Beram
| Beram | |
 | |
| Beram látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Pazin |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Renato Krulčić |
| Irányítószám | 52000 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 222 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 325 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 08″, k. h. 13° 54′ 02″45.252222°N 13.900556°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 08″, k. h. 13° 54′ 02″45.252222°N 13.900556°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beram témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Beram (olaszul: Vermo) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Pazinhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztriai-félsziget közepén, Pazintól 5 km-re északnyugatra, a D48-as főút mellett és a D3-as Pazin-Fiume autópálya közelében egy magaslaton fekszik.
Története
[szerkesztés]Régészeti leletek tanúsága szerint a helyén már a vaskorban erődített illír település állt, melynek 172 síros hamvasztásos temetőjét számos bronzlelettel a vár alatti mezőn 1883-ban tárta fel Carlo Marchesetti, Karl Moser és Andrea Amoroso. A leletek a trieszti és bécsi múzeumokba kerültek.[2] A maradványokból arra következtettek, hogy az itt élt vaskori ember már szervezett társadalmi rendben élt, földműveléssel, vadászattal, gyűjtögetéssel, állattartással foglalkozott. Fejlett volt a ló-, a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés, a tej- és a hústermelés, a szövés és a használati tárgyak készítése. A település újabb része a vár alatti termékeny mezőn fejlódött ki. Beram településszerkezete ma is tükrözi az ősi elrendezést. Az illír vár volt az alapja a későbbi római erődnek és a középkori várnak.
Beramot írásos forrás, Berengár király adománylevele a trieszti püspök részére 911-ben említi először.[2] A középkorban őrtornyokkal erősített védőfalak oltalmazták. A mai plébániatemplom helyén erős négyszögletes torony állt, ahonnan titkos föld alatti átjáró vezetett domb lábánál levő Jamorina-barlanghoz. A település a 10. században a trieszti püspökség birtoka, majd a Pazini Grófság része lett. 1578-ig városi rangot viselt. Vára fontos szerepet játszott a Pazin és Motovun közötti határ védelmében.[2] Bár a települést falak védték, sokat szenvedett a Cambrai-i Liga és a velenceiek között 1508 és 1510 között zajlott háborúban és elpusztult az 1511-es török támadásban is. Ezt követően a török által megszállt területekről horvát ajkú lakosság települt be. 1578-ban 148 portát számláltak a településen. Az 1615 és 1618 között zajlott osztrák-velencei háborúban ismét súlyos károk érték.
A településnek 1857-ben 656, 1910-ben 435 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak. 2011-ben 233 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 656 | 678 | 372 | 418 | 419 | 435 | 849 | 834 | 392 | 374 | 329 | 323 | 257 | 243 | 234 | 233 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemploma[5] 1431-ben épült román stílusban. A 19. század elején még egy hajóval bővítették, ekkor nyerte el mai formáját. Homlokzatán Szent Alajos és Páduai Szent Antal szobrai állnak. 1903-ban épített különálló harangtornya 30 méter magas. A templom diadalívén és a szentély boltozatán a 15. századból (1431) származó értékes gótikus freskók láthatók. Értékes a Szent Mártont ábrázoló késő gótikus dombormű is, mely ismeretlen mester alkotása. Szent Mártont ábrázoló oltárképét Celestin Medović festette. Az oltár építményén, valamint a szenteltvíztartón 1493-as, glagolita számokkal írt évszám olvasható. Liturgikus tárgyai közül kiemelkednek a 15. és 17. század között készített értékes ezüsttárgyak és miseruhák. Több berami eredetű 14-15. századi glagolita kéziratot, gazdagon festett breviáriumokat, misekönyveket őriz a ljubljanai nemzeti és egyetemi könyvtár is.[6]
- A Beramtól 600 méterre északkeletre fekvő temetőben áll a gótikus Sziklás Szűz Mária (Sv. Marija na Škrilinah) templom.[7] A templom szentélye a hajóval azonos szélességű. A homlokzat elé a 18. században előcsarnokot építettek. A gótikus boltozatot a hajóban festett fatáblás mennyezet, a falakat színes falfestés borítja, csak az 1707-ben épített szentély falai nem festettek. A messze földön híres késő gótikus freskók 46 mezőben jeleneteket ábrázolnak Jézus és Mária életéből. Alkotójuk Kastavi Vince mester 1474-ben készítette őket segédeivel (szignója a déli oldalbejárat felett látható). A legnagyobb kompozíció az északi falon látható, 8 méter hosszan a Háromkirályok imádását ábrázolja sok ünnepélyes menetben álló mellékalakkal, festői tájban elhelyezve. A nyugati fal freskói az emberi élet menetét ábrázolják Ádámmal és Évával kezdődően, a bűnbeesésen keresztül a halálig. Egyedülálló a haláltánc ábrázolása, ahol a társadalom minden rétegéből származó emberekkel táncoló csontvázakat lehet látni. Érdekesek a mindennapi élet és a hitélet ábrázolásai. A templom freskói az isztriai középkori művészet legjelentősebb alkotásai közé tartoznak, 1962-ben a horvát kulturális örökség részévé nyilvánították őket.[6]
Galéria
[szerkesztés]-
Valvasor metszete 1679-ből -
A Szent Márton plébániatemplom -
A Mala Vrata a városfalon átvezető kapu. -
A Sv. Marija na Škrilinah templom. -
A Sv. Marija na Škrilinah templom oltára. -
Bevonulás Jeruzsálembe - A Sv. Marija na Škrilinah templom freskója. -
Haláltánc - A Sv. Marija na Škrilinah templom freskója. -
Freskók a Sv. Marija na Škrilinah templomból. -
Freskók és a kazettás mennyezet a Sv. Marija na Škrilinah templomból.
Irodalom
[szerkesztés]- dr. Branko Fučić: Vincent iz Kastva, Kršćanska sadašnjost / Istarsko književno društvo Juraj Dobrila, Zagreb / Pazin 1992.
- Beram u prošlosti, Katedra Čakavskog sabora za povijest Istre, Pazin, 2003
További információk
[szerkesztés]- Pazin hivatalos oldala (horvátul)
- Pazin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Magánszállások az Isztrián (horvátul)
- Beram az Istrapédián (horvátul)
- Beram az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c Beram (horvát nyelven). www.tzpazin.hr. [2014. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2431.
- ↑ a b Beram (horvát nyelven). www.istrapedia.hr. (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-858.
