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség 233 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság325 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Beram (Horvátország)
Beram
Beram
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 15′ 00″, k. h. 13° 54′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 15′ 00″, k. h. 13° 54′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beram témájú médiaállományokat.

Beram (olaszul: Vermo) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Pazinhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztriai-félsziget közepén, Pazintól 5 km-re északnyugatra, a D48-as főút mellett és a D3-as Pazin-Fiume autópálya közelében egy magaslaton fekszik.

Története[szerkesztés]

Régészeti leletek tanúsága szerint a helyén már a vaskorban illír erődített település állt, melynek 172 síros hamvasztásos temetőjét számos bronz lelettel a vár alatti mezőn 1883-ban tárta fel Carlo Marchesetti, Karl Moser és Andrea Amoroso. A leletek a trieszti és bécsi múzeumokba kerültek.[2] A maradványokból arra következtettek, hogy az itt élt vaskori ember már szervezett társadalmi rendben élt, földműveléssel, vadászattal, gyűjtögetéssel, állattartással foglalkozott. Fejlett volt a ló, a szarvasmarha és a sertéstenyésztés, a tej és a hústermelés, a szövés és a használati tárgyak készítése. A település újabb része a vár alatti termékeny mezőn fejlódött ki. Beram település szerkezete ma is tükrözi az ősi elrendezést. Az illír vár volt az alapja a későbbi római erődnek és a középkori várnak. Beramot írásos forrás (Berengár király adománylevele a trieszti püspök részére) 911-ben említi először.[2] A középkorban őrtornyokkal erősített védőfalak oltalmazták. A mai plébániatemplom helyén erős négyszögletes torony állt, ahonnan titkos föld alatti átjáró vezetett domb lábánál levő Jamorina-barlanghoz. A település a 10. században a trieszti püspökség birtoka, majd a Pazini grófság része lett. 1578-ig városi rangot viselt. Vára fontos szerepet játszott a Pazin és Motovun közötti határ védelmében.[2] Bár a települést falak védték sokat szenvedett a cambriai liga és a velenceiek között 1508 és 1510 között zajlott háborúban és elpusztult az 1511-es török támadásban is. Ezt követően a török által megszállt területekről horvát ajkú lakosság települt be. 1578-ban 148 portát számláltak a településen. Az 1615 és 1618 között zajlott osztrák-velencei háborúban ismét súlyos károk érték. A településnek 1857-ben 656, 1910-ben 435 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak. 2011-ben 233 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
656 678 372 418 419 435 849 834 392 374 329 323 257 243 234 233

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemploma 1431-ben épült neoromán stílusban. A 19. század elején még egy hajóval bővítették, ekkor nyerte el mai formáját. Homlokzatán Szent Alajos és Páduai Szent Antal szobrai állnak. 1903-ban épített különálló harangtornya 30 méter magas. A templom diadalívén és a szentély boltozatán a 15. századból (1431) származó értékes gótikus freskók láthatók. Értékes a Szent Mártont ábrázoló késő gótikus dombormű is, mely ismeretlen mester alkotása. Szent Mártont ábrázoló oltárképét Celestin Medović festette. Az oltár építményén, valamint a szenteltvíztartón 1493-as, glagolita számokkla írt évszám olvasható. Liturgikus tárgyai közül kiemelkednek a 15. és 17. század között készített értékes ezüsttárgyak és miseruhák. Több berami eredetű 14. - 15. századi glagolita kéziratot, gazdagon festett breviáriumokat, misekönyveket őriz a ljubljanai nemzeti és egyetemi könyvtár is.[5]
  • A Beramtól 600 méterre északkeletre fekvő temetőben áll a gótikus Sziklás Szűz Mária ( Sv. Marija na Škrilinah) templom. A templom szentélye a hajóval azonos szélességű. A homlokzat elé a 18. században előcsarnokot építettek. A gótikus boltozatot a hajóban festett fatáblás mennyezet, a falakat színes falfestés borítja, csak az 1707-ben épített szentély falai nem festettek. A messze földön híres késő gótikus freskók 46 mezőben jeleneteket ábrázolnak Jézus és Mária életéből. Alkotójuk Kastavi Vince mester 1474-ben készítette őket segédeivel (szignója a déli oldalbejárat felett látható). A legnagyobb kompozíció az északi falon látható, 8 méter hosszan a Háromkirályok imádását ábrázolja sok ünnepélyes menetben álló mellékalakkal, festői tájban elhelyezve. A nyugati fal freskói az emberi élet menetét ábrázolják Ádámmal és Évával kezdődően, a bűnbeesésen keresztül a halálig. Egyedülálló a haláltánc ábrázolása, ahol a társadalom minden rétegéből származó emberekkel táncoló csontvázakat lehet látni. Érdekesek a mindennapi élet és a hitélet ábrázolásai. A templom freskói az isztriai középkori művészet legjelentősebb alkotásai közé tartoznak, 1962-ben a horvát kulturális örökség részévé nyilvánították őket.[5]

Galéria[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • dr. Branko Fučić: Vincent iz Kastva, Kršćanska sadašnjost / Istarsko književno društvo Juraj Dobrila, Zagreb / Pazin 1992.
  • Beram u prošlosti, Katedra Čakavskog sabora za povijest Istre, Pazin, 2003

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2013. november 16.)
  2. ^ a b c Beram (horvát nyelven). www.tzpazin.hr. (Hozzáférés: 2013. november 16.)
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  5. ^ a b Beram (horvát nyelven). www.istrapedia.hr. (Hozzáférés: 2013. november 16.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beram témájú médiaállományokat.